Mezőgazdaság
A vörös húsokban és a tejtermékekben található zsírsav segíthet a rák elleni küzdelemben – Chicagói Egyetem tanulmánya
Új tanulmányt közölt a Chicagói Egyetem
A Chicagói Egyetem tudósainak új tanulmánya szerint a marhahúsban és a bárányhúsban, valamint a legelő állatok által termelt tejből előállított tejtermékekben található transz-vakcénsav (TVA) javítja az immunsejteknek a rákos sejtek elpusztítására irányuló képességeit, így ezen zsírsav segítséget nyújthat a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Chicagói Egyetem biológiai tudományok részlegének kutatói megállapították, hogy a transz-vakcénsav (TVA) – mely a legelő állatok, például a szarvasmarhák és juhok húsában és tejtermékeiben található hosszú láncú zsírsav – javítja az immunrendszer CD8+ T-sejtjeinek azon képességét, hogy behatoljanak a tumorokba és elpusztítsák a rákos sejteket. Ez egy olyan felfedezés, amely látszólag ellentétes az egészségügyi irányelvekkel, de az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy a vörös húsokban található tápanyag valóban segíthet a rák elleni küzdelemben.
A Nature folyóiratban a közelmúltban közzétett kutatás azt is kimutatta, hogy azok a betegek, akiknek a vérében magasabb a TVA-szint jobban reagáltak az immunterápiára, ami arra utal, hogy táplálékkiegészítőként alkalmazva a transz-vakcénsav kiegészítheti a rák klinikai kezelését.
“Számos tanulmány próbálja megfejteni az étrend és az emberi egészség közötti kapcsolatot és ebben a relációban nagyon nehéz megérteni a mögöttes mechanizmusokat, mivel az emberek rendkívül sokféle élelmiszert fogyasztanak. Ha azonban csak az élelmiszerekből származó tápanyagokra és anyagcsere-termékekre összpontosítunk, akkor kezdjük látni, hogy azok hogyan befolyásolják a fiziológiát és a patológiát” – mondta Jing Chen, a Chicagói Egyetem Janet Davison Rowley Distinguished Service professzora és az új tanulmány egyik vezető szerzője.
“Azokra a tápanyagokra összpontosítva, amelyek aktiválhatják a T-sejtválaszt találtunk egyet, amely egy fontos immunútvonal aktiválásával valóban fokozza a daganatellenes immunitást” – tette hozzá Chen.
Az immunsejteket aktiváló tápanyagok megtalálása
Chen laboratóriuma annak megértésére összpontosít, hogy hogyan befolyásolják a vérben keringő metabolitok, tápanyagok és egyéb molekulák a rák kialakulását és a rákellenes kezelésekre adott választ.
Az új tanulmányhoz két posztdoktori ösztöndíjas, Hao Fan és Siyuan Xia – mindketten a tanulmány társszerzői – összeállított egy “vértápanyag” vegyületkönyvtárat, amely 255 tápanyagból származó bioaktív molekulát tartalmaz.
Ebben az új könyvtárban lévő vegyületek esetében azt vizsgálták, hogy azok képesek-e befolyásolni a tumorellenes immunitást a CD8+ T-sejtek aktiválásával, amely egy olyan immunsejtcsoport, ami kritikus fontosságú a rákos vagy vírussal fertőzött sejtek elpusztításában.
Miután a tudósok emberi és egérsejtekben is kiértékelték a hat legjobb jelöltet, azt találták, hogy a TVA teljesített a legjobban. A TVA, azaz a transz-vakcénsav a leggyakorabban előforduló transzzsírsav az anyatejben, de a szervezet önmagában nem képes előállítani. A TVA-nak csak körülbelül 20%-a bomlik le más melléktermékekre, 80%-a pedig a vérben kering. “Ez azt jelenti, hogy kell lennie valami másnak is, amiért felelős, ezért elkezdtünk további vizsgálatokat végezni vele” – mondta Chen.
A kutatók ezután egy sor kísérletet végeztek különböző daganattípusok sejtjeivel és egerekben is modellezték azok hatásait. Azt tapasztalták, hogy a TVA-val dúsított táplálékkal etetett egerek esetében jelentősen csökkent a melanoma- és vastagbélráksejtek daganatos növekedési potenciálja a kontroll táplálékkal etetett egerekhez képest. A TVA-diéta emellett fokozta a CD8+ T-sejtek daganatokba való behatolási képességét is.
A kutatócsoport egy sor molekuláris és genetikai elemzést is végzett, hogy megértse, hogyan hat a TVA a T-sejtekre. Ezek közé tartozott az egyszálú DNS átírásának nyomon követésére szolgáló új technika is, az úgynevezett kethoxal-asszisztált egyszálú DNS-szekvenálás (KAS-seq), amelyet Chuan He, a Chicagói Egyetem John T. Wilson Distinguished Service kémiaprofesszora fejlesztett ki, aki egyben a tanulmány másik vezető szerzője. Ezek a további vizsgálatok kimutatták, hogy a TVA inaktiválja a sejtfelszínen lévő GPR43 nevű receptort, amelyet általában a bélflóra mikróbái által termelt rövid szénláncú zsírsavak aktiválnak. A TVA tehát felülírja ezeket a rövid szénláncú zsírsavakat és aktiválja a CREB-útvonal néven ismert sejtjelátviteli folyamatot, amely számos funkcióban, többek között a sejtek növekedésében, túlélésében és differenciálódásában vesz részt. A kutatócsoport azt is kimutatta, hogy azokban az egérkísérletekben, amelyekben a CD8+ T-sejtekből kizárólag a GPR43 receptort távolították el szintén nem volt javuló daganatellenes képesség megállapítható.
Végül a csoport Justin Kline-nel, a Chicagói Egyetem orvosprofesszorával is együttműködött, hogy elemezzék a CAR-T sejtes immunterápiás kezelésben részesülő limfómás betegek vérmintáit. Azt tapasztalták, hogy a magasabb TVA-szintű betegek általában jobban reagáltak a kezelésre, mint az alacsonyabb szintűek. Dr. Wendy Stock-kal, az Anjuli Seth Nayak orvosprofesszorával együttműködve továbbá leukémiás sejtvonalakat is vizsgáltak és megállapították, hogy egy immunterápiás gyógyszernek a leukémiás sejtek elpusztítására való képességét a TVA fokozza.
A tápanyagokra összpontosítson, ne az ételre!
A tanulmány szerint a TVA étrend-kiegészítőként használható különféle T-sejt-alapú rákkezelések támogatására, bár Chen rámutat, hogy magának a tápanyagnak az optimalizált mennyiségét fontos meghatározni, nem pedig az élelmiszerforrást.
Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a túlzott vörös hús és tejtermék fogyasztásának káros egészségügyi hatásairól, így ezt a tanulmányt nem szabad ürügynek tekinteni arra, hogy több sajtburgert és pizzát együnk, a kutatás eredményei inkább arra utalnak, hogy az olyan tápanyag-kiegészítők, mint a TVA felhasználhatók a T-sejtek aktivitásának támogatására. Chen úgy véli, hogy más tápanyagok is képesek lehetnek ugyanerre.
“Vannak korai adatok, amelyek azt mutatják, hogy más, növényekből származó zsírsavak is hasonló receptoron keresztül jeleznek, így úgy gondoljuk, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a növényekből származó tápanyagok is képesek ugyanezt tenni a CREB-útvonal aktiválásával” – mondta Jing Chen.
Az új kutatás rávilágít azonban arra is, hogy ez az úgynevezett “metabolizmusos” megközelítés ígéretesnek mutatkozik annak megértéséhez, hogy a táplálkozás építőkövei hogyan befolyásolják egészségünket. Chen elmondta továbbá, hogy csapata reméli, hogy egy olyan átfogó könyvtárat tudnak létrehozni a vérben keringő tápanyagokról, amely segítséget nyújthat ezen tápanyagoknak az immunitásra és más biológiai folyamatokra, például az öregedésre gyakorolt hatásainak értelmezésében.
“Több millió évnyi evolúció után csak néhány száz olyan táplálékból származó anyagcseretermék van, amely a vérben kering, ami azt jelenti, hogy lehet némi jelentőségük a biológiánkban. Azt látni, hogy egyetlen tápanyag, mint a TVA nagyon célzott mechanizmussal hat egy adott immunsejttípusra és az egész szervezet szintjén nagyon mélyreható élettani választ ad igazán lenyűgözőnek és érdekesnek találom” – összegezte Chen.
Forrás: NAK/Borovka Zsuzsa
Mezőgazdaság
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Vissza nem térítendő támogatásban részesülhe
A KAP Nemzeti Irányító Hatósága 2026. március 30-án tette közzé a 48/2026. számú közleményt, amely a „Működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása” (KAP-RD46-1-25) elnevezésű pályázati felhívás módosítását tartalmazza. Ez a módosítás jelentősen bővíti a támogatható tevékenységek és a pályázók körét, különösen az ökológiai gazdálkodás területén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei:
A módosítás elsődleges célja, hogy azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek támogatásban, akik a kérelem benyújtása előtt már rendelkeztek ökológiai tanúsítással, de tevékenységüket új termék előállításával bővítik. A korábbi szabályozás elsősorban az új csatlakozókat részesítette előnyben, a frissített felhívás azonban elismeri a már működő ökológiai gazdaságok fejlesztési törekvéseit is.
A legfontosabb változások
A közlemény alapján a felhívás szövege több ponton kiegészült:
- Már létező együttműködés támogatása: Az 1. célterület ökológiai termelésre vonatkozó részében (B pont) immár a már létező együttműködés keretében megvalósított új tevékenység is támogatható.
- Új tevékenység definíciója: Új tevékenységnek minősül, ha a termelő már rendelkezik ellenőrzési és tanúsítási szerződéssel, de egy olyan új termék előállításába kezd, amely megfelel az ökológiai minősítési rendszer előírásainak.
- Kedvezményezettek köre: A módosítás pontosítja, hogy mindkét célterület (uniós és nemzeti minőségrendszerek) esetében továbbra is támogatható az új együttműködés.
A pályázat háttere
A KAP-RD46-1-25 kódszámú pályázat célja a mezőgazdasági termelők ösztönzése a magasabb hozzáadott értékű és minőségű élelmiszerek előállítására. A támogatás formája továbbra is vissza nem térítendő, egyösszegű átalánytámogatás, amelynek mértéke 13 000 eurónak megfelelő forintösszeg egy 5 éves időszakra.
A támogatási kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár felületén keresztül, több szakaszban. A módosított feltételek a közlemény megjelenését követően benyújtott kérelmekre már érvényesek.
További információ a felhívás módosításáról itt és a pályázat dokumentáció itt érhető el.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra
Mezőgazdaság
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
Az EFSA szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Az EFSA Élelmiszer-adalékanyagokkal és aromaanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (FAF Testület) szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Fotó: Pixabay
A FIPEA egy sárgaborsó (P. sativum) por, amely főként élelmi rostokból (pektinből és hemicellulózból) áll, valamint alacsony a fehérjetartalma.
A FIPEA előállítása során nagy hőmérsékletű hőkezelést alkalmaznak (> 100°C, >40 perc), amely csökkenti a potenciálisan nem kívánt anyagok mennyiségét (pl. lektin), miközben a rost kémiai szerkezete stabil marad.
A Testület arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási szintek alkalmazása mellett nincs egészségügyi kockázat, tehát nincs szükség számszerű elfogadható napi beviteli érték (ADI) megadására a FIPEA esetében. Az értékelésben ugyanakkor maximum és javasolt felhasználási szintek kerültek meghatározásra 8 különböző élelmiszer-kategória esetében (1. táblázat).
1. táblázat. A borsórost-koncentrátum (FIPEA) javasolt maximális és felhasználási szintjei (mg FIPEA/kg élelmiszer).
| Élelmiszer -kategória | Javasolt maximális mennyiség (mg FIPEA/kg) | Javasolt felhasználási mennyiség
(mg FIPEA/kg) |
|
| 01.4 | Ízesített erjesztett tejtermékek, ideértve a hőkezelt termékeket is | 10 000 | 1 000 |
| 01.7.5 | Ömlesztett sajt | 10 000 | 1 000 |
| 01.8 | Tejpótlók, beleértve a tejfehérítőket is | 10 000 | 1 000 |
| 06.5 | Metéltek | 5 000 | 100 |
| 07.2 | Finom pékáruk | 10 000 | 1 000 |
| 13.2 | Az 1999/21/EK irányelvben meghatározott, különleges gyógyászati célra szánt élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 13.3 | A teljes napi élelmiszer-bevitel vagy egyes ételek helyettesítésére szolgáló élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 14.1.4 | Ízesített italok | 10 000 | 1 000 |
Habár a FIPEA még nem kapott E-számot, az EFSA véleménye elősegítheti a jövőbeni élelmiszer-adalékanyagként történő engedélyezését.
A FIPEA rosttartalom-növelőként és állományjavító anyagként használható például péksüteményekben, snackekben, leves – és szószkeverékekben, valamint vegetáriánus és funkcionális élelmiszerekben a rosttartalom növelése és az állományjavítás céljából.
Forrás: NAK / Dr. Szalóki-Dorkó Lilla
Mezőgazdaság
Természetes védelem a rágás ellen: Mire jó a birkagyapjú az erdőben?
Egy elfeledett, tudományosan is igazolt módszer a rágáskár ellen
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A hazai erdőfelújításokban és fiatal telepítésekben a vad rágáskára állandó fejtörést okoz a gazdálkodóknak. Bár a kerítés és a különböző vegyszeres vadriasztók bevett eszközök, létezik egy elfeledett, ámbár tudományosan is igazolt módszer: a nyers birkagyapjú alkalmazása. Ez a megoldás nemcsak költséghatékony, hanem kettős védelmet is jelent a csemeték számára.
A lanolin és a juhszag riasztó ereje
A nyers, mosatlan gyapjú legfőbb értéke a benne lévő gyapjúzsír, vagyis a lanolin. Ez egy összetett, viaszos anyag, amely zsírsavakból és különböző alkoholokból épül fel. A lanolin mellett a nyers gyapjú megőrzi a juhokra jellemző egyéb mirigyváladékokat és illatanyagokat is, amelyek a szarvasfélék számára az összetéveszthetetlen „juhszagot” jelentik.
A vad számára ez a szag idegen és zavaró. Gyakran társítják a háziállatok vagy az ember jelenlétével, ami ösztönös elkerülő viselkedést vált ki belőlük. A nemzetközi szakirodalom, köztük Bernacka és munkatársai (2015) kutatásai igazolták, hogy a gyapjú illatanyagai már távolról jelzik a vadnak: a hajtás nem kívánatos táplálék. A szaglás útján történő riasztás nagy előnye, hogy az őz vagy a szarvas gyakran meg sem kísérli a rügyek megkóstolását, így a növény sértetlen marad. Ez a hatásmechanizmus hasonló a jól ismert faggyúalapú készítményekéhez (például a Trico-hoz), de a gyapjúszálak között az illatanyagok lassabban és tartósabban szabadulnak fel, így hosszabb védelmet nyújtanak. Az Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) vizsgálatai szerint a juhgyapjú hatékonysága a téli rágás ellen vetekszik a drága kémiai szerekével (pl. bárányfaggyú alapú Trico), miközben nincs környezeti terhelése. A Bajor Állami Erdészeti Intézet (LWF) vizsgálata alapján a módszer 80-95%-os védelmet nyújt a téli rágás ellen, ami versenyképes a legmodernebb kémiai szerekkel is.
1. kép: Vezérhajtás védelem műanyag sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Mi sem szeretjük, ha szőr kerül a nyelvünkre: amikor a rágás élménye megszűnik
Ha a vad a szag ellenére lecsippentené a vezérhajtást, egy második, mechanikai hatással szembesül. A gyapjúszálak felülete mikroszkopikus szinten pikkelyes, ami a lanolin tapadósságával párosulva rendkívül kellemetlen érzést okoz a vad szájában.
A gyapjúszálak rátapadnak az állat nyelvére, ínyére és a fogai közé ragadnak. Mivel a szálak rugalmasak és szívósak, a vad csak nehezen tud megszabadulni a szájába került „szöszöktől”. Ez a negatív élmény gyorsan rögzül az állatban: a területen élő egyedek hamar megtanulják összekapcsolni a jellegzetes juhszagot a kellemetlen fizikai érzettel. Így a későbbiekben már a szag alapján elkerülik a gyapjúval védett növényeket, anélkül, hogy újra megpróbálnák megrágni azokat.
2. kép: Vezérhajtás védelem vadriasztó szerrel (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Miért érdemes fontolóra venni?
A gyapjú alkalmazása mellett szól, hogy egy teljesen természetes, lebomló anyagról van szó, használatával elkerülhető a vegyszerek alkalmazása, nem keletkezik mikroműanyag-szennyezés (mint a műanyag rácsok vagy sapkák esetén), és a védekezési folyamat végén értékes tápanyag kerül vissza a talajba, javítja szerkezetességét, elősegítve a vízvisszatartást. Bár a felhelyezése pepecselős kézi munkát igényel, az alacsony anyagköltség és a hosszú ideig tartó védelem miatt érdemi alternatívája lehet a hagyományos vadkárelhárítási módszereknek, különösen a környezeti szempontokat is szem előtt tartó gazdálkodásokban.
A gyapjú használata kiváló példája annak, hogyan válhat egy mezőgazdasági „melléktermék” értékes vadkármegelőzési eszközzé. Bár a manuális felhelyezés munkaerő-igényes, a technológia alacsony anyagköltsége és környezetbarát jellege miatt komoly alternatívát jelenthet a kisebb erdősítések vagy pótlások védelmében.
3. kép: Vezérhajtás védelem gyapjúval sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Badarság, van benne valami?
Rendszeresen találkozni azzal a mondattal, melyet Albert Einsteinnek tulajdonítanak: „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.”, jelen esetben viszont egy régi megoldás felelevenítése mind a juhtenyésztők, mind pedig az erdőgazdaság számára gyümölcsöző lehet.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
A vadkárkezelés sikerének kulcsa az innovatív szemlélet és a gazdálkodók közötti együttműködés. A juhgyapjú alkalmazása egy olyan eszköz, amely nemcsak a facsemetéket védi, hanem a mezőgazdaság és az erdészet együttműködését is erősíti, hozzájárulva a vidék megtartó erejéhez és a természeti erőforrások felelős kezeléséhez.
Ha van releváns tapasztalata, kérjük ossza meg velünk a vadkar@nak.hu e-mail címen. Netán szabadon felhasználható gyapjúja, erdőtelepítésben érdekelt és nyitott lenne a gyapjúval való kísérletezésre? Írjon nekünk segítünk összekötni az érdekelteket!
Hivatkozások és felhasznált források:
- Bernacka et al. (2015): Application of sheep wool in preventing damage caused by deer in young forest plantations. (A legfontosabb lengyel tanulmány a gyapjú hatékonyságáról)
- BFW (Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont): Schafwolle als biologischer Verbissschutz. (Gyakorlati útmutató és hatékonysági vizsgálatok)
- LWF (Bajor Állami Erdészeti Intézet): Schutzmaßnahmen gegen Wildschäden. (Bajorországi tapasztalatok a biológiai rágásvédelemről)
- ConnGardener: Effective Fat-Based Deer Repellents. (A lanolin és faggyú alapú riasztás elméleti háttere)
Forrás: NAK / dr. Skobrák György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Zala vármegyei vadgazdálkodási pályázat
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer, Békés Vármegye, 2026.
Engedély nélkül gyűjtöttek agancsot
2026-ban is folytatódik az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció-program
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Pest vármegyei pályázati kiírása
Kis sárszalonka a Csaba-réten
Agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2026.
Elkezdődött a költési szezon a vércséknél
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Pergetve fogtak harcsát
Dr. Majzinger István 65 éves
Élet születik – malacoznak a kocák
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában