Mezőgazdaság
Nyitva lehetnek a termelői borkimérések az ideiglenes szigorító intézkedések alatt is
Az általános védelmi szabályok betartása mellett nyitva lehetnek a termelői borkimérések a 2021. március 8-án életbe lépő ideiglenes szigorítások után is – tájékoztatott a Hegyközség Nemzeti Tanácsa.
Az általános védelmi szabályok betartása mellett nyitva lehetnek a termelői borkimérések a 2021. március 8-án életbe lépő ideiglenes szigorítások után is – tájékoztatott a Hegyközség Nemzeti Tanácsa.

A bor élelmiszernek minősül, ezért az élelmiszerboltokra vonatkozó szabályok érvényesek a termelői borkimérésekre is (Kép: Pixabay)
A termelői borkimérések nyitva tartására az ideiglenes szigorító intézkedések betartása mellett van lehetőség, tehát
– legfeljebb 5 és 19 óra között lehet nyitva a termelői borkimérés;
– a termelői borkimérésben csak elvitelre lehet értékesíteni, kóstoltatás nem engedélyezett (egyszer használatos pohárban sem);
– a maszkhasználatra és távolságtartásra vonatkozó egészségügyi szabályok betartása kötelező.
A témában kialakított szakmai álláspontunkat a HNT az Agrárminisztériummal egyeztette. Jogértelmezésünket az alábbiakra alapozzuk:
A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021 (III. 5.) Kormány rendelet az üzletek nyilvántartásáról kapcsolatos ideiglenes intézkedésekről szóló 4. § (2) a) pont szerint „A kijárási tilalmon kívüli időben, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020 (XI. 10.) Korm. rendeltben meghatározott időben és feltételekkel megengedett a tartózkodás és a vásárlás a napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszerüzletben.”
Élelmiszerüzlet-e a termelői borkimérés? Igen.
Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelet értelmében a bor élelmiszernek minősül.A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) 25.) pont szerint a „termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktár engedélyese vagy a kisüzemi bortermelő saját termelésű csendes borának az előállítás helyén vagy az előállító használatában lévő, kereskedelmi törvény szerinti üzletben elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra történő, nem a kereskedelmi törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek minősülő értékesítése.”
Ilyen módon az élelmiszerboltokra vonatkozó szabályok érvényesek a termelői borkimérésekre. Viszont a 484/2020 és a 104/2021 Kormányrendeletek értelmében a borkóstoltatás céljából történő helyben fogyasztás nem engedélyezett.
Napi fogyasztási cikk-e a bor? Igen:
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 18. a) pont szerint „napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél;”
Ilyen módon a napi fogyasztási cikkekre vonatkozó szabályok érvényesek a borra is.
Forrás: Hegyközség Nemzeti Tanácsa
Kiemelt cikk
Zölden is levágható a kukorica – a minisztérium könnyíti az aszálykár-bejelentés szabályait
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat
A rendkívüli aszályhelyzetre tekintettel az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium módosítja a kárenyhítési szabályokat annak érdekében, hogy a kukoricatermelők zölden levághassák, silózhassák a kukoricájukat, ha a termés olyan mértékben károsodott, hogy a betakarítás már nem gazdaságos.
A szaktárca ezért kezdeményezte a kárenyhítési rendelet módosítását, aminek eredményeként a termelők kivételes jelleggel a növény levágását követően is bejelenthetik az aszálykárt, legkésőbb 2026. augusztus 15-ig.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ország több térségében a tartós csapadékhiány következtében a kukorica várható hozama jelentősen elmarad a szokásostól, ezért számos gazdálkodó számára indokolttá válhat a lábon álló növény levágása, silózása a további veszteségek és a takarmányhiány mérséklése érdekében. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor ezt eddig nem tette lehetővé a kárenyhítő juttatásra való jogosultság veszélyeztetése nélkül. A kárbejelentés feltétele, hogy a gazdálkodó nyilatkozzon arról, hogy az arányos termelői felelősségvállalás és a szakszerű művelési kötelezettség teljesítése érdekében járt el, illetve georeferált fényképpel igazolja, hogy a kárbejelentéskor az érintett területen már nem található lábon álló növény.
A módosítás célja, hogy a termelők a rendkívüli aszályhelyzetben a szakmailag indokolt döntéseket meghozhassák anélkül, hogy emiatt elesnének a kárenyhítési rendszer nyújtotta támogatástól. A szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja, hogy a kárenyhítési rendszer kizárólag a tényleges károk enyhítését szolgálja, és ne adjon lehetőséget indokolatlan előnyszerzésre. A szükséges rendeletmódosítás folyamatban van, ezért a gazdálkodók a veszteségek mérséklése érdekében indokolt kármentési munkálatokat haladéktalanul megkezdhetik.
A kormány a rendkívüli aszályhelyzetben is minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a gazdálkodókra, a kárenyhítési szabályok rugalmasabbá tételével, és a likviditást erősítő intézkedésekkel egyaránt azon dolgozik, hogy a termelők minél kisebb veszteséggel vészeljék át a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket.
Forrás: AÉM
Mezőgazdaság
Segédlet a vis maior bejelentésekhez – tudnivalók és gyakorlati példák
Segédletet készítettek a vis maior bejelentésekhez
A Magyar Államkincstár és az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szakértői által közösen összeállított alább letölthető tájékoztató a vis maior bejelentések benyújtásához nyújt gyakorlati segítséget.

Fotó: AÉM
Mezőgazdaság
Vis maior tájékoztató Aszály – 2026
Közleményt adott ki az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium az aszály miatti vis maior bejelentésekről.
2026-os év az agrárium számára ismét rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények között indult, mivel a tavaszi időszakban kialakult jelentős csapadékhiány az ország csaknem teljes területén súlyos aszályhelyzetet eredményezett. A tartós nedvességhiány következtében számos szántóföldi kultúrában a vetések kelése elmaradt vagy csak részlegesen valósult meg, a kikelt állományok fejlődése pedig jelentősen visszamaradt. A kialakult helyzet komoly termelési kockázatot jelent a gazdálkodók számára, amely az idei terméseredményekre és a mezőgazdasági vállalkozások gazdasági stabilitására egyaránt kedvezőtlen hatással lehet.

Fotó: KAP
Felhívjuk azon gazdálkodók figyelmét, akik az aszályhelyzet következtében nem vagy várhatóan nem tudják teljesíteni az agrártámogatási jogviszonyhoz kapcsolódó egyes támogatási feltételeket és kötelezettségeket, hogy a vonatkozó szabályozásnak megfelelően tegyék meg a szükséges vis maior bejelentést, hogy az esetleges jogkövetkezmények alól mentesüljenek. Fontos megjegyezni, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer keretében tett kárbejelentés nem minősül vis maior kérelemnek, azt külön szükséges megtenni.
Az alábbiakban közzétett ismertetőben összefoglaljuk a gazdálkodók számára az aszály miatti vis maior bejelentések legfontosabb információit, illetve gyakori példák felsorolásával kívánjuk segíteni a szabályok értelmezését.
Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium tárgykörben készült részletes tájékoztató az alábbiakban tölthető le.
Letölthető csatolmányok
Forrás: KAP


