A Vidékfejlesztési Kormánybizottság célja, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító hazai fejlesztési források és a kapcsolódó uniós források nemzetstratégiai céljainkhoz illeszkedő felhasználása révén történelmi mértékben erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket.
Az Agrárminisztérium székháza Budapesten a Kossuth Lajos téren (Fotó: Google)

A pénteken közzétett közlönyben megjelentek szerint a Vidékfejlesztési Kormánybizottság célja, hogy a források megfelelő felhasználásával versenyképessé és vonzóvá tegye a magyar agráriumot; olyan fejlesztések megvalósulását ösztönözze, amelyek a legmodernebb technológiák minél szélesebb körben való alkalmazását is elősegítik; maradéktalanul érvényesítse a fenntartható fejlődés követelményeit a hazai mezőgazdasági fejlesztések során.

Emellett a kormányrendelet szerint elérendő cél, hogy a kormánybizottság európai léptékben is megerősítse a magyar közép- és felsőfokú agrárképzést és hogy nemzeti önellátó képességünk helyreállítása révén hozzájáruljon Magyarország szuverenitásának megerősödéséhez. Továbbá bővítse a nagyvárosokon kívül élő honfitársaink életlehetőségeit, hozzájárulva a magyar vidék elnéptelenedésének megállításához, a vidéki Magyarország megtartó erejének helyreállításához. Elvárás vele szembe az is, hogy ösztönözze és támogassa Magyarország Kárpát-medencei szellemi és gazdasági szerepének megerősítését.

A Vidékfejlesztési Kormánybizottság a felsorolt célok elérése érdekében:

  • a) kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját,
  • b) meghatározza a stratégiák megvalósításához szükséges intézkedéseket,
  • c) gondoskodik arról, hogy az agráriumra szánt hazai és kapcsolódó európai uniós fejlesztési források
    felhasználása során az elsődleges cél a b) pont szerinti intézkedések megvalósítása legyen.

A Vidékfejlesztési Kormánybizottságot a miniszterelnök vezeti. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság munkájában részt vesz az agrárminiszter, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok
koordinációjáért felelős kormánybiztos, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság által ellátott
állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos.

A Vidékfejlesztési Kormánybizottság titkára a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára.

A gazdaság-újraindítási akcióterv harmadik ütemében az agrárium kerül a fókuszba, ennek kapcsán Nagy István agrárminszter korábban elmondta: még idén 1500 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat a gazdák és az élelmiszeripar számára az idén a vidék megerősítése és versenyképességének növelése, valamint a foglalkoztatás bővülése érdekében Hangsúlyozta: 2021-ben és 2022-ben arra készülnek, hogy rendkívüli mértékű forrást biztosítsanak a megújuló vidékfejlesztéshez, hogy az újraindításnak hosszú távú hatásai legyenek. Áprilistól meghozzák a döntéseket a 2020-ban meghirdetett fejlesztési pályázatoknál, amelyekkel mintegy 400 milliárd forintnyi forrást ítélnek oda, ebből a tervek szerint az állattenyésztési ágazat számára csaknem 300 milliárd forint, az üveg- és hűtőház fejlesztésekre 80 milliárd forint juthat. Emellett jelenleg is rendelkezésre állnak az öntözési, erdészeti és a mezőgazdasági kisüzemeket segítő pályázatok, ezeknek köszönhetően a miniszter szerint hatalmas lendülettel indulhat a hazai agrárium.

A 2020-ban meghirdetett fejlesztési pályázatoknál a döntés áprilistól várható (Kép: Pixabay)

A következő uniós költségvetési ciklusban pedig a kormány döntése értelmében az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítják a költségvetésből az uniós vidékfejlesztési források mellé. A korábbi évekhez képest négyszeresével – 17,5 százalék helyett 80 százalékkal – egészíti ki a kormány a Közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező pénzeket. Összegszerűen 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére uniós és hazai források révén 2027-ig.

Forrás: Világgazdaság