Keressen minket

Tudomány

Beszámoló a dubaji klímakonferenciáról

Print Friendly, PDF & Email

Helyszíni beszámoló a dubaji klímakonferenciáról

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az idei COP-ot az Egyesült Arab Emírségekben, azon belül a 2020-as Dubai Expo területén tartották, november 30. és december 12. között.

1. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

Mi is az a COP?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által szervezett Éghajlatváltozási Konferencia, melyet évente tartanak. A konferencia célkitűzése, hogy összehozza a világ vezetőit, meghatározó gazdasági tényezőit és globális szintű megoldást találjon a klímaváltozás ütemének mérséklésére és a bolygónk szennyezésének csökkentésére. A konferencián megvitatják az eddig elért eredmények és újabb célokat fogalmaznak meg a jövőre vonatkozóan.

Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A Keretegyezmény egyik alappillére, hogy megelőzze a párizsi klímaegyezményben meghatározott maximum 1,5 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedésének átlépését.
A szűk két hét alatt számos témával kapcsolatban voltak megbeszélések. Többek között az egészségről, gazdaságról, iparról, a természet értékeiről és a mezőgazdaságról. Nekem december 10-én volt lehetőségem elmenni a konferenciára. Ez a nap az élelmiszerről, az agráriumról és a vízről szólt. Maga az Expo város hatalmas. A metróállomásról külön buszokkal szállítottak minket a bejárathoz. A területen három fő szektorra voltak elkülönítve a kiállítások. Ezek a Lehetőségek, a Fenntarthatóság és a Mobilitás, melyeken belül különböző pavilonok, előadóterek voltak.

A cikk szerzője: Trencsényi Zoltán Árpád

Először a Technológia és innováció központot látogattam meg, melyből kettő is volt egymás mellett. Az elsőben jelentős multinacionális vállalatok, néhányat felsorolva: Emerson, Microsoft, IBM és emirátusi cégek mutatták be az energiafelhasználás visszaszorítására törekvő projektjeiket, többek között a közlekedésben, ingatlanfejlesztésben pl. okosotthonoknál. Az emírségek Kiberbiztonsági Tanácsa egy teljes infrastruktúrát bemutató maketten keresztül kereste a megoldást a demográfiai, egészségügyi, technológiai, élelmezési és a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre.

2. kép.  Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A makett egyik részét az élelmiszertermelés és raktározás park alkotta (2. kép), ahol a HVAC rendszer hőmérséklet szabályozó mechanizmusát mutatták be, mely javítja az élelmiszerbiztonságot és annak minőségét. Magyarországot egyedüliként a Neumann János Egyetem képviselte. Standjuk a 2. Technológiai Hub-ban volt (3. kép).

3. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A kiállításukban egy, az egyetem tudósai és hallgatói által kifejlesztett hidrogén-meghajtású autót mutattak be. Megtudhattam az előadóktól, hogy a jármű 250 km távolságot képes megtenni egyben, 60 km/h maximális sebességgel. A sofőrjét a jármű irányításában mesterséges intelligencia szoftver támogatja, emellett az energia egy részét a rászerelt napelemekből nyeri.

Következő állomásom a fiataloknak szóló pavilon volt. Itt sikeres emirátusi vállalatokat mutattak be, melyek precíziós öntözéssel termesztenek növényeket, többségében zöldségféléket szabadföldön, fóliasátorban és üvegházakban. Megtudhattam, hogy a sivatagban hogyan lehet termőföldet és jó minőségű mezőgazdasági terméket létrehozni. A méhészet fontosságáról is szó esett, példát mutatva a felnövekvő generációknak, hogy mennyire fontos a természet megőrzése. Továbbá sarkallva őket, hogy mezőgazdász irányba tanuljanak tovább. Külön érdekesség volt az itt található hidropóniás kert (4. kép).

4. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

Érdemes tudni, hogy ezzel a technológiával föld nélkül, víztakarékosan nevelhetjük a zöldségeinket. Két pavilon közt járva figyeltem fel egy apró szántóföldre, ami az Expo City Farm nevet kapta. Itt a szervezők bemutatták a víztakarékos öntözés fontosságát a szabadföldi növénytermesztésen belül. (5. és 6. kép)

5. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

6. kép. Fotó: Trencsényi Zoltán ÁrpádUtolsó állomásom az Energiaátmenet ház volt, ahol meghallgathattam egy a TAQA által szervezett érdekfeszítő előadást a vízkörforgás 100 %-os eléréséről. Az Abu Dhabiban székelő TAQA, SWS vállalatok mellett, a francia Veolia képviseltette magát. Az előadók többet között kiemelték, hogy a katasztrófák 90 %-a vízzel kapcsolatos. Itt gondolhatunk az aszályokra, árvizekre, monszunokra. Ezekkel szemben a mezőgazdaság, városi infrastruktúra igen sérülékeny. Figyelmeztették a közönséget, hogy az előrejelzések alapján a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot. Ennyi embernek a tiszta vízzel történő ellátása igen nagy kihívások elé állítja a vízügyi szakembereket.

Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

A mezőgazdasági vízellátás kielégítésére több lehetőséget is bemutattak. Először a szennyvíz felhasználásáról esett szó. A szennyvíz nem felesleg, hanem újrahasznosítható. Be kell vonni a vízkörforgásba, például mezőgazdasági öntözés révén. Dr. Fatima Hasan a már korábban említett hidropónia jelentőségét méltatta. További módszerek lehetnek a tengervíz sótalanítása és a víz kinyerése levegőből kondenzációval, amire szintén mondtak példákat. Másik oldalról megközelítve pedig elengedhetetlen tényezőként jelölték meg az emberek vízhasználatának csökkentését és a hálózatban lezajló vízveszteségek minimalizálását hálózatfejlesztéssel, szivárgásmérő műszerek beszerelésével. Továbbá a precíziós és csepegtető öntözés előnyeit.

Konklúzióként elmondták, hogy a technológiák többsége a rendelkezésünkre áll a mezőgazdasági öntözés kielégítésére, vízigény előteremtésére. A nagyobb probléma az, hogy ezen módszerek sok esetben nagyon drágák és energiaigényesek. Ezek zöldítésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben. Erre követendő példaként hozták fel a szennyvíziszap biogázzá, majd energiává történő alakítását vagy trágyaként történő felhasználását. A fenntartható mezőgazdasághoz kormányzati, tudományos szinten és a gazdálkodók között minél szélesebb együttműködés előmozdítása szükséges.

Összességében több érdekes előadáson is részt vehettem, ahol a szakemberek próbáltak irányt mutatni a fenntartható környezetvédelem irányába. Emellett kifejezetten jó volt látni, hogy a magyar kutatók milyen magas színvonalat képviselnek és a világ élmezőnyébe tartozó újító vállalatok, egyetemek soraiba ők is beletartoznak.

Ellenben sok multinacionális cégnél (ingatlanfejlesztők, autógyártók, számítástechnikai cégek és a többi) azt láttam, hogy csak azért vettek részt a konferencián, hogy a termékeiket eladhassák, piacot szerezzenek. Kérdezhetnénk, hogy mennyire megtérülő, hogy a klímakonferenciát a világ egyik legnagyobb energiapazarló városában tartották meg. Tényleg a fenntarthatóság a céljuk vagy bizonyos szlogenek mögé beállva csak a termelésük növelése fittyet hányva az egyre súlyosbodó klímaváltozás valódi problémáira? Bízom benne, hogy a konferencia eléri célját és sikerül az emberiséget a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság irányába terelni.

Írta és fényképezte: Fotó: Trencsényi Zoltán Árpád

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A vörös húsokban és a tejtermékekben található zsírsav segíthet a rák elleni küzdelemben – Chicagói Egyetem tanulmánya

Print Friendly, PDF & Email

Új tanulmányt közölt a Chicagói Egyetem

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Chicagói Egyetem tudósainak új tanulmánya szerint a marhahúsban és a bárányhúsban, valamint a legelő állatok által termelt tejből előállított tejtermékekben található transz-vakcénsav (TVA) javítja az immunsejteknek a rákos sejtek elpusztítására irányuló képességeit, így ezen zsírsav segítséget nyújthat a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Chicagói Egyetem biológiai tudományok részlegének kutatói megállapították, hogy a transz-vakcénsav (TVA) – mely a legelő állatok, például a szarvasmarhák és juhok húsában és tejtermékeiben található hosszú láncú zsírsav – javítja az immunrendszer CD8+ T-sejtjeinek azon képességét, hogy behatoljanak a tumorokba és elpusztítsák a rákos sejteket. Ez egy olyan felfedezés, amely látszólag ellentétes az egészségügyi irányelvekkel, de az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vörös húsokban található tápanyag valóban segíthet a rák elleni küzdelemben.

A Nature folyóiratban a közelmúltban közzétett kutatás azt is kimutatta, hogy azok a betegek, akiknek a vérében magasabb a TVA-szint  jobban reagáltak az immunterápiára, ami arra utal, hogy táplálékkiegészítőként alkalmazva a transz-vakcénsav kiegészítheti a rák klinikai kezelését.

“Számos tanulmány próbálja megfejteni az étrend és az emberi egészség közötti kapcsolatot és ebben a relációban nagyon nehéz megérteni a mögöttes mechanizmusokat, mivel az emberek rendkívül sokféle élelmiszert fogyasztanak. Ha azonban csak az élelmiszerekből származó tápanyagokra és anyagcsere-termékekre összpontosítunk, akkor kezdjük látni, hogy azok hogyan befolyásolják a fiziológiát és a patológiát” – mondta Jing Chen, a Chicagói Egyetem Janet Davison Rowley Distinguished Service professzora és az új tanulmány egyik vezető szerzője.

“Azokra a tápanyagokra összpontosítva, amelyek aktiválhatják a T-sejtválaszt találtunk egyet, amely egy fontos immunútvonal aktiválásával valóban fokozza a daganatellenes immunitást” – tette hozzá Chen.

Az immunsejteket aktiváló tápanyagok megtalálása

Chen laboratóriuma annak megértésére összpontosít, hogy hogyan befolyásolják a vérben keringő metabolitok, tápanyagok és egyéb molekulák a rák kialakulását és a rákellenes kezelésekre adott választ.

Az új tanulmányhoz két posztdoktori ösztöndíjas, Hao Fan és Siyuan Xia – mindketten a tanulmány társszerzői – összeállított egy “vértápanyag” vegyületkönyvtárat, amely 255 tápanyagból származó bioaktív molekulát tartalmaz.

Ebben az új könyvtárban lévő vegyületek esetében azt vizsgálták, hogy azok képesek-e befolyásolni a tumorellenes immunitást a CD8+ T-sejtek aktiválásával, amely egy olyan immunsejtcsoport, ami kritikus fontosságú a rákos vagy vírussal fertőzött sejtek elpusztításában.

Miután a tudósok emberi és egérsejtekben is kiértékelték a hat legjobb jelöltet, azt találták, hogy a TVA teljesített a legjobban. A TVA, azaz a transz-vakcénsav a leggyakorabban előforduló transzzsírsav az anyatejben, de a szervezet önmagában nem képes előállítani. A TVA-nak csak körülbelül 20%-a bomlik le más melléktermékekre, 80%-a pedig a vérben kering. “Ez azt jelenti, hogy kell lennie valami másnak is, amiért felelős, ezért elkezdtünk további vizsgálatokat végezni vele” – mondta Chen.

A kutatók ezután egy sor kísérletet végeztek különböző daganattípusok sejtjeivel és egerekben is modellezték azok hatásait. Azt tapasztalták, hogy a TVA-val dúsított táplálékkal etetett egerek esetében jelentősen csökkent a melanoma- és vastagbélráksejtek daganatos növekedési potenciálja a kontroll táplálékkal etetett egerekhez képest. A TVA-diéta emellett fokozta a CD8+ T-sejtek daganatokba való behatolási képességét is.

A kutatócsoport egy sor molekuláris és genetikai elemzést is végzett, hogy megértse, hogyan hat a TVA a T-sejtekre. Ezek közé tartozott az egyszálú DNS átírásának nyomon követésére szolgáló új technika is, az úgynevezett kethoxal-asszisztált egyszálú DNS-szekvenálás (KAS-seq), amelyet Chuan He, a Chicagói Egyetem John T. Wilson Distinguished Service kémiaprofesszora fejlesztett ki, aki egyben a tanulmány másik vezető szerzője. Ezek a további vizsgálatok kimutatták, hogy a TVA inaktiválja a sejtfelszínen lévő GPR43 nevű receptort, amelyet általában a bélflóra mikróbái által termelt rövid szénláncú zsírsavak aktiválnak. A TVA tehát felülírja ezeket a rövid szénláncú zsírsavakat és aktiválja a CREB-útvonal néven ismert sejtjelátviteli folyamatot, amely számos funkcióban, többek között a sejtek növekedésében, túlélésében és differenciálódásában vesz részt. A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy azokban az egérkísérletekben, amelyekben a CD8+ T-sejtekből kizárólag a GPR43 receptort távolították el szintén nem volt javuló daganatellenes képesség megállapítható.

Végül a csoport Justin Kline-nel, a Chicagói Egyetem orvosprofesszorával is együttműködött, hogy elemezzék a CAR-T sejtes immunterápiás kezelésben részesülő limfómás betegek vérmintáit. Azt tapasztalták, hogy a magasabb TVA-szintű betegek általában jobban reagáltak a kezelésre, mint az alacsonyabb szintűek. Dr. Wendy Stock-kal, az Anjuli Seth Nayak orvosprofesszorával együttműködve továbbá leukémiás sejtvonalakat is vizsgáltak és megállapították, hogy egy immunterápiás gyógyszernek a leukémiás sejtek elpusztítására való képességét a TVA fokozza.

A tápanyagokra összpontosítson, ne az ételre!

A tanulmány szerint a TVA étrend-kiegészítőként használható különféle T-sejt-alapú rákkezelések támogatására, bár Chen rámutat, hogy magának a tápanyagnak az optimalizált mennyiségét fontos meghatározni, nem pedig az élelmiszerforrást.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a túlzott vörös hús és tejtermék fogyasztásának káros egészségügyi hatásairól, így ezt a tanulmányt nem szabad ürügynek tekinteni arra, hogy több sajtburgert és pizzát együnk, a kutatás eredményei inkább arra utalnak, hogy az olyan tápanyag-kiegészítők, mint a TVA felhasználhatók a T-sejtek aktivitásának támogatására. Chen úgy véli, hogy más tápanyagok is képesek lehetnek ugyanerre.

“Vannak korai adatok, amelyek azt mutatják, hogy más, növényekből származó zsírsavak is hasonló receptoron keresztül jeleznek, így úgy gondoljuk, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a növényekből származó tápanyagok is képesek ugyanezt tenni a CREB-útvonal aktiválásával” – mondta Jing Chen.

Az új kutatás rávilágít azonban arra is, hogy ez az úgynevezett “metabolizmusos” megközelítés ígéretesnek mutatkozik annak megértéséhez, hogy a táplálkozás építőkövei hogyan befolyásolják egészségünket. Chen elmondta továbbá, hogy csapata reméli, hogy egy olyan átfogó könyvtárat tudnak létrehozni a vérben keringő tápanyagokról, amely segítséget nyújthat ezen tápanyagoknak az immunitásra és más biológiai folyamatokra, például az öregedésre gyakorolt hatásainak értelmezésében.

“Több millió évnyi evolúció után csak néhány száz olyan táplálékból származó anyagcseretermék van, amely a vérben kering, ami azt jelenti, hogy lehet némi jelentőségük a biológiánkban. Azt látni, hogy egyetlen tápanyag, mint a TVA nagyon célzott mechanizmussal hat egy adott immunsejttípusra és az egész szervezet szintjén nagyon mélyreható élettani választ ad igazán lenyűgözőnek és érdekesnek találom” – összegezte Chen.

Forrás: NAK/Borovka Zsuzsa

Tovább olvasom

Tudomány

Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését

Print Friendly, PDF & Email

Magyar kutatók az aranysakál viselkedését vizsgálták

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Bacskai Dorottya

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozó aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, azóta tartó rohamos térhódítását pedig rendkívüli alkalmazkodó képessége mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya egyaránt elősegítette.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az már korábban ismert volt, hogy sikeres túlélési és terjeszkedési stratégiájának egyik titka szociális kapcsolatrendszerében keresendő. Az aranysakál ugyanis családi szerkezetekben, csoportokban él, ahol az utódok neveléséből a monogám pár mindkét tagja kiveszi a részét, sőt segítőként az előző évi nőstény fiatalok is a kölykök rendelkezésére állnak. Ezek miatt pedig a sakálkölykök felnevelése sokkal hatékonyabb, mint például a potenciális versenytárs, a róka esetében.

A kutatók azt is sejtették, hogy az egymáshoz hosszútávon hűséges, monogám sakálpár valamely tagjának pusztulása után egy másik példány léphet az elpusztult egyed helyére, ezt azonban a korábbi adatgyűjtési módszerekkel nem lehetett egyértelműen bizonyítani.

Az ezzel kapcsolatos áttörés most a Soproni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az SMP Solutions Zrt. szakértőinek köszönhető, akik 91 GPS-nyakörves aranysakál viselkedését elemezték, az állatok által bejárt útvonalak alapján.

Az elemzés segítségével Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója kollégáival egy korábban ismeretlen szituációt ért tetten egy legalább három kölyköt nevelő sakálpár és egy szomszédos területen élő nőstény között. Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy egy nappal azután, hogy a terület domináns monogám párjának nőstény tagja elpusztult, a magányos (nem rokon) nőstény belépett a pár területére és ezt követően a magára maradt hím közelében maradt.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT     Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

Mostantól tudjuk, hogy az a szinte hihetetlen alkalmazkodó képesség, amit eddig is ismertünk a sakál élőhelyválasztásával, vagy éppen táplálkozásával kapcsolatban, az eddigieknél is szélesebb spektrumú… A párban, családban, szociális csoportban élés komoly előnyöket jelent az egyedek számára. A sakál láthatólag egy napra sem akar ezekből az előnyökből kimaradni, azonnal új társat keres magának” – mutatott rá az eredmények alapján Csányi Erikaaz Applied Animal Behaviour Science szaklapban megjelent tanulmány első szerzője.

Vizsgált sakálok által bejárt terület a nőstény halála előtt (a) és után (c). A domináns sakálpár egy fiatal utóddal (b). A szomszédos területen élő nőstény, csoportja többi tagjával (d). F1 (rózsaszín): domináns sakálpár nőstény tagja M1 (kék): domináns sakálpár hím tagja F2 (sárga): szomszédos területről érkező nőstény sakál (Fotók: Márk Gschwindt – MATE)

Az eredmények elemzésében Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója, Lanszki József, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója, Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, Pölös Máté, az SMP Solutions Zrt. szakértője, Schally Gergely, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa és Sándor Gyula, a Soproni Egyetem docense vett részt.

Forrás: MATE

Kiemelt fénykép: Bacskai Dorottya természetfotós

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.