Keressen minket

Mezőgazdaság

Bognár Lajos: Magyarország inkább elszenvedője az élelmiszer-biztonsági riasztásoknak

A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.

A járványban sincs gond az élelmiszer-biztonsággal, amely most is világszínvonalú – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bognár Lajos. Az országos főállatorvos szólt arról is, hogy május végén lesz jogilag is mentes Magyarország a madárinfluenza-fertőzéstől, bár ahol régiós szerződések vannak, oda már most is szállíthatnak a gazdák.

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos (Kép: infostart.hu)

A koronavírus-járvány az élet minden területén újraírta a szokásos forgatókönyveket, az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-ellenőrzés területén is változásokat igényelt a vállalkozóktól is, a vásárlóktól, a fogyasztóktól is és a hatóságtól is – mondta az országos főállatorvos az Arénában. Bognár Lajos közölte: a pánikfelvásárlási hullám miatt szemléletformáló kampányt kezdtek, hogy az emberek csak a szükségeset vásárolják meg.

A Nébih több olyan tájékoztató anyagot is készített, ami egyrészt az élelmiszer-vállalkozások számára ad útmutatót, hogy hogyan tudják a betegséggel együtt is fenntartani biztonságos termelésüket. Útmutatókat készítettünk a konyhai higiéniával kapcsolatban, hiszen tudjuk, hogy a koronavírust a normál konyhai technikákkal el lehet pusztítani, és tájékoztatót készítettünk arra vonatkozóan is, hogy mi az, ami feltétlenül szükséges, hogy otthon legyen egy válság idején ” – fejtette ki, hozzátéve, hogy az ellenőrzések sem álltak le.

Ami a szigorítást illeti, voltak olyan területek, amelyeket kiemelten kezeltek. Az élet hozta, hogy a házhoz szállítást, ennek a folyamatát, az ott előállított ételeknek a minőségét fokozottabban kellett ellenőrizni de nemcsak szigorításról gondoskodtunk, gondolkodtunk, hanem támogató szemléket is tartottunk, a vállalkozásokat segítő ellenőrzéseket folytattunk le, különösen például vendéglátásban” – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a kereskedelemben is lehet segíteni a vállalkozásokat azzal, hogy helyes gyakorlatokat próbálnak meg elmondani az ellenőrzés során, például hogy a cseppfertőzést hogyan lehet a legjobban elkerülni egy lédig termék esetében.

Bognár Lajos szerint az ország jó helyen áll a biztonság tekintetében. A nemzetközi riasztási rendszerekben nagyon kevés olyan élelmiszer-biztonság esemény van, amely magyarországi előállításhoz kötődik, általában Magyarország a gyorsriasztások esetében elszenvedő félként jelenik meg.

Nem tökéletes a hazai élelmiszer-előállítás sem, hibák előfordulhatnak, viszont ezeknek a hibáknak a gyors javítása és felismerése azt eredményezi, hogy biztonságosnak tekinthetjük a hazai élelmiszereket” – vélekedett.

Ivermektin

Február elején közölték, hogy Dél-Pesti Centrumkórházban és az Országos Pulmonológiai Intézetben is elkezdődtek azok a kutatások, melyek az ivermektin hatóanyagának koronavírus elleni hatásosságát vizsgálják. Az állatgyógyászatban használt parazitaellenes készítménynek erős vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatása van. Szlovákiában már engedélyezték az alkalmazását.

Ezzel kapcsolatban az országos főállatorvos azt mondta: mindaddig, amíg a magyar hatóságok vagy a WHO ezeket a készítményeket nem engedélyezi vagy nem javasolja a koronavírussak kapcsolatos gyógykezelésekben, addig tartózkodna tőle, annak ellenére, hogy az interneten nagyon sokféle információt lehet olvasni a hatékonyságáról. A kutatások folyamatosak az invermektinnel kapcsolatban is, mint ahogy sok minden mással kapcsolatban is. Én nem használnék állatgyógyászati készítményt humán egészségügyi kezelésre, de maga a hatóanyag ismert a közegészségügyben is, és ezért is kutatják, hogy hatékony tud-e lenni a koronavírussal szemben” – fogalmazott.

Madárinfluenza

Tavaly a leölt szárnyasok száma megközelítette az ötmilliót. A napokban érkezett a hír, hogy megszűntek a madárinfluenza miatti korlátozások Magyarországon, február eleje óta nem fordult elő újabb megbetegedés. A napokban viszont azt közölte a Nébih, hogy Csongrádban és Somogyban is elhullott vadmadarakból, bütyköshattyúból és réti sasból mutatták ki újfent a vírust

Bognár Lajos kiemelte: március 8-án sikerült feloldani azokat a korlátozó intézkedéseket, megfigyelési, illetve védőkörzetet, amelyeket Bács-Kiskun megyében kellett bevezetni február elején, illetve azt megelőzően Komáromban is voltak ilyen védőzónák.

A házi madárállományokban megszűnt a járvány, de ez nem jelenti azt, hogy a nagy fertőzőképességű madárinfluenza-vírus ne lenne jelen a vadmadarakban.

Magyarországon eddig a H5N8 törzzsel kellett foglalkoznunk, most a Somogy megyei elhullott madárban H5N5 vírustörzset mutattunk ki, tehát megérkezett az a vírustörzs is, amelyet már megfigyeltek korábban Nyugat-Európában, vagyis még mindig újabb vándormadár-hullám érkezhet. Ez azt mutatja, hogy keveredik, még mindig jön a vírus az országba, ezért van nagyon komoly felelőssége az állattartóknak, hogy továbbra is betartsák az intézkedéseket. A járványvédelem a madárinfluenza esetében is kritikus fontosságú” – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy március 8-i feloldással az Európai Unióban és Magyarországon már szabadon lehet szállítani a madarat. Egy-két intézkedés él továbbra is, ami a napos állatok kihelyezésére vonatkozik. Az EU tagállamain kívüli országokban még élnek a korlátozások. A nemzetközi, jogi helyzet szerint május végén lesz jogilag is teljesen mentes az ország, azaz ekkortól lehet arra számítani, hogy feloldódnak a korlátozások – mondta Bognár Lajos, jelezve, azok az országok jelentenek kivételt, amelyekkel külön megállapodás született.

Forrás: Infostart

 

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom