Mezőgazdaság
Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság
A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába – tájékoztatott a Portfolio.
A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába – tájékoztatott a Portfolio.
Nem éppen pörgős, sokkal inkább nyugodt, csendes évet várt mindenki előzetesen a fejlesztéspolitikában, a 2014-2020-as uniós ciklus békés lezárását, csakhogy jött márciusban a koronavírus-járvány – és egy csapásra a feje tetejére állt a világ. Amilyen hirtelen és váratlanul állt le minden és mindenki, olyan elementáris erővel indultak el a vállalati beruházások a pandémia ellenére, amint megjelentek a kilábalást segítő, állami, illetve uniós társfinanszírozású eszközök. Tehát úgy készültünk, hogy kevés támogatás lesz elérhető bármilyen célra, ehhez képest a Covid átírta a terveket, és több százmilliárd forint értékben jöttek lehetőségek egyrészt a magyar költségvetés terhére, másrészt a még rendelkezésre álló EU-s összegek átcsoportosításával. A szaktárcák közül az előbbiekért elsősorban a KKM felelt, az utóbbiakért pedig az ITM és a PM.
Aki ebben az évben messzebbre mert tekinteni az „itt és most”-nál, bízott saját magában, és abban, hogy az üzleti környezet helyrebillen, biztosan talált állami vagy uniós forrású ösztönzőt a hatékonyságnövelő beruházása mellé.
ÉS HA 2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEKBEN BŐVELKEDŐ ÉV VOLT, AKKOR 2021 VALÓSÁGGAL PÁLYÁZATI CUNAMIT HOZ MAGÁVAL,
hiszen a keretösszegeket tekintve az óévnél legalább három-négyszer több konstrukciót tartogat az újesztendő. A termelő-gyártó vállalatok által régóta ismert és alkalmazott külkereskedelmi modellek is új irányt vettek: ma már nemcsak az kerül lépéselőnybe a versenytársaihoz képest, aki a belföldi kereslet kielégítésén túl az exportpiacok felé is képes nyitni, hanem az is, aki a szükségszerűen rövidülő ellátási láncok hullámát meglovagolva importhelyettesítő termék előállítására rendelkezik be, legyen szó fém- vagy műanyagalkatrészről, orvostechnikai eszközről, esetleg élelmiszerről.
Nem holnap vagy holnapután jön el az idő, hanem ma, sőt, most!
Aki bátor, és lát a piacon, annak meg kell ragadnia a pályázati portfólió bőséges kínálatában rejlő lehetőségeket.
A 2014-2020-as ciklus legfőbb vállalati felhívásait tömörítő GINOP-ot 2021 és 2027 között a VINOP követi, a hét év azonban csak elvi lehetőség, a gyakorlat várhatóan azt mutatja majd, hogy az első két évben elérhetővé válik a pályázati pénzek java. Több mint 400 milliárd forintnyi forrás már januárban megjelenik, 1800-2000 milliárd pedig akár 2021 nyaráig. A társadalmi egyeztetés szakaszában azt látni, hogy a bőség jó lehetőségekkel párosul, hiszen a többség a saját jól felfogott érdekében egyébként is beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra, valamint képzésre költene – a VINOP mindehhez mankót ad a reálgazdaság szereplőinek. Fontos változás az is, hogy eddig áldás és átok volt egyben a központi régió átlagon felüli fejlettsége, de a Pest megyei vállalkozásoknak többé nem kell emiatt bűnhődni, a konvergenciarégiók valamelyikében működő társaikhoz hasonlóan az új pályázatoknál ugyanúgy felsorakozhatnak a startvonal mögé.
A következő hét év pénzügyi kereteit meghatározó MFF (Multiannual Financial Framework) mentén érkező kohéziós és strukturális forrásokkal párhuzamosan jövőre jönnek a helyreállítási alap, az RRF (Recovery and Resilience Facility) támogatásai is. Míg a kohéziós pénzeket egyértelműen a hatékonyságnövelés és a versenyképesség javításának szolgálatába kell állítani az utolsó fillérig, avagy az utolsó eurócentig, addig az RRF teret ad az olyan életminőségjavító nagy projekteknek is, mint a szennyvízberuházások, környezetvédelmi fejlesztések, utak, iskolák, kórházak építése. Mivel szükségszerűen ezeket a közjót szolgáló beruházásokat is vállalkozók valósítják meg, nem túlzás azt várni, hogy ha a 2014-2020-as ciklusban a támogatások 60 százaléka áramlott közvetlenül a versenyszférába, akkor 2021 és 2027 között ez a mutató érje el a 80 százalékot is. Érdemes mindezt figyelembe véve mérleget vonni: a 2021–2027-es időszakban több mint 50 milliárd euró, azaz mintegy 18 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ami az ország éves GDP-jének csaknem a fele. Mivel a kormányzati szándék az, hogy kifejezetten orrnehéz legyen a fejlesztési ciklus,
A NAGY MENNYISÉGŰ PÁLYÁZATI PÉNZ NEM HÉT, HANEM JÓFORMÁN KÉT ÉV ALATT ÖMLIK A GAZDASÁGBA.
Ha a 2014-2020-as fejlesztési ciklus 12 ezer milliárd forintja Marshall-segéllyel ért fel, akkor ennek az összegnek a hozzávetőleg másfélszeresére már nehéz jelzőt találni. Egy biztos: az újkori Magyar Köztársaság három évtizedes történetében nem volt még olyan időszak a rendszerváltás óta, mint ami most kezdődik:
a 2021-ben és 2022-ben indított beruházások hozadékára remélhetőleg aranykorként tekinthetünk majd vissza, mondván, sikerült hatékonyan, a versenyképesség növelését szem előtt tartva elkölteni a támogatásokat. Ilyen lehetőségek mellett ugyanis nem kilábalni kell, hanem kitűnni, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.
Forrás: Portfolió.hu internetes hírportál
Még ma sem kímélte a hideg reggel a növényeket, sőt a korán útnak indulókat sem. Több helyen kellett kaparni az autók szélvédőjéről a ráfagyott párát.
A mára virradóan átvonult front mögött felszakadozott a felhőzet, a derűs, szélcsendes idő pedig rásegített a lehűlésre.
Holnap hasonlóan a derült, szélcsendes tájakon számíthatunk nulla fok körüli értékekre, gyenge fagyra pedig az Északi-középhegység, az Alpokalja, a Bakony fagyzugos és magasabb részein.
Forrás: Időkép
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
1. példa
A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).
2. példa
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH