Természetvédelem
Megnyílt a Várhegy kilátó a látogatók előtt
A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján.
A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján.

1. A Várhegy kilátó

A Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve, a VEKOP pályázaton elnyert mintegy 62 millió forintos támogatásnak köszönhetően épülhetett meg az Ipoly Erdő Zrt. Várhegy kilátója. A Királyrét fölé emelkedő, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátó, a Várhegy 359 méter magas csúcsának közelében épült. A torony faszerkezetű, 15 méter magas kilátó szintjéről csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a tetején pedig egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei.
Zambó Péter elmondta, hogy a királyréti fejlesztések szükségességét indokolja az elmúlt években itt is tapasztalt dinamikusan növekvő látogatószám, ami évente közel 500 ezer főt jelent. Az Ipoly Erdő Zrt. 2010 óta összesen 5,2 milliárd forintot fordított közjóléti, turisztikai fejlesztésekrea Börzsöny és a Cserhát térségében, ezzel is hozzájárulva, hogy az idelátogatók természetben eltöltött idejét jobbá és kényelmesebbé tegye. Jelenleg is folyamatban van a rendkívül népszerű Királyréti Erdei Vasút és a Kemencei Erdei Múzeumvasút fejlesztése. Idén pedig várható az Irma forrásnál új pihenőhely kialakítása, ami játszótéri elemekkel kiegészülve, alkalmas lesz kisebb–nagyobb túrák és szabadidős sportok gépjárművel is megközelíthető bázisának, emellett a családosok önálló úti céljaként is megállja majd a helyét.

Rétvári Bence a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a járványos időszakban sok mindent nem tehetnek meg a családok, amit korábban megtehettek, de a természetjárást nem kell korlátozni, és az a legjobb, leginkább ajánlható, egészséget megőrző programok közé tartozik. Reméljük, hogy sok-sok ezer embernek fog a most átadásra kerülő kilátó maradandó élményt adni.
Kiss László, az Ipoly Erdő vezérigazgatója kiemelte: a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen megvalósított, Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát elnevezésű VEKOP pályázatnak köszönhetően létrehozott és tavaly átadott Királyréti Kirándulóközpont méltó párja a Várhegy kilátó. A nemrég Márianosztra- Toronyalján átadott Pálos Emlékhely szintén a VEKOP paletta része, a sort a jelenleg is épülő Magyarkút – Irma forrás pihenőhely fogja zárni. A desztináció turisztikai attrakcióinak bővítése időszerű volt, hiszen a látogatók igényeinek változása bennünket is arra sarkall, hogy a térség turisztikai kínálatának színvonalát emeljük, a vonzerejét növeljük.
Várhegy kilátó
A Várhegy kilátó építése a VEKOP-4.1.1.-15-2017-00006 „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat része. A pályázatban szereplő projektelemeket az Ipoly Erdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel mint konzorciumvezetővel valósította meg. Az Ipoly Erdő Zrt. a Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót épített. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet.
A kilátó tetejére egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei.
A „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat Ipoly Erdő Zrt. által megvalósítandó építési elemei:
• Királyréti Kirándulóközpont építése – Királyrét (megvalósult)
• Pálos Emlékhely kialakítása – Márianosztra – Toronyalja (megvalósult)
• Várhegy kilátó építése (megvalósult)
• Irma – forrás pihenőhely kialakítása – Magyarkút (folyamatban)
- A projekt azonosítói: VEKOP-4.1.1-15-2017-00006, „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” Kedvezményezett: Magyar Természetjáró Szövetség Konzorciumi partner: Ipoly Erdő Zrt. A kilátó építési költsége, melyre 100% uniós forrás számolható el: 62 millió Ft
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Kép forrása: Fekete István
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








