Természetvédelem
A 22 állami erdőgazdaság területének mindegyikén legalább öt nagyobb illegális hulladéklerakat van
Jól halad a januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtása, a kormány kiemelt feladatként kezeli a hulladékképződés és az illegális lerakás visszaszorítását – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Tisztítsuk meg az országot! programról, az illegális hulladék felszámolásáról tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Csömör határában.
Jól halad a januárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtása, a kormány kiemelt feladatként kezeli a hulladékképződés és az illegális lerakás visszaszorítását – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Tisztítsuk meg az országot! programról, az illegális hulladék felszámolásáról tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Csömör határában.

1. kép: Megkezdődött az illegális hulladéklerakatok felszámolása
A miniszter az intézkedések között felsorolta, hogy a parlament elfogadta az egyszerhasználatos műanyagok betiltását, a zöldbusz-programban az elektromos buszok beszerzését 2030-ig 36 milliárd forinttal támogatja a kormány, elindult a fásítási program, telepítik a napelemeket, és folyamatos az illegálisan lerakott hulladékok felszámolása.
Palkovics László elmondta, a Tisztítsuk meg az országot! program első szakaszában az elmúlt két hónapban partnerek segítségével beazonosították az illegális hulladéklerakás helyszíneit, mennyiségét. A lezárult tesztidőszakban a Magyar Közút, a MÁV és az állami erdészetek, nemzeti parkok az általuk feltérképezett mintegy 1200 helyszínen több mint 70 ezer köbméter hulladékot találtak – tette hozzá.
A miniszter elmondta, a Tisztítsuk meg az országot! program újabb szakaszában a Hulladék Radar applikáción beérkező bejelentések alapján számolják fel az illegálisan lerakott hulladékot.
A kormány kiemelten kezeli azt is, hogy ne keletkezzenek újabb illegális hulladéklerakatok. Egyebek közt segíti a lakosságot, hogy legálisan el tudja vinni valahová a nála keletkező hulladékot, emellett bűncselekménynek minősítenék az illegális hulladéklerakást, amit súlyosan büntetnék.
A miniszter szerint az illegálisan kihelyezett hulladékok felszámolása több éves folyam lesz, erre a célra ebben az évben kormány 13 milliárd forintot biztosított. Rendkívül fontos, hogy a lakosság támogassa az illegális hulladékok felszámolását, és segítse az újratermelődés megakadályozását – tette hozzá.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón ismertette, hogy a Tisztítsuk meg az országot! szerdán zárult első szakaszában az elmúlt két hónapban 8500 tonna illegális hulladékot számoltak fel, ezen 1500 munkatárs dolgozott 1300 ráfordított munkaórában. Az országos közúthálózat, a vasúthálózat, a folyók mentén kilométerenként legalább egy nagyobb kiterjedésű illegális hulladéklerakat van, a 22 állami erdőgazdaság területének mindegyikén legalább öt, minden településen legalább 4-7 nagyobb kiterjedésű ilyen lerakat van.
Az államtitkár elmondta, a Hulladék Radar alkalmazásban az állampolgárok eddig 3100 bejelentést tettek, a regisztrált felhasználók száma meghaladja a 6800-at, a legtöbb bejelentés az 1-5 köbméternyi lerakatra irányult. A legtöbb bejelentésben, mintegy 500-nál valamilyen gumiabroncs lerakat szerepel, több mint 200 jelzésben roncsautó található. A bejelentések zöme Budapest, és a főváros környékére koncentrálódik.
Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy országos szinten évente mintegy 10 ezer tonna hulladékot hordanak el a közutak mellöl. A Tisztítsuk meg az országot! program első szakaszában a társaság felmérte a koncentrált mennyiségben jelen lévő illegális hulladékok helyszíneit, ezek felszámolását saját munkatársaikkal – köztük közfoglalkoztatottakkal – végzik.
Forrás: OEE
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







