Természetvédelem
Megnyílt a Várhegy kilátó a látogatók előtt
A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján.
A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján.
A Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve, a VEKOP pályázaton elnyert mintegy 62 millió forintos támogatásnak köszönhetően épülhetett meg az Ipoly Erdő Zrt. Várhegy kilátója. A Királyrét fölé emelkedő, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátó, a Várhegy 359 méter magas csúcsának közelében épült. A torony faszerkezetű, 15 méter magas kilátó szintjéről csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a tetején pedig egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei.
Zambó Péter elmondta, hogy a királyréti fejlesztések szükségességét indokolja az elmúlt években itt is tapasztalt dinamikusan növekvő látogatószám, ami évente közel 500 ezer főt jelent. Az Ipoly Erdő Zrt. 2010 óta összesen 5,2 milliárd forintot fordított közjóléti, turisztikai fejlesztésekrea Börzsöny és a Cserhát térségében, ezzel is hozzájárulva, hogy az idelátogatók természetben eltöltött idejét jobbá és kényelmesebbé tegye. Jelenleg is folyamatban van a rendkívül népszerű Királyréti Erdei Vasút és a Kemencei Erdei Múzeumvasút fejlesztése. Idén pedig várható az Irma forrásnál új pihenőhely kialakítása, ami játszótéri elemekkel kiegészülve, alkalmas lesz kisebb–nagyobb túrák és szabadidős sportok gépjárművel is megközelíthető bázisának, emellett a családosok önálló úti céljaként is megállja majd a helyét.
Rétvári Bence a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a járványos időszakban sok mindent nem tehetnek meg a családok, amit korábban megtehettek, de a természetjárást nem kell korlátozni, és az a legjobb, leginkább ajánlható, egészséget megőrző programok közé tartozik. Reméljük, hogy sok-sok ezer embernek fog a most átadásra kerülő kilátó maradandó élményt adni.
Kiss László, az Ipoly Erdő vezérigazgatója kiemelte: a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen megvalósított, Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát elnevezésű VEKOP pályázatnak köszönhetően létrehozott és tavaly átadott Királyréti Kirándulóközpont méltó párja a Várhegy kilátó. A nemrég Márianosztra- Toronyalján átadott Pálos Emlékhely szintén a VEKOP paletta része, a sort a jelenleg is épülő Magyarkút – Irma forrás pihenőhely fogja zárni. A desztináció turisztikai attrakcióinak bővítése időszerű volt, hiszen a látogatók igényeinek változása bennünket is arra sarkall, hogy a térség turisztikai kínálatának színvonalát emeljük, a vonzerejét növeljük.
Várhegy kilátó
A Várhegy kilátó építése a VEKOP-4.1.1.-15-2017-00006 „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat része. A pályázatban szereplő projektelemeket az Ipoly Erdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel mint konzorciumvezetővel valósította meg. Az Ipoly Erdő Zrt. a Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót épített. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
A kilátó tetejére egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei.
A „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat Ipoly Erdő Zrt. által megvalósítandó építési elemei:
• Királyréti Kirándulóközpont építése – Királyrét (megvalósult)
• Pálos Emlékhely kialakítása – Márianosztra – Toronyalja (megvalósult)
• Várhegy kilátó építése (megvalósult)
• Irma – forrás pihenőhely kialakítása – Magyarkút (folyamatban)
- A projekt azonosítói: VEKOP-4.1.1-15-2017-00006, „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” Kedvezményezett: Magyar Természetjáró Szövetség Konzorciumi partner: Ipoly Erdő Zrt. A kilátó építési költsége, melyre 100% uniós forrás számolható el: 62 millió Ft
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Kép forrása: Fekete István
Visszatértek a búbosbankák a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti részterületére. Március 12-én láttuk az első példányokat a Sóstói Állattartóteleptől északra fekvő gyepeken és kisparcellás szántókon.
Ezt a madarat a népnyelv büdös bankának, szurtos dudunak, vagy fostos bugybókának is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. A búbosbankának összesen hat alfaja ismert. Az Európában fészkelők többsége vonuló. Afrikában, a Szaharától délre telelnek. Már márciusban megjelennek hazánkban, de az állomány zöme áprilisban érkezik meg.
A fákkal, fasorokkal tarkított, nyílt alföldi térségeket kedveli. A talajfelszínen és a laza talajban hosszú, enyhén lefelé ívelt csőrével kutat táplálék után. A föld alatt élő rovarokkal táplálkozik, emiatt mozaikos és csupasz talajfelszíneket igényel.
A rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. Röpte lepkeszerűen hullámzó. Fészkelési időszaka március végétől augusztus közepéig tart. Jellegzetes hangját április közepétől június végéig hallhatjuk. Előszeretettel fészkel fás legelőkön, állattartótelepek közelében. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszinten is. A tojó 5-10 tojást rak, a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Szeptemberre az állomány nagy része elvonul az afrikai telelőhelyekre.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Bütykös ásóludak tömeges átvonulása a Dél-Alföldön
Bütykös ásóludakat figyeltek meg
Ez az érdekes nevű lúdalkatú madár néhány évtizeddel ezelőtt még ritka kóborló faj volt hazánkban, azonban március elején nagyobb csapatai mutatkoztak a Dél-Alföldön, volt olyan időszak, amikor több mint 300 madár tartózkodott a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található szikes tavakon és halastó rendszereken.
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, de hazánkban 30 évvel ezelőtt még eseményszámba ment, ha kora tavasszal vagy késő ősszel feltűnt egy-egy madár, vagy néhány egyedszámból álló kisebb csapat.Nevét a hím madár homlokán található dudorról kapta, amely nászidőszakban kifejezetten nagyméretű és vörös színű.
Tavak, lagúnák partján költ, emlősök által ásott üregeket foglal el és ezeket használja költőüregként, viszonylag sok, 7-15 tojást rak.
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg, egy ideje a Dél-Alföldön is rendszeres, bár még kisszámú költőfajnak számít. Terjeszkedési ütemét látva egyre gyakoribb madár lesz hazánkban is.
Az idei tavaszon feltűnően sok bütykös ásólúd mutatkozott a Dél-Alföld vizes élőhelyben eleve gazdag élőhelyein, nem ritkán 100 példánynál is nagyobb csapatai voltak láthatóak a szegedi Fehér-tó, a tömörkényi Csaj-tó és pusztaszeri szikes tavakon, természetesen a látogatók által nagyon kedvelt mórahalmi Nagyszéksós-tavi Bivalyrezervátum nagy kilátója előtt is mindig látható kisebb-nagyobb csapata.
Hazánkban 30-40 pár fészkel évről-évre. Nagy kérdés, hogy ez a tömeges jelenlét és az idén jellemzően jobb vízviszonyok vajon jelenteni fognak-e újabb költőpárokat a régiónak.
Forrás: MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.
Természetvédelem
Debreceni gyerekek ültettek fát Jane Goodall 90. születésnapja alkalmából
Fát ültettek debreceni gyerekek
Egy önkormányzati óvoda középső csoportosai, valamint egy egyházi- és egy alapítványi iskola diákjai vettek részt a világszerte ismert környezetvédelmi aktivista, Jane Goodall tiszteletére szervezett programon 2024. március 14-én a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában.
Április 3-án ünnepli 90. születésnapját Jane Goodall angol főemlőskutató-antropológus. Ez alkalomból az általa alapított Roots&Shoots (Rügyek és Gyökerek) program magyarországi csoportjai faültetéseket szerveznek, így hazánk különböző településein összesen 90 csemetekerül a földbe ezekben a napokban.
Debrecenben a KisFürkészek Roots&Shoots csoport szervezésében három oktatás-nevelési intézmény kapcsolódott a kezdeményezéshez. A Zöld Óvoda címet háromszor elnyert Faragó Utcai Óvoda „Katica” csoportja mellett a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola és a Waldorf Napraforgó Iskola diákjai vettek részt a faültetésen. A nagyobbak természetvédelmi témájú versekkel, az óvodások énekekkel készültek a szimbolikus eseményre.
Somné Huszti Anett, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola vezetője felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület. Ezt követően az erdei iskola „Borostyán” tanösvényén a gyerekek ültették el a kiválasztott kocsányos tölgyet.
Kovács Eszter, a Jane Goodall Intézet Roots&Shoots programjának magyarországi koordinátora– megköszönve Orosz Magdolna, a KisFürkészek vezetőjének munkáját – elmondta, hogy a debreceni az egyik legaktívabb a 76 hazai csoport közül.
A faültetés végén Váradi Zoltán, a Természettár vezetője azzal búcsúzott a gyerekektől, hogy vigyázzanak a fákra, legyenek büszkék arra, hogy természetvédők, és emlékeztetett rá, hogy jövő héten, március 21-én ünnepeljük az erdők-, majd másnap a víz világnapját.
Forrás: Nyírerdő Zrt.