Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan védekeznek az indiai méhek a lódarázs ellen?

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Közzétéve:

Az elmúlt hónapokban több alkalommal előkerült az USA északnyugati partvidékén felbukkant ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) esete, mint rendkívüli veszélyforrás az amerikai háziméhekre nézve tájékoztatott az Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala.

Az Agro Jager News az ázsiai lódarázsról már közölt cikkeket, ami itt és itt érhető el.

Ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) (Kép: Inaturalist)

A háziméh és az Ázsiában honos mézelő méh két faj, ez utóbbit indiai méh (Apis cerana) néven ismerik a szakemberek, korábban azonos fajnak hitték őket, ám kiderült, hogy nem lehet őket keresztezni, így külön fajok. Míg az óvilági eredetű háziméhek (A. mellifera), amelyek Amerikában is szolgálják a méhészeket és a mezőgazdaságot sosem találkoztak a kelet-ázsiai lódarázsfajokkal, addig az indiai méh, amely az egész ázsiai kontinensen elterjedt, igen jól ismeri. Persze lódarázsból is több faj él Ázsiában, ezek közt a leghírhedtebb a már említett, csapatos támadásokat végző V. mandarinia, azonban nem kevésbé veszélyes, ám nem annyira ismert igen közeli rokona, a Vespa soror a jelenlegi vizsgálatok tárgya.

A kaptár bejárata körül elhelyezett foltok (Kép: Plos One)

A japánban élő mézelők a lódarázs felderítőket becsalják a kaptárba, ahol körbefogják, és felforrósítják azokat testük vibrációjával, vagy egyszerűen csak megfojtják őket hasonló módon. Nemrégiben még ennél is meglepőbb védekezési stratégiáról számolt be egy nemzetközi kutatócsoport. Amikor a méheket megtámadta a lódarázs, számos dolgozó gyűjtögetni sietett, azonban nem eleséget, hanem állati ürülék apró darabkáit szállította a kaptár bejáratához. Ennek hatására, ha elegendő ürülékfoltot helyeztek a kaptárra, a lódarazsak beszüntették a támadási kísérleteiket.

Indiai méh a rágói közt tartott ürülékdarabbal (Kép: Plos One)

Vietnámi méhészek körében végeztek felmérést, ahol elég gyakori a Vespa soror támadása az itt tartott indiai és mézelő méh családok ellen is. Még a mostani kutatás előtt észrevették, hogy különös foltok vannak az indiai méh kaptárainak bejárata körül, és a méhészek azt mondták, a méheik akkor kezdtek el ilyeneket elhelyezni, ha megtámadta a kaptárat a lódarázs. A mézelő méheknél nem volt ilyen különös foltosodás.
A megfigyelések során egyrészt bebizonyosodott, hogy a V. soror pontosan ugyanolyan csapatos támadásokat hajt végre, mint a V. mandarina, másrészt kiderült, hogy az indiai méh dolgozók állati ürüléket gyűjtenek a kaptár bejáratához. Minden esetben a bejárat közelében ragasztgatták az ürülékcsomókat a kaptárra, a kaptár falára és a leszállást szolgáló padra. Az állati ürüléken talált méheket színes festékpöttyel megjelölték, és ez alapján meg lehetett azt is állapítani, hogy ezek a dolgozók többször fordulnak a kaptár és az ürülék között. Láttak olyan méheket, amelyek a közeli tyúkólaktól hordtak ürüléket, illetve egy másik esetben emberi vizeletet tartalmazó edényből hozták az erősen szagló folyadékot a kaptár bejáratához (a kaptár szagából érezhető is volt). Összesen 72 méhészt kérdeztek ki a kutatók, és amelyek csak az óvilági mézelő méh fajt tartották, azok sose láttak ilyen foltokat, azonban az összes többi beszámolt ezek jelenlétéről, a kaptáraik kb. háromnegyedénél – ez utóbbi méhészek a lódarázs-támadásokról is beszámoltak.

A darázs számára túl kicsi bejáratot rágással igyekszik megnagyítani, hogy bejuthasson a kaptárba. (Kép: Plos One)

A lódarázs a kiszemelt méhcsaládra rátalálva minden valószínűség szerint speciális feromonnal keni be a kaptár bejáratát, ezzel koordinálja a csapatos támadást. A megfigyelésekkor rendre látták, amint a lódarázs a kaptárhoz dörgöli a hátsó felét, ahol a feromon mirigyeinek kijárata van. Amint ezt a méhek észlelték, nekiálltak a szagjeleket elfedő, erős szagú ürülék hordásának, s minél több lódarázs hagyott feromont a kaptáron, annál több ürülékfolt is került oda. A kutatók a darázs feromonját maguk is a kaptárhoz helyezték egy illatpapírra, azonban a méhek ekkor is inkább a kaptárra, nem a papírra helyezték el az ürülékcsomócskákat, a kaptárat védelmezték. A megfigyelések szerint az sok ürülékkel bepöttyözött kaptárakat sokkal kevesebb lódarázs kereste fel, és a legtöbb, ha oda is ment, erősen kerülte magukat a foltokat.
Olyan lódarázsfaj közelsége esetén, amely nem csoportosan vadászik, nem álltak neki a vesződséges és elég büdös munkának a méhek, kimondottan csak a csapatban támadó fajok esetében.
Ez a viselkedés nemcsak Vietnámban elterjedt, de a régió más országaiban is, olyan területeken is, ahol a V. mandarinia faj honos, így annak a csoportos támadásai ellen is védekeznek így a helyi háziméhek. Nemcsak ürüléket, hanem más, ismeretlen eredetű szennyező anyagot is hordtak a kaptárakra a méhek, valószínűleg a helyileg rendelkezésre álló anyagokból válogatták ki az e célra alkalmasakat.
Az még nem világos, hogy pontosan milyen szag-összetevőkkel védik a családot a méhek, ezt majd még ki kell deríteni más kutatások során. Az viszont biztos, hogy számos ízeltlábú használ valamiféle ürülék-jellegű dolgot a saját ragadozói elriasztására. A kutatók úgy vélik, hogy ezt a tevékenységet eszközhasználatnak lehet nevezni, s ezzel ez az első alkalom, hogy méhek esetében ilyet dokumentáltak.

A kutatásról a PLOS One számolt be december 9-én, a teljes cikk itt olvasható.

Forrás: Égen – Földön – Föld alatt Facebook oldala

Mezőgazdaság

Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme

A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány

Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.

Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.

Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.

Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.

Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.

Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.

Gyökerek és lombok. Erdészportrék

A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.

A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.

Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH

A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.

A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.

A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.

A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg

A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára. 
•    Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
•    A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
•    A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
•    Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
•    Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
•    Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
•    Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
•    A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom

A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH

Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom