Az elmúlt egy hétben csapadékos, az évszakhoz képest kimondottan meleg idő jellemezte időjárásunkat. A múlt hét közepén erős nyugatias áramlással igen enyhe légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét. A hét második felében a legtöbb helyen a minimum hőmérsékletek is fagypont fölött alakultak, napközben pedig csütörtökön 12-17 fokig melegedett a levegő (1. ábra). A meleg idő a déli országrészben egy héten át kitartott 10 fok fölötti maximum hőmérsékletekkel, az északi, északkeleti országrészben azonban már a hétvégétől mérséklődött a meleg, de még így is több fokkal a sokéves átlag fölött alakult a hőmérséklet (2. ábra).
A múlt hét második felében kevés csapadék csak az ország keleti, északkeleti tájain hullott, ott vasárnap reggelre ónos eső is esett, máshol csak vasárnap estétől fordult csapadékosra az idő. A hét első felében országszerte minden nap hullott valamennyi csapadék, hétfőn a Tiszántúlon és a délnyugati határszélen volt a nagyobb mennyiség, 8-10 mm, kedden az ország északi felén esett több, 10-15 mm, szerdán pedig nagy területen hullott 5 és 15 mm közötti vegyes halmazállapotú csapadék. (3. ábra) Csütörtök reggelre sokfelé alakult ki az országban összefüggő hóréteg, de számottevő mennyiség 5-10 cm csak az északi tájakon (4. ábra). A februárban eddig lehullott csapadék mennyisége országszerte jelentősen meghaladja a sokéves átlagot (5. ábra). Pedig nem hiányzott már a talajokba a nedvesség. A felső egy méteres réteg már év eleje óta telített állapotban van a legtöbb helyen (6. ábra), és a belvízzel elöntött területek nagysága azóta csak növekedett. A belvíz elsősorban az ország keleti részén okoz gondokat, az Alföldön többfelé már másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.

Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól telelnek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek kissé. Az Alföldön és északkeleten a belvíz jelenthet problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt bírja a vízborítást, 5 fok fölött azonban már csak mintegy három hétig. Eddig a meleg periódus nem volt olyan hosszú, hogy gondokat okozott volna, a most beköszöntő hideg pedig kimondottan jól jön a belvízborítás szempontjából. A gyümölcsfák az eddigi enyhe idő ellenére is még téli nyugalmi időszakukat élik, így nem okoz problémát számukra az erős lehűlés. Növényvédelmi szempontból is jót tesz a tartósabban beálló téli idő, mert eddig a rövid fagyos időszakokban, amiket meleg periódusok követtek nem ritkult számottevően a kórokozók és a kártevők állománya.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (7. és 8. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Az ország döntő részén az optimálist kissé meghaladó a szezon kezdete óta lehullott csapadék összege. A középső tájakon kissé elmarad attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt. Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be, majd a hónap közepén szigorított a tél, de csak rövid időre, és a fagyos napokat tavasziasan enyhe, gyakran csapadékos idő követte. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.

A folytatásban fagyos, téli időre van kilátás, az idei tél leghidegebb napjai jönnek. Ugyanakkor sok lesz a napsütés, és számottevő csapadék nem várható, de egy-egy hózápor, gyenge havazás, hószállingózás előfordulhat. A csütörtökön főként a Dunántúlon és északkeleten viharos szél péntektől mérséklődik, bár a következő egy hétben is gyakran élénk, helyenként erős marad a jellemzően északias légmozgás. A hőmérséklet jelentősen visszaesik az elmúlt heti értékekhez képest. Éjszakánként többnyire -8 – -15 fokig hűl le a levegő, de az északi, hóval borított szélcsendes tájakon ennél hidegebb is lehet. Pénteken és szombaton napközben is fagypont alatt marad a hőmérséklet, a sok napsütés ellenére is mindössze, -8 – -1 fokig melegszik a levegő. Vasárnaptól pár fokkal enyhül a hideg, és az északkeleti tájak kivételével sokfelé kissé fagypont fölé kúszik a hőmérséklet a legmelegebb órákban. Számottevő enyhülés azonban még a jövő hét második felében sem valószínű.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

Forrás: OMSZ