Élénk kereslet és magas árak jellemzik a terménypiacokat. A búza és a kukorica iránti megnövekedett igény valószínűleg kitart a jövő év első felében, ami jelentősen megnöveli az állattenyésztők és a malmok költségeit.

A magyarországi megtermelt búzamennyiség csak 1%-a Világon megtermelt búzáénak. A piaci árak éppen ezért rendkívül volatilisek. (Kép: Pixabay)

December második hetében már az egy évvel korábbinál 25 százalékkal magasabb – áfa és szállítási költség nélküli – termelői áron, tonnánként átlagosan 64,3 ezer forintért adták az étkezési búzát Magyarországon – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A takarmánybúza ára 60,6 ezer forint volt, vagyis 21 százalékkal nőtt 12 hónap alatt.

A búzapiac helyzetéről a Világgazdaságnak beszámoló piaci szereplők szerint jó minőségű malmi búzát már csak minimum 65-66 ezer forintos tonnánkénti áron lehet találni, de már meglehetősen kevés szabad készlet van a termelőknél.

Ez pedig megnehezíti a malmok dolgát, amelyeknek a folyamatos működéshez még jövő tavasszal is szükségük lesz őrölhető alapanyagra. A nehéz helyzetet tovább rontja, hogy az idei búzatermésnek csupán az egyharmada lett étkezési minőségű.

Az előrejelzések szerint 2021 jó éve lesz a búzatermesztőknek hazánkban, mivel áremelkedést jósolnak a szakemberek. (Kép: PIxabay)

A búza jelentős áremelkedésének egyik oka, hogy a nagyobb európai termelő országokban – különösen Franciaországban – jelentős volt a terméskiesés. Ez a szomszédos Romániában 3 millió tonna, miközben a hagyományos exportpiacnak számító Olaszországban is nagy az igény a magyar búzára. Ezért az exportőrök nagyon aktívak voltak a piacon, ami szintén szűkítette a malmok lehetőségeit.
A takarmánykukorica ára a hivatalos adatok szerint még a búzáénál is jobban, közel 27 százalékkal emelkedett egy év alatt, és elérte a tonnánkénti 54,7 ezer forintot.

A kukoricatermés az agrártárca előzetes adatai szerint 8,3 millió tonna lett, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly, és többéves összehasonlításban kifejezetten jónak számít. Az áremelkedés mozgatója itt a világpiacon tapasztalt rendkívül élénk kínai kereslet, az exportpiacok szívóhatása, illetve a szintén jelentős belföldi ipari felhasználói igény. Az utóbbi – vagyis a hazai bioetanol- és izocukorgyárak által felvásárolt mennyiség – a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének korábbi előrejelzése szerint 2,6 millió tonna lesz az idei termésből.

Az egyéb terménypiacokon is jelentős az áremelkedés. A NAIK AKI jelentése szerint a full-fat szóját (amely 33 százalék fehérjét, 12 százalék olajat és legfeljebb 12 százalék vizet tartalmaz) az előző évinél csaknem 27 százalékkal drágábban, tonnánként 162,1 ezer forintért lehetett beszerezni. A legkevésbé a repcemag termelői ára nőtt egy év alatt: 8 százalékkal, 136,7 ezer forintra. A napraforgómag az egy évvel korábbinál csaknem 28 százalékkal magasabb, tonnánként átlagosan 137,8 ezer forintos árat ért el december második hetében.

Ezzel az is biztos, hogy a jövő év első felében az állattenyésztőknél jelentkező takarmányköltségek is lényegesen magasabbak lesznek az idei első hat hónapban tapasztaltnál. A szakmabeliek szerint egyébként már most is megnövekedett takarmányárakkal kell kalkulálniuk, aminek az oka a forint euróval szembeni gyengülése, valamint a tavaszi koronavírus-pánik miatti felvásárlás is.

Forrás: Világgazdaság