Keressen minket

Természetvédelem

Új turistaházzal bővült a Mecsekerdő orfűi szálláshelye

A Mecsekerdő legújabb ökoturisztikai fejlesztése csodálatos természeti környezetben valósult meg, a Vízfő Turistaház ünnepélyes átadására július 8-án került sor. A mecseki erdőgazdaság 69 millió forintos beruházással, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program 46 millió forintos támogatásával újította fel és bővítette ki a létesítményt, ahol a meglévő három, kétszintes apartmanház mellé egy 16 férőhelyes, új házat építettek, és hat férőhellyel bővítették az egyik, korábban épült faházat.

1. kép: a Vízfő Turistaház a Mecsekerdő legújabb ökoturisztikai fejlesztése

Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója személyes történettel indította köszöntőjét: egyszer egy rádióműsort hallgatva arra lett figyelmes, hogy a világ felkeresésre érdemes “bakancslistás” helyszínek között az egyik hallgató Orfűt emelte ki. Meglepő lehet, hogy az egzotikus csodák és kalandok mellett valakinek meggyőződése: “nem halhatok meg úgy, hogy Orfűt nem néztem meg”, ám a házigazda ezzel teljes mértékben tud azonosulni. Észre kell venni a közvetlen közelünkben lévő igazi nagy kincseket.

2. kép: Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója

Orfű éppen az a környék, ahol az erdő hármas funkcióját használjuk és kiszolgáljuk. A települést mecseki bükkösök, gyertyános-tölgyesek veszik körül, a jellegzetes mecseki erdőtársulások erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból is jelentős értéket képviselnek.  Kihívást jelent, hogy az itteni bükk erdők hogyan reagálnak majd a klímaváltozásra, az erre való felkészítés és felkészülés az erdőgazdaság feladata. Orfűn a víz is központi szerepet tölt be, a mecseki karsztvidék ide gravitál, így a víz, a település és a természet védelme szorosan összekapcsolódik az erdőgazdálkodással.

3. kép: Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára átadó beszédében hozzátette: az elmúlt tíz évben húszmilliárd forint értékben valósultak meg ökoturisztikai célú beruházások. Hangsúlyozta: kormányzati szinten is átértékelődött az erdők szerepe, a gazdasági hasznon túl kiemelten fontos, hogy az erdők a köz javát szolgálják, enyhítsék a klímaváltozás hatásait és rekreációs lehetőséget nyújtsanak. Kiemelte, hogy az állami erdőgazdálkodás modellje összehangolja, fenntartható rendszerként kezeli a gazdaság, az ökoturizmus és a természetvédelem érdekeit. Emlékeztetett arra, hogy a 22 állami erdőgazdaság kezeli és működteti az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját, kilátókat, erdei szálláshelyeket, látogatóközpontokat, erdei iskolákat, tanösvényeket, erdei szálláshelyeket, kisvasutakat. Ismertetése szerint az erdészetek saját forrásból évente mintegy négymilliárd forintot fordítanak a kezelésükben lévő ökoturisztikai hálózat fenntartására.
A kétmillió hektárnyi magyar erdőterület felét az erdészetek kezelik, ahol évente mintegy 40 millió látogató fordul meg, az erdőgazdaságok ökoturisztikai létesítményei pedig 3,5 millió látogatót fogadnak. Az államtitkár azt mondta, a Vízfő Turistaházhoz hasonló fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország legszebb kirándulóhelyeit bárki felkereshesse. Ez most különösen fontos, hiszen az emberek a járványhelyzet miatti gazdasági nehézségek közepette sem szeretnének lemondani a színvonalas szolgáltatásokról – fogalmazott. Hozzátette: a kormány és az erdőgazdaságok együttműködése garancia arra, hogy a hazai erdőkben a családok, idősek, fiatalok egyaránt megtalálják a biztonságot, egészséges kikapcsolódási lehetőségeket, elérhető áron.
Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos felidézte: a kormány azt a célt tűzte ki, hogy Magyarországnak 2030-ra a legélhetőbb országok közé kell tartoznia, ebben nagy szerepe van az egészséges életmódnak. Megjegyezte, a közelmúltban az Ős-Dráva Látogató Központnál átadott és az orfűi turistaház is versenyképesek a hasonló osztrák és szlovák létesítményekkel.
Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő többek között arról beszélt, hogy az erdész szakmának a rendszerváltás óta tudatos vállalása, hogy az erdők növekményének egyharmadát meghagyja. Ennek eredménye, hogy az elmúlt negyedszázadban az erdőterület nő Magyarországon – mondta. “Feladatunk, hogy a kormányzati programokkal, a megújuló turistaházakon keresztül minél több embert szólítsunk meg a minőségi élet megélése céljából” – mondta. Az ünnepélyes “szalagátvágást” követően a turistaházat Rosner Zsolt plébános áldotta meg.

4. kép: Az ünnepélyes szalagátvágás

A Mecsekerdő tóparti turisztikai komplexuma helyén régebben egy kőház állt, melynek elbontása után egy három lakóegységből álló faház együttes lett kialakítva. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy az igények messze meghaladják a szálláshely kapacitását, így két éve egy fedett szabadtéri egység, annak emeletén pedig két kétágyas turistaszállás is létrejött. Az Aktív Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közreműködésével a Téry Ödön Nemzeti Turistaház Fejlesztési Program keretében nyújtott támogatás tette lehetővé, hogy 2020-ban a két lakóegységből álló Vízfő Turistaház megélpüljön. Emellett saját forrásból a meglévő három faház mellett egy negyedikkel is bővült a férőhelyek száma.
A Vízfő Turistaház kialakítása során az épület gazdaságos, fenntartható üzemeltetése érdekében napelemek kerültek elhelyezésre. Az épület temperálása inverteres klíma rendszerrel történik, az igény szerinti fűtés a földszinti közösségi helyiségben elhelyezett fatüzelésű kályhával is lehetséges. A víztakarékos csaptelepek és a fényerő szabályozós LED világítás is a környezettudatosság irányába hat.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Tovább olvasom

Természetvédelem

Védett ártéri erdőket tettek tönkre – fotókkal – a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt  vádat emelt három férfival szemben. Az elkövetők a környezetvédelmi előírásokat megszegve Tiszaug és Lakiterek környékén – részben Natura 2000-es területen – szabálytalan fakitermelést folytattak, amelynek eredményeként számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a legidősebb vádlott cégével erdészeti tevékenység végzésére szerződött a Tiszaug és Lakitelek környéki ártéri erdőkben. A szerződés teljesítéséhez, fakivágásra alvállalkozóként vette ki igénybe két vádlott társa cégét. A felkért vádlottak a fakitermelések során személyesen jártak el.A munkákkal érintett erdők számos védett, illetve fokozattan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyeként szolgáltak, emiatt Natura 2000-es védettségű területnek minősültek. Ezen erdőkben az előírt fakivágást csak a kormányhivatal által előre meghatározott időszakban végezhették el a vádlottak és az előzetes bejárás során jól látható színes X-el megjelölt fákat nem vághatták ki.

Fotó: Ügyészség

Az általuk is ismert szigorú szabályok ellenére a legidősebb férfi utasítására egyik társa egy Tiszaug közeli erdőben kivágott 5 darab, kivágási tilalommal érintett őshonos szürke nyárfát, valamint a kijelöltnél jóval nagyobb területen végzett tarvágást. A másik társ pedig – szintén a legidősebb férfi utasítására – egy, a fekete gólyák élőhelyeként is szolgáló, tiszaugi erdőben 10 nappal az engedélyezett időpont előtt kezdte meg a fák kivágását, emellett olyan tiltott területekről is vágott ki fákat, amit az előzetes bejárás során karókkal egyértelműen elkerítettek a kivágással érintett résztől. A kivágott fák között több, mint 80 éves nyár- és fűzfák is voltak.

Fotó: Ügyészség

A szabálytalan fakivágások miatt mindkét erdő esetében a Natura 2000-es védettségű élőhely megsemmisült. Az ügyészség a legidősebb férfit két rendbeli, társait egy-egy rendeli Natura 2000 terület megsemmisülését okozó természetkárosítás bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rendkívüli kutatások folynak a mohácsi csata tömegsírjai területén

Agrárminisztérium: A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, pénteken, Pécsen.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely. (Fotó: Google Maps)

Az államtitkár köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az állami természetvédelem, az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilvánította védett területté a mohácsi csata tömegsírjait körülvevő 7,5 hektár Bólyi Állami Gazdaság területét, a természetvédelmi oltalom által pedig biztonságba kerültek a sírhelyek. Az emlékhely vagyonkezelője jelenleg is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – tette hozzá Rácz András.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a természetvédelem messze túlmutat a védett fajok és élőhelyek megőrzésén, olyan egyéb feladatokat foglal magában, mint kulturális és régészeti örökségünk, tájházak, várromok védelme, amely a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának feladata. Magyarországon 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely található külterületen, amelyet az erre is kiképzett természetvédelmi őrszolgálat munkatársai őriznek. Ezt a munkát közösségben, együtt gondolkodva lehet hatékonyan végezni – emelte ki Rácz András.

Fotó: AM Sajtóiroda

Az államtitkár hozzátette, hogy a természetvédelem különleges műfaja az államigazgatásnak, hiszen az állami erőfeszítés nagyon fontos a területen, de önmagában nem elegendő. Ezt a Mohácsi Nemzeti Emlékhely mentén kialakult összefogás is bizonyítja, ugyanis az ügyért felelős miniszteri biztos, több minisztérium, különböző szakterületek, helyben élők, polgármesterek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és múzeumok együttműködésére is szükség volt – méltatta a közös munkát Rácz András.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az agrárerdészet mint lehetséges kiút az ökológiai zsákutcából

Az agrárerdészet az egyik kiút a nagyüzemi mezőgazdálkodás által létrehozott monokultúrákból, amelyek csökkentik, illetve lényegében megszüntetik a biodiverzitást, ezzel kisimítva utunkat az ökológiai zsákutcában. Az idén elindult ReForest projekt egy négyéves nemzetközi program, amelynek célja az európai agrárerdészet segítése, illetve az agrárerdészeti módszerek megismertetése és elterjesztése. A nemzetközi együttműködésben tíz európai ország tizennégy intézménye vesz részt, köztük a Soproni Egyetem is.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

1918–1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A soproni intézmény a selmeci múlt hagyományait, értékeit a változások közepette is megőrizte. (Ábra: Soproni Egyetem)

Az agrárerdészet (agroforestry) fogalma általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. Közös elnevezése egy olyan földhasználati rendszernek, amelyben a folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat tudatosan integrálják a mezőgazdasági növénytermesztés vagy állattartás tevékenységébe ugyanazon földterületen.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agrárerdészet jelentősen képes fokozni egy adott terület ökoszisztéma-szolgáltatásainak minőségét, és ezek összességében jóval felülmúlják a hagyományos mezőgazdaság által nyújtottakat. A ReForest együttműködésben részt vevő intézmények a mérsékelt övi agrárerdészeti rendszerekről már rendelkezésre álló tudást használják fel ahhoz, hogy közös erővel hozzanak megoldásokat azokra a problémákra, amelyek hátráltatják az Európai Unió gazdálkodóit az agrárerdészetre való áttérésben.

Forrás: Soproni Egyetem

Az európai agrárerdészet elterjedését a legtöbb hagyományos mezőgazdasági gyakorlatban legfőképp a támogatások, a tudás és a tapasztalat hiánya gátolja. A ReForest projekt célja, hogy kutatások és gyakorlati tudásmegosztás révén megteremtse a feltételeket az agrárerdészet vonzó mezőgazdasági alkalmazására.

A Soproni Egyetem elméleti-tudományos és gyakorlati területen is elkötelezett a fenntarthatóság és az e területen megvalósuló nemzetközi együttműködések iránt. A Reforest programban három területen veszünk részt. Egyrészt szeretnénk a projekt által létrehozott nemzetközi szakmai nyilvánosságnak, a hazai agrárágazati szereplőknek és a fenntarthatóság iránt fogékony magyar nyilvánosságnak bemutatni a hazánkban már működő agrárerdészeti gyakorlatokat. Másrészt feladatunknak érezzük az agárerdészetben rejlő potenciál minél szélesebb körű megismertetését. Harmadrészt, ami pedig a projektben való szoros szakmai munkánkat illeti, korábbi együttműködéseink, illetve a ReForest kapcsán képződött kutatási adatokat osztjuk meg a projektben részt vevő intézményekkel” – foglalta össze Vityi Andrea, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának docense, a Környezet- és Természetvédelmi Intézet kutatója.

A ReForest – „Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe„ – egy négyéves Horizon Europe projekt, amely tíz európai ország tizennégy intézményének együttműködésében valósul meg. A konzorcium az európai agrárerdészet támogatására és a szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezők felszámolására összpontosít. A projekt koordinátora a Prágai Cseh Élettudományi Egyetem Erdő- és Fatudományi Kara, amelyet az Erdőgazdálkodási Tanszék képvisel.

A projekt során elemzik az agrárerdészet valós ökológiai, gazdasági és társadalmi potenciálját és korlátait. A projekteredmények olyan döntéshozatali, ellenőrzési és pénzügyi támogatási eszközök kifejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek lefedik a teljes értékláncot a koncepciótól a tervezésen, az érdekelt felek összekapcsolásán, a rendszeralkotáson, a monitorozáson, a felhasználói visszajelzéseken át a társadalmi és gazdálkodási igényekhez való alkalmazkodásig. A Soproni Egyetem a Magyar Agroerdészeti Hálózattal együttműködve fog dolgozni azon, hogy az agrárerdészet ökoszisztéma-szolgáltatásainak – különösen a karbonmegkötés és a biodiverzitás megőrzésének, illetve fokozásának – gazdasági értéke érvényesüljön, finanszírozása integrálódjon a gazdaságba, elősegítve ezzel az agrárerdészeti gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazását.

Forrás: Soproni Egyetem

Tovább olvasom