Keressen minket

Természetvédelem

A 22 állami erdőgazdaság területének mindegyikén legalább öt nagyobb illegális hulladéklerakat van

Print Friendly, PDF & Email

Jól halad a januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtása, a kormány kiemelt feladatként kezeli a hulladékképződés és az illegális lerakás visszaszorítását – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Tisztítsuk meg az országot! programról, az illegális hulladék felszámolásáról tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Csömör határában.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Jól halad a januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtása, a kormány kiemelt feladatként kezeli a hulladékképződés és az illegális lerakás visszaszorítását – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Tisztítsuk meg az országot! programról, az illegális hulladék felszámolásáról tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Csömör határában.

1. kép: Megkezdődött az illegális hulladéklerakatok felszámolása

A miniszter az intézkedések között felsorolta, hogy a parlament elfogadta az egyszerhasználatos műanyagok betiltását, a zöldbusz-programban az elektromos buszok beszerzését 2030-ig 36 milliárd forinttal támogatja a kormány, elindult a fásítási program, telepítik a napelemeket, és folyamatos az illegálisan lerakott hulladékok felszámolása.

Palkovics László elmondta, a Tisztítsuk meg az országot! program első szakaszában az elmúlt két hónapban partnerek segítségével beazonosították az illegális hulladéklerakás helyszíneit, mennyiségét. A lezárult tesztidőszakban a Magyar Közút, a MÁV és az állami erdészetek, nemzeti parkok az általuk feltérképezett mintegy 1200 helyszínen több mint 70 ezer köbméter hulladékot találtak – tette hozzá.

A miniszter elmondta, a Tisztítsuk meg az országot! program újabb szakaszában a Hulladék Radar applikáción beérkező bejelentések alapján számolják fel az illegálisan lerakott hulladékot.

A kormány kiemelten kezeli azt is, hogy ne keletkezzenek újabb illegális hulladéklerakatok. Egyebek közt segíti a lakosságot, hogy legálisan el tudja vinni valahová a nála keletkező hulladékot, emellett bűncselekménynek minősítenék az illegális hulladéklerakást, amit súlyosan büntetnék.

A miniszter szerint az illegálisan kihelyezett hulladékok felszámolása több éves folyam lesz, erre a célra ebben az évben kormány 13 milliárd forintot biztosított. Rendkívül fontos, hogy a lakosság támogassa az illegális hulladékok felszámolását, és segítse az újratermelődés megakadályozását – tette hozzá.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a Tisztítsuk meg az országot! szerdán zárult első szakaszában az elmúlt két hónapban 8500 tonna illegális hulladékot számoltak fel, ezen 1500 munkatárs dolgozott 1300 ráfordított munkaórában. Az országos közúthálózat, a vasúthálózat, a folyók mentén kilométerenként legalább egy nagyobb kiterjedésű illegális hulladéklerakat van, a 22 állami erdőgazdaság területének mindegyikén legalább öt, minden településen legalább 4-7 nagyobb kiterjedésű ilyen lerakat van.

Az államtitkár elmondta, a Hulladék Radar alkalmazásban az állampolgárok eddig 3100 bejelentést tettek, a regisztrált felhasználók száma meghaladja a 6800-at, a legtöbb bejelentés az 1-5 köbméternyi lerakatra irányult. A legtöbb bejelentésben, mintegy 500-nál valamilyen gumiabroncs lerakat szerepel, több mint 200 jelzésben roncsautó található. A bejelentések zöme Budapest, és a főváros környékére koncentrálódik.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy országos szinten évente mintegy 10 ezer tonna hulladékot hordanak el a közutak mellöl. A Tisztítsuk meg az országot! program első szakaszában a társaság felmérte a koncentrált mennyiségben jelen lévő illegális hulladékok helyszíneit, ezek felszámolását saját munkatársaikkal – köztük közfoglalkoztatottakkal – végzik.

Forrás: OEE

 

 

 

 

 

Természetvédelem

Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat

Print Friendly, PDF & Email

A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat.  Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.

A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom