Keressen minket

Horgászat

A Balatoni Horgászrend változásai 2021-ben

Idén jelentős változások történtek a Balatoni és a Behúzós Horgászrend formai és tartalmi kialakításában, ezért az alábbi cikk minden balatoni horgász számára fontos olvasmány

Idén jelentős változások történtek a Balatoni és a Behúzós Horgászrend formai és tartalmi kialakításában, ezért az alábbi cikk minden balatoni horgász számára fontos olvasmány. Szokásainkhoz híven a változtatásokat pontról pontra felsoroljuk és meg is indokoljuk azokat. 

2021-ben számos új szabályhoz kell alkalmazkodniuk a balatoni horgászoknak (Kép: balatonihal.hu)

Legnagyobb sajnálatunkra idén a koronavírus járvány második hulláma miatt nem rendeztük meg a szokásos Balatoni Horgászkonferenciát. Azonban a Balatoni Horgászrend és a Behúzós Horgászrend módosítási terveinket véleményezésre idén is megküldtük a Balaton körül érintett megyei szövetségeknek és horgász egyesületeknek, valamint a MOHOSZ-nak. Javaslataikat és észrevételeiket figyelembe vettük a bevezetett új szabályok kapcsán, így idén is voltak olyan pontok, amelyek a tervezethez képest végül nem kerültek véglegesítésre.

Az alább becsatolt pdf fájl tartalmazza a 2021. évre érvényes Balatoni Horgászrend teljes szövegét. A dokumentumban pirossal jelöltük a Társaságunk által kezdeményezett és a fent leírt módon véleményeztetett változtatásokat. Zöld színnel pedig azokat a bővítményeket, valamint formai és strukturális változásokat jelöltük, amelyet a jogszabályi környezet változása, a MOHOSZ Országos Horgászrendjének bevezetése, valamint a HORINFO jegyértékesítő programra való átállás miatt vált szükségessé beépítenünk. Ezek nyomán a horgászrendbe bekerült több olyan információ és területi érvényességet érintő szabály, amelyek eddig a területi jegyeken, de nem a horgászrend részeként kaptak helyet. Mivel mindezek következtében a Balatoni Horgászrend terjedelme jelentősen megnőtt, az egyes területi jegyekhez a teljes horgászrendi szöveg helyett ún. horgászrendi kivonatot mellékeltünk, amelyben csak az adott jegyet váltó horgászra vonatkozó horgászrendi pontokat tüntettük fel (ahogyan erre a horgászrend bevezetőjében is felhívjuk a figyelmet).

A pirossal jelölt módosítások indoklását sorban haladva az alábbiakban fejtjük ki:

A horgászrend 17. pontjának bővítése:

„A gyermek jegyet váltott horgász 1 db horgászbottal és egyidejűleg 1 db legfeljebb 1m x 1m területű csalihal fogó hálóval tetszőleges módszerrel (fenekezés, úszózás, pergetés stb.) horgászhat, melyekkel a darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta 1 db-ot, a darabszám-korlátozással nem védett halakból naponta 3 kg-ot foghat. A gyermek jegyet váltott horgász csak általános jeggyel rendelkező felnőtt horgász jelenlétében horgászhat lajstromszámos vízi járműről.

Nem szeretnénk tiltani, hogy gyermek horgász is horgásszon lajstromszámos vízi járműről, de azt sem szeretnénk, ha egy gyermek jegy mögé bújva játszanák ki egyes felnőttek az általános jegy megvásárlását.

A horgászrend 31. pontja pontosításra és kiegészítésre került:

Március 1. – április 30. közötti időben csalihalat, halszeletet, műcsalit, bármely horgászhelyen (parton, stégen, vízi járművön) tartani, azzal horgászni, továbbá süllőt, balint, csukát, kősüllőt és sügért megtartani TILOS!
(A kukoricát, vagy egyéb magvakat, pelleteket utánzó gumi/szilikon/hungarocell csalikat ezen horgászrendi pont esetében nem tekintjük műcsalinak, tehát használatuk békés halak horgászatához engedélyezett.)”

A Horgász Konferenciákon már többször elhangzott javaslatok szerint, valamint az április hónapban tapasztalt azon magatartás miatt, hogy több horgász csukázás címszóval az ívó balinokra, süllőkre célzottan horgászott, az eddigi 1 hónapos ragadozóhal fogási tilalmat április hónapra is kiterjesztjük. A probléma erősödését tapasztalva 2 évvel ezelőtt még a (jelenleg) 45. pontban leírt szabály bevezetésével reagáltunk, de azt tapasztaltuk, hogy az új szabálypont jelentőségét sokaknak nem sikerült megérteni, a visszaengedésre hivatkozva sok horgász egymás után akasztgatta a tilalmas fajokat. Ilyen szabályszegések miatt több esetben is eljártunk, az is előfordult, hogy országos sporthorgász jegyet kellett bevonnunk egy “sporthorgásztól”.

A fajok felsorolásából szándékosan maradt ki a harcsa. Aki ebben az időszakban békéshalazás közben véletlenül, vagy esetleg puhatestű csalival célzottan fog harcsát, a vonatkozó egyéb korlátozások betartása mellett megtarthatja.

A horgászrend 34. pontját pontosítottuk:

„November 1. – március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak stb.) csak 06:00 és 22:00 között szabad horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti. Az időpontok a kikötőből való indulást, valamint beérkezést jelölik!”

Félreértések, félre magyarázások voltak az eddigi szövegből. Egyes hajósok, akik éjfél után kötöttek ki, arra hivatkoztak, hogy befejezték a horgászatot 22:00-kor, de ennyi ideig tartott a hazaút… A szabályozást eddig is az újonnan betoldott mondat szerint értelmezték kollégáink, ugyanis “horgászat” alatt azt értjük, amíg az adott személy a halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján halfogásra alkalmas felszereléssel tartózkodik.

A horgászrend 36. pontjának bővítése:

„A behúzós, behordós horgászmódszer kizárólag behúzós (7 napos, 72 órás) területi jegy birtokában gyakorolható, a módszer külön fejezetben taglalt szabályozása mellett, amely az említett jegyek mellékleteként és honlapunkon (www.balatonihal.hu/behuzoshorgaszat) olvasható. E szabályozások megsértése a horgászrend megsértésének minősül! Behúzásnak, behordásnak minősül az a horgászmódszer, amelynek során a horog és a horgászbot közötti távolság nem kizárólag a dobás ereje által alakul ki, tehát ha a horgász a szereléket eszköz használatával (pl. csónak, etetőhajó, egyéb megengedett jármű), vagy a vízben begyalogolva, beúszva juttatja el a horgászhelyre. Szintén behúzásnak minősül a vízben történő begyalogolással, majd dobással bejuttatott végszerelékkel való horgászat mindaddig, míg a Balaton átlag vízállása 80 cm felett van (www.hydroinfo.hu).”

Az ügyfélszolgálatunkra érkező sorozatos kérdések indokolják, hogy még egyértelműbb legyen a megfogalmazás. Így a harcsahorgászok által alkalmazott kétbotos bedobás – amelynél a horog és a horgászbot közötti táv csupán a dobás ereje által jön létre – nem tekintendő behúzásnak.

Horgászrend 46. pont:

„Élő vagy holt csalihallal, halszelettel való horgászat esetén kizárólag egy ágú horog használata engedélyezett! Ilyen horgászmódszernél a háromágú és kétágú horog használata a méreten aluli halak védelme érdekében TILOS! Kivételt képeznek ez alól azon harcsázó horgászmódszerek, amelyekhez legalább 15 cm-es élő csalihalat használ a horgász!”

Több harcsahorgász kérése nyomán megfogalmazott enyhítés lenne ez. Így a méreten aluli halak védelme továbbra is megvalósulhat.

A horgászrend 51. pontja az utolsó tagmondatával bővült:

„Több napig tartó horgászat esetén a horgász egy időben legfeljebb a Hhvtv. által 2 naptári nap alatt megtartható halmennyiséget tarthat magánál (pl.: maximum 6 db süllő) a horgászhelyen vagy a horgászathoz használt vízi járműben, amennyiben azokat a napi fogható mennyiségek betartásával fogta és könyvelte el a fogási naplójában. A zsákmányt kizárólag addig tarthatja a horgászhelyen, vagy a vízi járműben, ameddig ő maga is a helyszínen tartózkodik, de legfeljebb 48 órán át.”

Sajnos gyakoriak az olyan esetek, amikor csak 1-2 darab halat napokig, sőt akár 1 hétnél tovább is szákban tartanak pl. stéghez kikötve. Halőreink tapasztalták: egy stéghez kikötött, kíméletesnek tűnő versenyszákban 8 napon át tartott ponty fejéről teljesen lekopott a bőr, rojtosra koptak az uszonyai, kisebesedett az oldala… Így halvédelmi okokból vált szükségessé a változtatás.

A horgászrend 57. pontja rövidebb lett:

„A horgászzsákmányt a horgászat befejezéséig a horgászhelyen, vízijárművön feldolgozni TILOS!”

Azzal védekeztek többen, hogy befejezték a horgászatot, a botokat összepakolták, majd ezt követően pucolták meg a halat a parton, csónakban, mólón. Főleg a mólókon van ebből probléma: az ott hagyott vértócsa, pikkelyek és egyéb maradványok látványa, bűze miatt. Halőrzési szempontból az a problémás, ha a horgász feldarabolja a halat, vagy levágja annak fejét, és emiatt a hossza nem mérhető egyértelműen. Az áthúzott rész kikerült ebből a horgászrendi pontból.

Horgászrend 58. pont:

„A helyi kikötőrendek és az egyes partszakaszokon kitáblázott helyi horgászrendek, területhasználati szabályzatok betartása kötelező! Azok megszegése esetén a területi jegy bevonható!”

A korábban is meglévő kikötőrendek mellett egyre több helyen várható, hogy helyi területhasználati rendszabályokat vezetnek be az egyes partszakaszok fenntartói. Pl. ilyen helyi szabályozás került bevezetésre a Tihanyi-félsziget keleti oldalán, a balatonfenyvesi mólón, illetve több kijelölt behúzós horgászhely esetében is.

Az új szabályok megismerésével számos kellemetlen pillanatokat kerülhetünk majd el (Kép: balatonihal.hu)

A behúzós horgászrend változásai

Új horgászrendi pont:

„A 7 napos területi jegy a bejelentkezés időpontjától számított 168. óra végéig érvényes. A bejelentkezés kezdő időpontja a jegy érvényességi idejének első napján, vagy azt 1 nappal megelőzően adható meg. Pl.: március 1-én 13:00-kor vásárol a horgász egy 7 napos behúzós jegyet, amely 7 naptári napon át, március 2-3-4-5-6-7-8-án érvényes. Ez esetben a horgász megteheti, hogy a bejelentkezését március 1-én 14:00-tól megkezdi. Ekkor a jegyének érvényessége március 1. 14:00-tól március 8. 14:00-ig tart.”

 A MOHOSZ által elfogadott jegymátrix nem tette lehetővé a 168 órás területi jegy rögzítését az új jegykiadó rendszerben (HORINFO), emiatt a jegyre nyomtatott, megnevezett érvényesség 7 naptári napra szól. Azonban, ha a horgász nem éjfélkor kezdené meg a horgászatot, lehetősége van ilyen módon rugalmasan alakítani a jegy érvényességének kezdetét. Ez a foglalható bojlis helyek maximális kihasználhatósága miatt is indokolt.

Módosított horgászrendi pontok:

Behúzós horgászrend 1.4.1. pont:

„Vízparti ingatlant birtokló vagy üzemeltető szervezetek (pl.: kempingek, önkormányzatok) a saját partszakaszukon kijelölhetnek behúzós horgászhelyeket, amelyekre a boiliebalaton.hu főoldaláról elérhető helyfoglalásos rendszerében is, vagy közvetlenül a tulajdonosnál/üzemeltetőnél lehet időpontot foglalni. A foglalás rendszere itt teljesen nyílt, bárki számára elérhető.”

A behúzós horgászhelyeket nem csak a boiliebalaton.hu oldalon lehet foglalni, hanem közvetlenül a tulajdonoson, üzemeltetőn keresztül. A boiliebalaton.hu oldal foglalási rendszere opcionális lehetőség.

Behúzós horgászrend 1.4.2. pont (teljes egészében újra írva):

„A vízparti magáningatlanokon is van lehetőség behúzva horgászni, amennyiben a horgász érvényes területi jeggyel és bejelentkezéssel rendelkezik.”

Ez a horgászrendi pont nem volt egyértelmű, az ingatlantulajdonosnak nem kell magát a helyet beregisztrálnia. A horgásznak, legyen az a tulajdonos, vagy a vendég, neki kell érvényes jeggyel és bejelentkezéssel rendelkeznie.

Behúzós horgászrend 1.4.3. pont:

„A teljesen szabad vízparti közterületeken is van lehetőség behúzós horgászatra a fürdési szezonon kívül. Itt fontos, hogy a helyeket a horgász nem előre foglalja le. A korábban is meglévő etika szerint bárki leülhet egy szabad partszakaszon horgászni. De onnantól kezdve, hogy leült, más horgász már nem tudja a helyet elfoglalni, csak ha befejezte a horgászatot. A behúzós horgászat helyének és idejének bejelentési kötelezettsége itt is fennáll, de csak a hely elfoglalását követően. Természetesen ezeken a helyeken a horgász a felelős, hogy megfeleljen a köztisztasági, higiéniai előírásoknak. A területen való életvitelszerű tartózkodás (sátorozás, egyéb szabadban alvás) lehetőségeiről a közterület fenntartójától kell tájékozódni és az általa megszabott feltételeket be kell tartani.”

Ez a horgászrendi pont hivatkozott az 1.4.2-re, de mivel azt teljes egészében átírtuk és egyszerűsítettük, így kivettük a visszautalást azokra a részékre vonatkozóan, ami így már nem releváns.

Behúzós horgászrend 1.8. pont:

„A behúzós horgásznak, a horgászat megkezdése előtt kötelessége bejelentkezni. Horgászat megkezdésének tekintendő a bójázás, és az etetés is. A bejelentkezéssel a vízparton ténylegesen eltöltött időszakot kell megjelölni, mely minimum 1, maximum 8 nap lehet.”

A 7 napos területi jegy maximum 168 órás időtartamra érvényes, ez nyolc naptári napot fed le. Emiatt a boiliebalaton.hu oldalon maximum 8 napra tud bejelentkezni a horgász, ezért pontosítani kell ezt a horgászrendi pontot is.

Behúzós horgászrend 2.13. pont (teljes egészében újra írva):

„A behúzós horgászok a szabad vízparti közterületeken (nyílt strandokon) egymás mellé közvetlenül nem táborozhatnak le. A dőlőbója körül 40 méteres sugarú körben, illetve a bója és a part által határolt 80 méter széles területen más behúzós horgász nem horgászhat. Legközelebb, oldalirányba 40 méterre lehet a következő behúzós horgász annak érdekében, hogy parti dobós módszert alkalmazó is tudjon horgászni. A magánterületeken (kempingek, vízparti ingatlanok) a helyi területhasználati szabályzatnak megfelelően ülhetnek le egymás mellett.”

Több kérdést kaptunk erről a horgászrendi pontról is. Célja és lényege, hogy a parti dobós horgásztól a behúzós ne vegye el a helyet, egy kisebb partszakasz esetében a kettő közé is le tudjon ülni és bedobni. A magánterületeken más a helyzet, ott a területhasználati szabályzat, vagy a tulajdonos határozza meg a távolságokat. Itt akár egymás mellé közvetlenül is letáborozhatnak a behordós horgászok.

Teljes egészében törlendő pont:

Behúzós horgászrend 1.6 pont:

„Egy személy, ugyanazon időszakra csak egy horgászhelyet foglalhat, illetve adott időpontban egyszerre maximum három jövőbe mutató, érvényes foglalása lehet!”

A boiliebalaton.hu foglalási rendszere egy időszakra egy felhasználónak csak egy foglalást engedélyez, azonban nem akarjuk elvenni a lehetőséget azoktól a Horgásztársaktól, akik háromnál több alkalommal szeretnének jönni a Balatonra és mindenképpen a rendszerükben foglalható helyek egyikére, vagy adott esetben különbözőkre.

Az alábbi fájlban olvasható a teljes behúzós horgászrend szövege (a változásokat pirossal jelöltük).

Horgászat

Menyhalakat fogtak a Garamból – GALÉRIÁVAL

Szetei Norbert, Szlovákiában élő magyar ajkú horgász. Szabad idejében főleg a Garamon horgászik, alig pár kilométerre a magyar-szlovák határtól. Nyaranta, a Dunán is megfordul a barátaival.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Számos különböző halfajt sikerült már kifognia a Garamból. A menyhal horgászata azonban évről-évre egyre jobban vonzotta. Idén, késő ősszel barátaival a Garam déli szakaszára ment ki horgászni, alig pár kilométerre Párkánytól.  Dávid előzetesen ismert egy olyan szakaszt a folyón,ahol sikeresen lehet menyhalra horgászni.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Dávid olyan horgász, aki nagyon hamar kiismer egy-egy folyószakaszt.. Ez egy különleges képesség, amellyel nem mindenki rendelkezik. A három horgász  a titkos helyükre ült le horgászni.  A horgászhelyet személyautóval csak  nehezen lehet megközelíteni. Egy lassú vízfolyású öböl mellett telepedtek le, aminek az aljazata kövekkel borított.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Norbert és Gergő kissé bizonytalan volt, mert ilyen helyen az ólom hamar beszakad. Nyáron itt főleg amurt és pontyot lehet fogni, télen pedig menyhalat. Mivel a menyhalak is prédaállatai lehetnek más ragadozóhalaknak, ezért a folyó csak bizonyos szakaszain tűnnnek fel. A menyhalak kifejezetten szeretik a köves szakaszokat, mert innen lesik a sneciket, és egyéb táplálékukat.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A menyhal kifejezetten érzékeny a zajokra, ezért jobb csöndben maradni a vízparton. A felszerelésük feeder botokból állt, amihez 40-es főzsinórt, valamint 40 centiméter hosszú 30-as fluorkarbon előkét kötöttek kettes horoggal, amihez 80 grammos ólmokat választottak. A Garam a kisebb folyók egyike, időnként nagy sodrással. Próbálkoztak kisebb ólmokkal is az elmúlt évek során, de nekik ez a vált be.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Mind a hárman különböző csalikat kínáltak fel. Dávid élő kárásszal próbálkozott, Norbi taposott kishallal, míg Gergő gilisztát dobott be a vízbe. Pár perc várakozás után a taposott kishal váltotta ki a legnagyobb reakciót, a többi csali nem érdekelte a menyhalakat.

A taposott kishallal horgásztak tovább, majd idővel mindenki fogott különböző méretű menyusokat. A halak többsége meghaladta a 35 centiméter hosszúságot. Szlovákiában hatóságok idén megszigorították a halak legkisebb kifogható méretét.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Tavaly a 30 centiméternél kisebb menyhalakat kellett visszadobni a vízbe, idén ezt 35 centiméternél módosították. A legnagyobb menyhal elérte a 48 centiméteres nagyságot. A halak hossza minden esetben 40 és 48 centiméter között változott. Mivel a menyhal rendkívül finom, ezért a legnagyobb halat hazavitték, míg a többit, a fényképezés után azonnal szabadon engedték.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A szlováki horgászrend jelentősen eltér a magyartól. Novembertől április végéig a horgászok csak reggel hattól este kilencig horgászhatnak. Aki nem tartja be a hatályos horgászrendet,azt megbüntetik a szlovákiai ellenőrök. Mivel az elmúlt hetekben többször próbálkoztak menyhalat fogni, azt vették észre, minél hidegebb van, annál aktívabbak ezek a halak.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Ha nagy a köd, az esetek többségében több halat is fognak. Furcsa, de a menyhalak is érzékenyek a frontokra, amit mindig meg is éreznek. Kijelenthető, hogy nyugodtabb, csendesebb időben jobban mozognak. A menyhal általában a szürkületben mutatkozik meg először, addig kivárnak, nem mozdulnak. A Garam halállománya azonban jelentősen csökkent. A közelmúltban  ipari szennyezés történt a folyón. A vadvízbe került vegyszer körülbelül 50-100 kilométer után annyira meghígult, hogy nem okozott pusztulást a folyó délebbi szakaszán. Azonban az északibb részeken több halfaj is eltűnt, így a menyhal is. A komáromi szakaszon azonban a menyhal állománya stabil. A Garamban élő menyhalak vélhetően a Dunából úsznak fel a táplálék reményében. A Garam fentibb szakaszain csak nagy ritkán lehet menyhalat fogni.

A Garamon körülbelül 8 Celsius fok alatt mozdulnak meg a menyusok. Mivel a Garam folyót szabályozták, horgászat nem egy “leányálom”.  A folyó szintje mindennap 30 -40 centimétert ingadozik. A halak ezt nem szeretik, nem tudják mi fog történni, és emiatt nem esznek. A horgászatuk a fent említett körülmények miatt teljesen kiszámíthatatlan, és rapszódikus  – zárta beszámolóját Szetei Norbert.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Felvidéki Pecások

***

A Felvidéki Pecások Facebook csoportot négyen alapították meg. A hobbiból született horgászvideókat különböző vadvizeken először telefonnal készítették.

Időközben egyre jobb minőségű horgászvideókat készítettek, amihez a tárgyi tudásokat, és az eszközeiket is bővítették. A humorral átszőtt videókat főleg helyi fiatalabb generációnak készítik azért, hogy könnyebb legyen a halfogás a Garamon és más folyókon Szlovákiában és Magyarországon is. A tapasztalatok megosztása rendkívül fontos, amivel egy olyan tudásbázist szeretnének létrehozni, amihez bárki hozzáférhet. A Felvidéki pecások csoportja itt érhető el.

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Menyhalak a Duna váci szakaszán – Galériával

Sumandán József ha teheti,szabadidejében perget a Dunán. Emellett, ha elkezd csökkenni a levegő hőmérséklete és nincs nagyon hideg, menyhalakra is vadászik. A Duna váci szakaszán kis szerencsével megfogható ez a különleges hal, amely a hideg hatására válik aktívvá.

Sumandán József az idei első dunai menyhalával. (Fotó: Sumandán József – Agro Jager News)

Egyéni megfigyelése alapján, a Dunán, ha a hőmérséklet, kisebb mint 13 Celsius fok, már érdemes menyhalra vadászni. Mivel több éve nagyjából ugyanazon a partszakaszon horgászik, jól ismeri a sóderes részeket, ahol a menyusok előszeretettel bukkannak fel. Jó pár éve, amikor még többen jártak ki horgászni menyhalra, a horgászok 20-30 méterre ültek egymástól. Ha megjött egy menyhal raj, a folyással felfele szinte mindenkinek kapása lett. A horgászok egymást figyelmeztették, hogy készüljenek, mert jönnek a halak. Mostában azonban csak ritkán lát más horgászt, így csak magára számíthat.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Mivel minden évben sokat időt tölt a vízpart mellett, azt vette észre, hogy a menyhalak “turnusokban” bukkannak fel, azaz, két-három óránként van kapás, délután öttől egészen este tíz óráig. Utána viszont ezek a kis ragadozók elülnek.  József szerint ívás előtt a menyhalak inkább a sóderes részen figyelhetőek meg, majd az ívás követően, a kövesebb aljzaton találhatjuk meg őket, de ekkor már a rajok felbomlanak.  Nagyon hidegben, kemény mínuszok mellett, egyszer sem tudott menyhalat fogni. Az esetek döntő többségében gilisztával és fagyasztott kishallal horgászik.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Ha tud, akkor friss gébet is felkínál a horgain. Az invazív kishalat három részre vágja fel, külön-külön így tűzi fel a horogra. Kijelenthető az, ha van menyhal az adott partszakaszon, akkor szinte bármivel kifogható. A felkínált csalikat szinte mindig halolajjal szagosítja, mivel köztudott, hogy a halfajok között a menyhalnak rendkívül jó “szaglása” van. A dunai horgászok már jól bevált szerelékét alkalmazza, azaz egy kisebb tányérólom, amin az előke körülbelül 50-100 centiméter hosszú. A horog minden esetben süllőzésre alkalmas egyes horog.

Fotó: Sumandán József – Agro Jager News

Miután bedobta a szerelékét, este öt óra után, a feeder botjának a spicce megremegett. A közel egy kilós menyhal teljes hossza elérte az 50 centimétert. Bár aznap többet nem fogott, de egy szép hallal kezdte meg a 2022-es idényt. Sokan sokfélét állítanak a menyhalról. A tapasztalt horgász szerint a Duna váci szakaszán a menyhal állománya az elmúlt évek, évtized alatt stabil maradt. A csuka állománya talán évről-évre kisebb, de egyre többen fognak kisebb-nagyobb méretű szürkeharcsát. A menyhal szezonja viszont dübörög, aki csak teheti, tegye próbára a szerencséjét a magyar folyókban – zárta beszámolóját Sumandán József.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Sumandán József

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom

Horgászat

Pergetve fogtak magyar bucót a Hármas-Körösön

2022. november első felében, Kovács Dávid a Hármas-Körös Békésszentandrási Duzzasztójánál pergetett.  A gyakorlott, rutinos pergető horgász vasárnap délelőtt érkezett a vadvízre. A vízügyi szakemberek a duzzasztót aznap kezdték ereszteni. Általában akkor jó ott horgászni, ha viszonylag nyugodtabb a víz, most azonban a sodrás és a hullámok miatt kifejezetten nehéz volt pergetni.

Fotó: Kovács Dávid

Mivel nagyon könnyű leakadni a fenéken lévő kövek miatt, nehezebb cheburaska fejekkel offset horgokat használt. A gumihalra több, kisebb süllő jelentkezett. A sporthorgász egytől egyig mindegyiket vissza is engedte. Amikor a gumihalra újabb finom kapás érkezett, először azt is süllőnek gondolta. A hal vehemensen védekezett, de valamiért nem akart feljönni az aljazatról.

Fotó: Kovács Dávid

Pár percig fárasztotta, mire felszínre hozta ez a különleges mintázatú halat. Egy pillanatra el is bizonytalanodott, mire rájött: ez egy magyar bucó lesz!

Fotó: Kovács Dávid

A kiemelés után, néhány fénykép készült a fokozottan védett halfajról. A horogszabadítást követően a bucó azonnal visszakerült a Hármas-Körösbe. Soha nem gondoltam, hogy a pergetett kecsege után egy héttel később, egy magyar bucót is sikerült megakasztanom – zárta beszámolóját Kovács Dávid.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Kovács Dávid

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom