Keressen minket

Mezőgazdaság

A vörös húsokban és a tejtermékekben található zsírsav segíthet a rák elleni küzdelemben – Chicagói Egyetem tanulmánya

Print Friendly, PDF & Email

Új tanulmányt közölt a Chicagói Egyetem

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Chicagói Egyetem tudósainak új tanulmánya szerint a marhahúsban és a bárányhúsban, valamint a legelő állatok által termelt tejből előállított tejtermékekben található transz-vakcénsav (TVA) javítja az immunsejteknek a rákos sejtek elpusztítására irányuló képességeit, így ezen zsírsav segítséget nyújthat a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Chicagói Egyetem biológiai tudományok részlegének kutatói megállapították, hogy a transz-vakcénsav (TVA) – mely a legelő állatok, például a szarvasmarhák és juhok húsában és tejtermékeiben található hosszú láncú zsírsav – javítja az immunrendszer CD8+ T-sejtjeinek azon képességét, hogy behatoljanak a tumorokba és elpusztítsák a rákos sejteket. Ez egy olyan felfedezés, amely látszólag ellentétes az egészségügyi irányelvekkel, de az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vörös húsokban található tápanyag valóban segíthet a rák elleni küzdelemben.

A Nature folyóiratban a közelmúltban közzétett kutatás azt is kimutatta, hogy azok a betegek, akiknek a vérében magasabb a TVA-szint  jobban reagáltak az immunterápiára, ami arra utal, hogy táplálékkiegészítőként alkalmazva a transz-vakcénsav kiegészítheti a rák klinikai kezelését.

“Számos tanulmány próbálja megfejteni az étrend és az emberi egészség közötti kapcsolatot és ebben a relációban nagyon nehéz megérteni a mögöttes mechanizmusokat, mivel az emberek rendkívül sokféle élelmiszert fogyasztanak. Ha azonban csak az élelmiszerekből származó tápanyagokra és anyagcsere-termékekre összpontosítunk, akkor kezdjük látni, hogy azok hogyan befolyásolják a fiziológiát és a patológiát” – mondta Jing Chen, a Chicagói Egyetem Janet Davison Rowley Distinguished Service professzora és az új tanulmány egyik vezető szerzője.

“Azokra a tápanyagokra összpontosítva, amelyek aktiválhatják a T-sejtválaszt találtunk egyet, amely egy fontos immunútvonal aktiválásával valóban fokozza a daganatellenes immunitást” – tette hozzá Chen.

Az immunsejteket aktiváló tápanyagok megtalálása

Chen laboratóriuma annak megértésére összpontosít, hogy hogyan befolyásolják a vérben keringő metabolitok, tápanyagok és egyéb molekulák a rák kialakulását és a rákellenes kezelésekre adott választ.

Az új tanulmányhoz két posztdoktori ösztöndíjas, Hao Fan és Siyuan Xia – mindketten a tanulmány társszerzői – összeállított egy “vértápanyag” vegyületkönyvtárat, amely 255 tápanyagból származó bioaktív molekulát tartalmaz.

Ebben az új könyvtárban lévő vegyületek esetében azt vizsgálták, hogy azok képesek-e befolyásolni a tumorellenes immunitást a CD8+ T-sejtek aktiválásával, amely egy olyan immunsejtcsoport, ami kritikus fontosságú a rákos vagy vírussal fertőzött sejtek elpusztításában.

Miután a tudósok emberi és egérsejtekben is kiértékelték a hat legjobb jelöltet, azt találták, hogy a TVA teljesített a legjobban. A TVA, azaz a transz-vakcénsav a leggyakorabban előforduló transzzsírsav az anyatejben, de a szervezet önmagában nem képes előállítani. A TVA-nak csak körülbelül 20%-a bomlik le más melléktermékekre, 80%-a pedig a vérben kering. “Ez azt jelenti, hogy kell lennie valami másnak is, amiért felelős, ezért elkezdtünk további vizsgálatokat végezni vele” – mondta Chen.

A kutatók ezután egy sor kísérletet végeztek különböző daganattípusok sejtjeivel és egerekben is modellezték azok hatásait. Azt tapasztalták, hogy a TVA-val dúsított táplálékkal etetett egerek esetében jelentősen csökkent a melanoma- és vastagbélráksejtek daganatos növekedési potenciálja a kontroll táplálékkal etetett egerekhez képest. A TVA-diéta emellett fokozta a CD8+ T-sejtek daganatokba való behatolási képességét is.

A kutatócsoport egy sor molekuláris és genetikai elemzést is végzett, hogy megértse, hogyan hat a TVA a T-sejtekre. Ezek közé tartozott az egyszálú DNS átírásának nyomon követésére szolgáló új technika is, az úgynevezett kethoxal-asszisztált egyszálú DNS-szekvenálás (KAS-seq), amelyet Chuan He, a Chicagói Egyetem John T. Wilson Distinguished Service kémiaprofesszora fejlesztett ki, aki egyben a tanulmány másik vezető szerzője. Ezek a további vizsgálatok kimutatták, hogy a TVA inaktiválja a sejtfelszínen lévő GPR43 nevű receptort, amelyet általában a bélflóra mikróbái által termelt rövid szénláncú zsírsavak aktiválnak. A TVA tehát felülírja ezeket a rövid szénláncú zsírsavakat és aktiválja a CREB-útvonal néven ismert sejtjelátviteli folyamatot, amely számos funkcióban, többek között a sejtek növekedésében, túlélésében és differenciálódásában vesz részt. A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy azokban az egérkísérletekben, amelyekben a CD8+ T-sejtekből kizárólag a GPR43 receptort távolították el szintén nem volt javuló daganatellenes képesség megállapítható.

Végül a csoport Justin Kline-nel, a Chicagói Egyetem orvosprofesszorával is együttműködött, hogy elemezzék a CAR-T sejtes immunterápiás kezelésben részesülő limfómás betegek vérmintáit. Azt tapasztalták, hogy a magasabb TVA-szintű betegek általában jobban reagáltak a kezelésre, mint az alacsonyabb szintűek. Dr. Wendy Stock-kal, az Anjuli Seth Nayak orvosprofesszorával együttműködve továbbá leukémiás sejtvonalakat is vizsgáltak és megállapították, hogy egy immunterápiás gyógyszernek a leukémiás sejtek elpusztítására való képességét a TVA fokozza.

A tápanyagokra összpontosítson, ne az ételre!

A tanulmány szerint a TVA étrend-kiegészítőként használható különféle T-sejt-alapú rákkezelések támogatására, bár Chen rámutat, hogy magának a tápanyagnak az optimalizált mennyiségét fontos meghatározni, nem pedig az élelmiszerforrást.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a túlzott vörös hús és tejtermék fogyasztásának káros egészségügyi hatásairól, így ezt a tanulmányt nem szabad ürügynek tekinteni arra, hogy több sajtburgert és pizzát együnk, a kutatás eredményei inkább arra utalnak, hogy az olyan tápanyag-kiegészítők, mint a TVA felhasználhatók a T-sejtek aktivitásának támogatására. Chen úgy véli, hogy más tápanyagok is képesek lehetnek ugyanerre.

“Vannak korai adatok, amelyek azt mutatják, hogy más, növényekből származó zsírsavak is hasonló receptoron keresztül jeleznek, így úgy gondoljuk, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a növényekből származó tápanyagok is képesek ugyanezt tenni a CREB-útvonal aktiválásával” – mondta Jing Chen.

Az új kutatás rávilágít azonban arra is, hogy ez az úgynevezett “metabolizmusos” megközelítés ígéretesnek mutatkozik annak megértéséhez, hogy a táplálkozás építőkövei hogyan befolyásolják egészségünket. Chen elmondta továbbá, hogy csapata reméli, hogy egy olyan átfogó könyvtárat tudnak létrehozni a vérben keringő tápanyagokról, amely segítséget nyújthat ezen tápanyagoknak az immunitásra és más biológiai folyamatokra, például az öregedésre gyakorolt hatásainak értelmezésében.

“Több millió évnyi evolúció után csak néhány száz olyan táplálékból származó anyagcseretermék van, amely a vérben kering, ami azt jelenti, hogy lehet némi jelentőségük a biológiánkban. Azt látni, hogy egyetlen tápanyag, mint a TVA nagyon célzott mechanizmussal hat egy adott immunsejttípusra és az egész szervezet szintjén nagyon mélyreható élettani választ ad igazán lenyűgözőnek és érdekesnek találom” – összegezte Chen.

Forrás: NAK/Borovka Zsuzsa

Mezőgazdaság

Belvíz helyzetkép a mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága. A műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett. A belvíz mezőgazdasági területekre gyakorolt káros hatásai mellett ne feledkezzünk el annak talajvíz utánpótlásában betöltött szerepéről.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai műholdfelvételek alapján országos belvíztérképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését 2024 elején. A legnagyobb mértékű belvízborítottság növekedést Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalták. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg.

Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan időjárási szélsőségek, amelyek hirtelen nagy mennyiségű csapadékkal járnak, különösen aszályos időszakok után. Ezek hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez és kiterjedésük növekedéséhez. A 2023. év novemberében tapasztalt bőséges csapadékhullás a talajok országszerte magas víztelítettségéhez, az Alföldön ugyanakkor több helyen belvízfoltok kialakulásához vezetett. Decemberben folytatódott a csapadékos időjárás, ami a belvízborítottságot tovább növelte.

A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára a gyakoribbá váló hosszú, csapadékmentes időszakok létfontosságúvá teszik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazását. E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását a kormányzat elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegély-élőhelyek, nem termelő területek), a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra-fejlesztésének támogatásával, valamint vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével segíti.

A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyerstej termelői ára 26 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI közleményt adott ki a nyerstej termelői árának alakulásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2023 decemberében az Európai Unióban 20 százalékkal, Új-Zélandon 17 százalékkal, az USA-ban 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 164,63 forint/kilogramm volt 2024 januárjában. A zsírtartalom 0,07, a fehérjetartalom 0,05 százalékpontos romlása és az alapár 2 százalékos növekedése mellett a nyerstej átlagára 2 százalékkal emelkedett 2024 januárjában a 2023. decemberihez képest, és 26 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2024 januárjában az előző hónaphoz képest a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej (egyaránt +4 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, az adagolt vaj (egyaránt +3 százalék), a tejföl (+1 százalék) feldolgozói értékesítési ára emelkedett, míg a gyümölcsös joghurté és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tejé stagnált.

A KSH adatai szerint az adagolt vaj (+9 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, a trappista tömbsajt (egyaránt +3 százalék) és a 20 százalék zsírtartalmú tejföl (+1 százalék) fogyasztói ára nőtt, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej és a 12 százalék zsírtartalmú tejföl ára egyaránt stagnált, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej (–1 százalék), a gyümölcsös joghurt (–2 százalék) fogyasztói ára csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

A nyerstej havi termelői árának alakulása a világon (2018–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.