Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan védekeznek az indiai méhek a lódarázs ellen?

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Az Agro Jager News az ázsiai lódarázsról már közölt cikkeket, ami itt és itt érhető el.

Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) (Kép: Inaturalist)

A háziméh és az Ázsiában honos mézelő méh két faj, ez utóbbit indiai méh (Apis cerana) néven ismerik a szakemberek, korábban azonos fajnak hitték őket, ám kiderült, hogy nem lehet őket keresztezni, így külön fajok. Míg az óvilági eredetű háziméhek (A. mellifera), amelyek Amerikában is szolgálják a méhészeket és a mezőgazdaságot sosem találkoztak a kelet-ázsiai lódarázsfajokkal, addig az indiai méh, amely az egész ázsiai kontinensen elterjedt, igen jól ismeri. Persze lódarázsból is több faj él Ázsiában, ezek közt a leghírhedtebb a már említett, csapatos támadásokat végző V. mandarinia, azonban nem kevésbé veszélyes, ám nem annyira ismert igen közeli rokona, a Vespa soror a jelenlegi vizsgálatok tárgya.

A kaptár bejárata körül elhelyezett foltok (Kép: Plos One)

A japánban élő mézelők a lódarázs felderítőket becsalják a kaptárba, ahol körbefogják, és felforrósítják azokat testük vibrációjával, vagy egyszerűen csak megfojtják őket hasonló módon. Nemrégiben még ennél is meglepőbb védekezési stratégiáról számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. Amikor a méheket megtámadta a lódarázs, számos dolgozó gyűjtögetni sietett, azonban nem eleséget, hanem állati ürülék apró darabkáit szállította a kaptár bejáratához. Ennek hatására, ha elegendő ürülékfoltot helyeztek a kaptárra, a lódarazsak beszüntették a támadási kísérleteiket.

Indiai méh a rágói közt tartott ürülékdarabbal (Kép: Plos One)

Vietnámi méhészek körében végeztek felmérést, ahol elég gyakori a Vespa soror támadása az itt tartott indiai és mézelő méh családok ellen is. Még a mostani kutatás előtt észrevették, hogy különös foltok vannak az indiai méh kaptárainak bejárata körül, és a méhészek azt mondták, a méheik akkor kezdtek el ilyeneket elhelyezni, ha megtámadta a kaptárat a lódarázs. A mézelő méheknél nem volt ilyen különös foltosodás.
A megfigyelések során egyrészt bebizonyosodott, hogy a V. soror pontosan ugyanolyan csapatos támadásokat hajt végre, mint a V. mandarina, másrészt kiderült, hogy az indiai méh dolgozók állati ürüléket gyűjtenek a kaptár bejáratához. Minden esetben a bejárat közelében ragasztgatták az ürülékcsomókat a kaptárra, a kaptár falára és a leszállást szolgáló padra. Az állati ürüléken talált méheket színes festékpöttyel megjelölték, és ez alapján meg lehetett azt is állapítani, hogy ezek a dolgozók többször fordulnak a kaptár és az ürülék között. Láttak olyan méheket, amelyek a közeli tyúkólaktól hordtak ürüléket, illetve egy másik esetben emberi vizeletet tartalmazó edényből hozták az erősen szagló folyadékot a kaptár bejáratához (a kaptár szagából érezhető is volt). Összesen 72 méhészt kérdeztek ki a kutatók, és amelyek csak az óvilági mézelő méh fajt tartották, azok sose láttak ilyen foltokat, azonban az összes többi beszámolt ezek jelenlétéről, a kaptáraik kb. háromnegyedénél – ez utóbbi méhészek a lódarázs-támadásokról is beszámoltak.

A darázs számára túl kicsi bejáratot rágással igyekszik megnagyítani, hogy bejuthasson a kaptárba. (Kép: Plos One)

A lódarázs a kiszemelt méhcsaládra rátalálva minden valószínűség szerint speciális feromonnal keni be a kaptár bejáratát, ezzel koordinálja a csapatos támadást. A megfigyelésekkor rendre látták, amint a lódarázs a kaptárhoz dörgöli a hátsó felét, ahol a feromon mirigyeinek kijárata van. Amint ezt a méhek észlelték, nekiálltak a szagjeleket elfedő, erős szagú ürülék hordásának, s minél több lódarázs hagyott feromont a kaptáron, annál több ürülékfolt is került oda. A kutatók a darázs feromonját maguk is a kaptárhoz helyezték egy illatpapírra, azonban a méhek ekkor is inkább a kaptárra, nem a papírra helyezték el az ürülékcsomócskákat, a kaptárat védelmezték. A megfigyelések szerint az sok ürülékkel bepöttyözött kaptárakat sokkal kevesebb lódarázs kereste fel, és a legtöbb, ha oda is ment, erősen kerülte magukat a foltokat.
Olyan lódarázsfaj közelsége esetén, amely nem csoportosan vadászik, nem álltak neki a vesződséges és elég büdös munkának a méhek, kimondottan csak a csapatban támadó fajok esetében.
Ez a viselkedés nemcsak Vietnámban elterjedt, de a régió más országaiban is, olyan területeken is, ahol a V. mandarinia faj honos, így annak a csoportos támadásai ellen is védekeznek így a helyi háziméhek. Nemcsak ürüléket, hanem más, ismeretlen eredetű szennyező anyagot is hordtak a kaptárakra a méhek, valószínűleg a helyileg rendelkezésre álló anyagokból válogatták ki az e célra alkalmasakat.
Az még nem világos, hogy pontosan milyen szag-összetevőkkel védik a családot a méhek, ezt majd még ki kell deríteni más kutatások során. Az viszont biztos, hogy számos ízeltlábú használ valamiféle ürülék-jellegű dolgot a saját ragadozói elriasztására. A kutatók úgy vélik, hogy ezt a tevékenységet eszközhasználatnak lehet nevezni, s ezzel ez az első alkalom, hogy méhek esetében ilyet dokumentáltak.

A kutatásról a PLOS One számolt be december 9-én, a teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól módosul a növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezésére vonatkozó feltételrendszer és eljárásrend

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A fénykép illusztráció: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A Nébih továbbra is várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi, tárgyi, valamint infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez és lebonyolításához. Lényeges, hogy a felhívásra csak olyan intézmény jelentkezhet, amely engedélyezett felnőttképzési intézményként van nyilvántartva, azaz engedélyszámmal rendelkezik.

A Nébih a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az mgei@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. Fontos, hogy a 8 MB-nál nagyobb méretű jelentkezési dokumentáció leadása elektronikus formában kizárólag nagy méretű fájlküldő alkalmazás használatával teljesíthető.

A növényvédelmi drónpilóták képzésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat a korszerű és környezetkímélő drónos permetezési technológia.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom