Keressen minket

Mezőgazdaság

Egy év alatt negyedével drágult a búza

Élénk kereslet és magas árak jellemzik a terménypiacokat. A búza és a kukorica iránti megnövekedett igény valószínűleg kitart a jövő év első felében, ami jelentősen megnöveli az állattenyésztők és a malmok költségeit.

Élénk kereslet és magas árak jellemzik a terménypiacokat. A búza és a kukorica iránti megnövekedett igény valószínűleg kitart a jövő év első felében, ami jelentősen megnöveli az állattenyésztők és a malmok költségeit.

A magyarországi megtermelt búzamennyiség csak 1%-a Világon megtermelt búzáénak. A piaci árak éppen ezért rendkívül volatilisek. (Kép: Pixabay)

December második hetében már az egy évvel korábbinál 25 százalékkal magasabb – áfa és szállítási költség nélküli – termelői áron, tonnánként átlagosan 64,3 ezer forintért adták az étkezési búzát Magyarországon – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A takarmánybúza ára 60,6 ezer forint volt, vagyis 21 százalékkal nőtt 12 hónap alatt.

A búzapiac helyzetéről a Világgazdaságnak beszámoló piaci szereplők szerint jó minőségű malmi búzát már csak minimum 65-66 ezer forintos tonnánkénti áron lehet találni, de már meglehetősen kevés szabad készlet van a termelőknél.

Ez pedig megnehezíti a malmok dolgát, amelyeknek a folyamatos működéshez még jövő tavasszal is szükségük lesz őrölhető alapanyagra. A nehéz helyzetet tovább rontja, hogy az idei búzatermésnek csupán az egyharmada lett étkezési minőségű.

Az előrejelzések szerint 2021 jó éve lesz a búzatermesztőknek hazánkban, mivel áremelkedést jósolnak a szakemberek. (Kép: PIxabay)

A búza jelentős áremelkedésének egyik oka, hogy a nagyobb európai termelő országokban – különösen Franciaországban – jelentős volt a terméskiesés. Ez a szomszédos Romániában 3 millió tonna, miközben a hagyományos exportpiacnak számító Olaszországban is nagy az igény a magyar búzára. Ezért az exportőrök nagyon aktívak voltak a piacon, ami szintén szűkítette a malmok lehetőségeit.
A takarmánykukorica ára a hivatalos adatok szerint még a búzáénál is jobban, közel 27 százalékkal emelkedett egy év alatt, és elérte a tonnánkénti 54,7 ezer forintot.

A kukoricatermés az agrártárca előzetes adatai szerint 8,3 millió tonna lett, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly, és többéves összehasonlításban kifejezetten jónak számít. Az áremelkedés mozgatója itt a világpiacon tapasztalt rendkívül élénk kínai kereslet, az exportpiacok szívóhatása, illetve a szintén jelentős belföldi ipari felhasználói igény. Az utóbbi – vagyis a hazai bioetanol- és izocukorgyárak által felvásárolt mennyiség – a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének korábbi előrejelzése szerint 2,6 millió tonna lesz az idei termésből.

Az egyéb terménypiacokon is jelentős az áremelkedés. A NAIK AKI jelentése szerint a full-fat szóját (amely 33 százalék fehérjét, 12 százalék olajat és legfeljebb 12 százalék vizet tartalmaz) az előző évinél csaknem 27 százalékkal drágábban, tonnánként 162,1 ezer forintért lehetett beszerezni. A legkevésbé a repcemag termelői ára nőtt egy év alatt: 8 százalékkal, 136,7 ezer forintra. A napraforgómag az egy évvel korábbinál csaknem 28 százalékkal magasabb, tonnánként átlagosan 137,8 ezer forintos árat ért el december második hetében.

Ezzel az is biztos, hogy a jövő év első felében az állattenyésztőknél jelentkező takarmányköltségek is lényegesen magasabbak lesznek az idei első hat hónapban tapasztaltnál. A szakmabeliek szerint egyébként már most is megnövekedett takarmányárakkal kell kalkulálniuk, aminek az oka a forint euróval szembeni gyengülése, valamint a tavaszi koronavírus-pánik miatti felvásárlás is.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom