Természetvédelem
Hogyan fészkelnek a fehér gólyák Észak-Afrikában?
Fehér gólyák mindennapjai Észak-Algériában: Megfigyelések és érdekességek
Természetvédelmi szempontból is nagyon fontos megfigyelni, hogy egy nálunk is előforduló madárfaj külföldön hogyan él. Szabadságon lévő kollégáink Észak-Algériában (Constantine és Jijel között) járva a “világ minden fehér gólyájával” találkoztak, több százas nagyságrendben látták fészkeiket, ott is elsősorban lakott területeken.
Számos fotót készítve most a hazai gólyabarátok is bepillantást nyerhetnek az algériai állomány életébe, különösen az itthoni helyzettől eltérő újdonságokba:
– jóval nagyobb állománysűrűség és telepes fészkelés;
– városiasabb életmód, fészeképítés magasabb épületek között;
– a legveszélyesebb középfeszültségű hálózat oszlop
fejszerkezeteinek többsége madárbarát jellegű, függesztett
vezetéktartós megoldású;
– a nálunk is széles körben használt gólyafészek magasítók
(gólyakosarak) használata, a fenti, madárbarát középfeszültségű
hálózaton is;
– a nagyfeszültségű elektromos hálózat fém traverzeire épült
fészkek sokasága;
– egyes helyeken megfigyelhető volt a nagyfeszültségű fészkelést
akadályozó eszközök (félgömbök és tüskesorok) alkalmazása.
Írta és fényképezte: Orbán Zoltán – MME
Természetvédelem
Különös mintázat rajzolódik ki a Hyalomma kullancsok idei észleléseinél
Magyar kutatók hatodik éve vizsgálják a hazánkban megjelenő Hyalomma kullancsokat
Figyelemre méltó földrajzi mintázatot mutatnak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programjának 2026-os adatai: az eddigi öt Hyalomma kullancs-találatból négy olyan helyről érkezett, ahol a korábbi években is észleltek ilyen kullancsot. Egyelőre nem lehet tudni, hogy véletlen egybeesésről van-e szó, vagy már Magyarországon áttelelő Hyalomma-populációk egyedeit sikerült megtalálni. Éppen ezért különösen fontos a lakossági megfigyelések folytatása – annál is inkább, mert a jelenlegi száraz, meleg kora őszi időjárás kedvez ezeknek a kullancsoknak.
Ábra: HUN-REN
Hatodik éve fut a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének Kullancsfigyelő programja, amelynek célja a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok lakossági bejelentésekre épülő monitorozása. Ezek a kullancsok leginkább arról ismertek, hogy képesek terjeszteni a krími-kongói vérzéses láz vírusát, amely súlyos tünetekkel és akár 30 százalékos halálozási aránnyal is járhat.
A Hyalomma fajok alapvetően a Magyarországtól délebbre fekvő területekhez alkalmazkodtak, a klímaváltozás hatására azonban egyre gyakrabban jelennek meg régiónkban is. Magyarországon korábban is találtak már ilyen kullancsokat, ezek azonban feltehetően egyedi, egyszeri behurcolások eredményei voltak, például vándormadarakkal érkezhettek az országba.
A kutatás egyik fontos kérdése éppen az, hogy képesek-e a Hyalomma kullancsok stabilan megtelepedni Magyarországon. Egy tartós hazai populáció kialakulása ugyanis a fajok szélesebb körű elterjedéséhez vezethetne, és ezzel elméletileg a krími-kongói vérzéses láz hazai megjelenésének kockázata is növekedhetne.
Mit jelenthet az idei mintázat?
Ezért különösen érdekes, hogy az idei olyan területről származik, ahol korábbi években is jelentettek már Hyalomma kullancsot. Az ismétlődő előfordulásokból egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni egy esetleges hazai populáció kialakulására. Elképzelhető például, hogy ezeken a területeken nagyobb számban fordulnak elő olyan vándormadarak, amelyek behurcolhatják a kullancsokat. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy már Magyarországon áttelelő Hyalomma-populációk egyedeit sikerült megtalálni.
Annak esélye, hogy Magyarországon Hyalomma kullancs által terjesztett krími-kongói vérzéses lázas megbetegedés forduljon elő, továbbra is rendkívül alacsony. A kockázat pontos felméréséhez és a megfelelő tájékoztatáshoz azonban elengedhetetlen a kullancsok hazai jelenlétének folyamatos nyomon követése.
Ábra: HUN-REN
Ebben kulcsszerepe van a lakossági bejelentéseknek. A kutatók továbbra is arra kérik az embereket, hogy figyeljék a környezetükben felbukkanó, szokatlan megjelenésű vagy viselkedésű kullancsokat. A Hyalomma kullancsok viszonylag könnyen felismerhetők sávozott lábaikról, nagy méretükről, sötét, egyszínű pajzsukról és feltűnően gyors mozgásukról.
A leírásnak megfelelő vérszívók e-mailben vagy a 2025 óta működő PragmaTick alkalmazáson keresztül is bejelenthetők. A beküldők mindkét esetben visszajelzést kapnak a program szakértőitől arról, milyen fajt találtak. További információk és elérhetőségek a Kullancsfigyelő honlapján találhatók.
A lakossági segítség kora ősszel különösen fontos: a jelenlegi száraz, meleg időjárás kedvez a Hyalomma kullancsoknak, ezért ebben az időszakban számítanak leginkább újabb felbukkanásokra.
Forrás: HUN-REN
Természetvédelem
Dámbikák horkantásától hangos az őszi erdő – elkezdődött a dámbarcogás
Micskó Zoltán természetfotós a dámbarcogás különleges világába kalauzolja az olvasót. Dámbikák küzdelme, természetfotózás és élmények az őszi erdőből.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Micskó Zoltán természetfotós élménybeszámolója:
A szokottnál is aszályosabb év már nyár végén kiszívta az életet a lombkoronából, így az erdőn való közlekedés az avar recsegésétől hangos. Csak egyvalami nyomja el a száraz levelek ropogását: a dámbikák horkantása. Az időjárási adottságok, a növénytakaró minősége és mennyisége, továbbá az állomány sűrűsége befolyásolja, de jellemzően már szeptember végén elkezdődik, és akár 6–8 héten át is tarthat a dámvad párválasztási ceremóniája, a dámbarcogás.
Fotó: Micskó Zoltán – Micskó Wildlife Photography
A dámok egészen más irányból közelítik meg a megfelelő pár kiválasztását, mint a gímszarvasok. Míg a gímbikák maguk állnak be a területen lévő tarvadcsapatok mellé, addig a dámok évről évre visszatérnek egy bizonyos helyszínre, ahol akár 40–50 bika is összegyűlhet. Ezen a területen minden bikának megvan a maga kis része, amit birtokol. Itt egy vagy több helyen kapar magának egy kisebb gödröt, amit teknőnek nevez a szaknyelv. A barcogás alatt ez lesz az ő területe, és kis túlzással szinte egész napját itt tölti. Ezen „platzok” kialakítása tükrözi a bennük barcogó bikák hierarchiáját. A külső részen a fiatalabb vagy gyengébb bikák foglalhatnak helyet, és ahogy befelé haladunk, úgy egyre erősebb, korosabb és nagyobb bikákkal találkozhatunk. A dám tarvadak, tudván ezt, preferáltan a terület belseje felé orientálódnak, hiszen a legvonzóbb egyedek ott találhatóak, és azokból ők választják ki a számukra megfelelőt.
Fotó: Micskó Zoltán – Micskó Wildlife Photography
Emberi szemmel fantasztikus élmény ezt megtapasztalni. A dámbika ilyenkor elképesztően magas „lángon ég”! Október középső heteiben szinte 24 órában talpon van, és hihetetlen nagy vehemenciával védi a területét és reklámozza magát, hogy a saját vérvonalát tovább tudja örökíteni. Enni szinte egyáltalán nem eszik, így a hónap végére a döhér súlyának jelentős részétől megszabadul, és fizikailag igencsak kimerül.
A fotózása ilyenkor több tekintetből is kihívásokkal teli. Mivel ezek a barcogó „platzok” egészen fedett rudas- vagy szálerdőben vannak, így azok zavarás nélküli megközelítése nehéz. A tarvadak jelenléte még inkább gátolja ezt, mivel azok ugyanolyan éberek, mint az év bármely másik időszakában. Továbbá technikailag sem egyszerű, mivel ezek az erdők eléggé sötétek, így a kevés fény sem használ a fotósnak. A sűrű növényzet pedig folyamatos takarást biztosít a dámoknak, így még a sokszor kis távolság ellenére sem lehet értékelhető képet készíteni róluk.
Fotó: Micskó Zoltán – Micskó Wildlife Photography
Ami pedig a legfontosabb, hogy mindig, minden esetben szükséges az egyeztetés a vadászatra jogosulttal. A dámbika vadászata ugyanis ebben az időszakban történik, és kellemetlenül érintheti mindkét felet, ha nem tudnak egymásról. Legfőképp a fotós lehet veszélyben, ha úgy kódorog a területen, hogy a vendéget kísérő hivatásosnak fogalma sincs róla, hogy ő éppen ott van…
Írta és fényképezte:
További fényképek Micskó Zoltán természetfotóstól itt érhetők el:
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közleménye
Fakivágási moratórium: az állami erdőkben új szabályok jönnek
Tegyük rendbe a moratórium kérdését. Ki ne szeretné, hogy több erdőnk legyen? Ki ne szeretné, hogy ne kelljen a védett erdeinkből fákat kivágni? Ki ne szeretné a klímaváltozás közben, ha növekedne az erdőterületeink nagysága? Ki ne szeretné, hogy erdeink egészségesebbek és ellenállóbbak legyenek? Minden józan ember. Akkor miért nem ez történik? Azért, mert több évtizede, sőt az sem túlzás, hogy több évszázada az erdőgazdálkodás ugyanazon rendszer szerint történik.
Ez pedig a vágásos üzemmód. Jelenleg is így működik az erdőgazdálkodás Magyarországon. Az elmúlt 16 évben semmit nem tettek ennek a megváltoztatásáért! Semmit, de tényleg egy nagy semmit. Arra vállalkoztam – és a minisztérium szakmai stábja is ezt képviseli –, hogy ezen a helyzeten és ezen a szemléletmódon radikálisan változtassunk. Mély meggyőződésem, hogy a jelen körülmények között ez az egyetlen szakmailag vállalható út.
HELYZET – MIT ÖRÖKÖLTÜNK
Ezen célok mellett kezdtünk neki a munkának, és az első lépések egyikeként a nyáron szeptember 30-ig moratóriumot rendeltem el. Előre megmondtuk, hogy ezzel az a célunk, hogy időt nyerjünk, és áttekinthessük, mit örököltünk 16 év után. Nézzük meg, mi a jelenlegi helyzet, és amíg hozzákezdünk az átalakításhoz, addig ne történjen semmilyen visszafordíthatatlan dolog, amellyel nem értünk egyet, vagy ami szembemegy a céljainkkal. Rosszabb és komplexebb helyzetet örököltünk, mint gondoltam. A tengernyi szerződéses kötelezettség, valamint a társadalmi felelősségvállalás miatt is, teljesen meg van kötve a kezünk. Nagyon hamar világossá vált, hogy a terveinket nem tudjuk egyik pillanatról a másikra megvalósítani. Most nagyobb rálátással ugyan, de újratervezés
van!
Az állami erdőgazdaságok kb. 4 millió m³ fát termelnek ki egy évben. Ebből 1,3 millió m³ a tűzifa, 1,4 millió m³ a faiparba kerül, 700 ezer m³ erőművekbe megy, míg 600 ezer m³-t pedig külföldön értékesítenek. Tehát rövid távon legalább két fontos elemen
nem lehet változtatni. Az egyik, hogy sajnos ma Magyarországon még mindig 1,5 millió háztartás számára a fa az egyetlen vagy a fő
fűtési forma. Így amennyiben a moratóriumot fenntartottuk volna, kb. 1 millió család kerülhetne krízishelyzetbe. A másik, hogy az erőművekkel az előző kormányzat alatt született hosszú távú szerződések teljesen megkötik a kezünket, és ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem lehet milliárdos kártérítési pereket bevállalni. Ezen determinációk között kell megtalálnunk a legoptimálisabb utat.
Ez az örökség! A cél továbbra is változatlan. A lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a ciklus végére érjük el a célunkat. Kérem, álljanak e program és munka mellé. Segítsék ezt a nemes célt! Számomra nagyon fontos, hogy mit hagyunk magunk után a jövő generációi számára!
Erdő, Erdő, Szív!
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Visszanéző (2026): Őzbak utánkeresés Benta-Völgyi Dézivel!
A láthatatlan fertőzési lánc a gyümölcsösökben: Miért életbevágó az országos parazitológiai monitoring?
Gímszarvastrófea-szemlén jártak a Soproni Egyetem másodéves vadgazdamérnök-hallgatói
Egyedülálló növényvédelmi alkalmazást fejlesztettek a MATE kutatói
Különös mintázat rajzolódik ki a Hyalomma kullancsok idei észleléseinél
KITEKINTŐ: Az EU ólomsörét-korlátozása az elfogadás felé halad
Dámbikák horkantásától hangos az őszi erdő – elkezdődött a dámbarcogás
Vízvisszatartás és a vadállomány védelme a somogyi erdőkben
Stratégiaalkotás
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közleménye
Vadász és segítője őrizetben
Nem értjük
Bőgésben a Garéi Gímszarvas Vadásztársaság területén
Gímbika esett Szentgálon
Csongrád-Csanád: Milliós értékű védett állatok, engedély nélküli fegyverek
Stratégiaalkotás
A vadászat nem kiváltság, hanem felelősség
Lemondott az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, dr. Jámbor László
Reolink G450 teszt: kipróbáltuk az intelligens 4G vadkamerát
