Folytatódott a tavaszi szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyagok árusításának ellenőrzése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a vármegyei kormányhivatalok, valamint a NAV szakemberei április elején hatósági ellenőrzést tartottak az ónodi Országos Állat- és Kirakodóvásáron. Az akció során több száz gyümölcsültetési szaporítóanyagot kellett megsemmisíteniük. A leggyakoribb problémák a szaporítóanyagok minőségével voltak, de a címkék kapcsán is számos hiányosságot találtak az ellenőrök. A rózsatövek esetében feltűnő volt a fajtamegjelölés és a származást igazoló dokumentumok hiánya.

Fotó: NÉBIH

Az elmúlt évekhez hasonlóan a kampány célja az illegális szaporítóanyag-kereskedelem felderítése, a helyes piaci magatartásra való felhívás és a vásárlók segítése volt.
A fokozott hatósági jelenlétet az eredmények is igazolták. Az ónodi piac április eleji ellenőrzése során azért kellett több száz gyümölcs ültetési anyagot megsemmisíteni, mert az érintett eladók ismeretlen eredetű és problémás minőségű szaporítóanyagot szerettek volna értékesíteni.

Fotó: NÉBIH

A gyümölcsoltványok közül többek közt alma, körte, birs, szilva és őszibarack, míg a dísznövény ültetési anyagoknál a rózsatövek esetében történt helyszíni megsemmisítés.

A lefoglalt és a helyszínen megsemmisített tételeknél a legnagyobb problémát a minőségi kifogások mellett, a címkék hiánya és azok illegális másolása jelentette. A hatóságok több száz gyümölcsfát kényszerültek megsemmisíteni, ugyanis fénymásolt címkével látták el a gyümölcsoltványokat. A címke magasabb szaporítási fokozatú certifikált-kék vagy tünetmentes C.A.C.-citromsága színű lehet. Minden címke egyedi sorszámmal rendelkezik, de a számok több esetben azonosak voltak a rossz minőségű fénymásolatokon.

A rózsatövek esetében a fajtamegjelölés és a származást igazoló dokumentumok hiányát tapasztalták a felügyelők.

Az ellenőrök rendszeresen tapasztalják az alkalmi piacokon, hogy az árusok rendkívül alacsony tudással rendelkeznek a növényekkel kapcsolatban. Tehát a vásárlók részéről ezeken a helyeken különösen indokolt a körültekintő hozzáállás, mivel az illegális, ellenőrizetlen szaporítóanyag ültetésével számos problémát okozhatnak a már meglévő növényeikben.

Örömteli, hogy az elmúlt évek ellenőrzéseinek hatása egyértelműen érzékelhető: a kereskedők és termelők összességében egyre inkább betartják a szabályokat. A Nébih a jövőben is megteszi a szükséges lépéseket az illegális forgalmazás teljes körű felszámolása érdekében.

Ha egy szaporítóanyag nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, akkor a hatóság megsemmisíti azt, a kereskedővel szemben pedig minőségvédelmi bírság kiszabását kezdeményezi. Az ágazat érdekében az ellenőrzés-sorozat ősszel folytatódik.

A Nébih felhívja a vásárlók figyelmét, hogy elsősorban a hazai előállítású szaporítóanyagokat vásárolják, mert így jutnak hozzá a hatóság által ellenőrzött kiváló minőségű gyümölcs-szaporítóanyaghoz. Választásukkal egyúttal segítik a hazai szaporítóanyag-előállítás fennmaradását, fejlődését is!

Forrás: NÉBIH

A múlt héten csütörtökön és pénteken az északi területeken még előfordult kisebb eső, zápor, azóta azonban országszerte száraz az idő. A múlt hét közepe óta lehullott csapadék csak kis területen haladta meg az 5 mm-t. Az előző 30 nap csapadékösszege hazánk nagyobb részén komoly hiányt mutat: az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 10-25 mm-rel több eső öntözte.

Ábra: MET

A 90 napos csapadékmennyiség immár csaknem az egész országban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföldön ez a 30-60 mm-t is eléri.

Mindez a talajok nedvességtartalmában is egyre komolyabban megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj.

Enek hatására a tavaszi vetések szempontjából egyre nagyobb területen van aszály, különösen az Alföldön rossz a helyzet.
A folytatásban jelentős változás várható időjárásunkban. Vasárnapig még marad a nyarat idéző száraz, meleg idő, majd hétfőn északon már várható eső, zápor, zivatar, és erős lehűlés kezdődik. Keddtől borongós, szeles, többször csapadékos idő várható. A jövő hét közepéig a csapadék mennyisége összesen nagy területen meghaladhatja a 10, helyenként a 20 mm-t, ugyanakkor maradhatnak olyan országrészek is, amelyek kimaradnak a nagyobb esőből. A talajok a héten még tovább száradnak, majd a jövő héten sokfelé megázik a föld.

Forrás: MET

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely ezzel megkezdte hetedik védekezési szezonját.

A 2 cm-nél nagyobb jégészlelések alakulása 2015 és 2023 között Magyarországon és egész Európában (3 éves átlagok alapján). Forrás: NAK

Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

A jégkármérséklő rendszer 2024. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen,
azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A generátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni. Az eredmények pedig beszédesek: a gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. A rendszer évről évre bizonyítja létjogosultságát, ebben nagy szerepe van a generátorkezelőknek, akik nap mint nap készenlétben állnak
és gyorsan reagálnak a riasztásokra.

A NAK által kiépített rendszernek az idei immár a hetedik üzemelési éve, működtetéséhez a kormány – az Agrárkár-enyhítési Alap védelme érdekében – a költségvetésből évi legfeljebb 2 milliárd külön forrást biztosít. A rendszer a kármegelőzés mellett adatszolgáltatással támogatja az agrárkár-enyhítési rendszer fejlesztéséhez szükséges elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést a JÉGER működtetésében részt vevő társszervezetekkel. Számítások szerint a rendszerre fordított 1 forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 66 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.

A generátorkezelők körében idén is versenyt hirdet a NAK. A riasztási időszak lezárultával
a vármegyei, illetve az országos legjobb kezelők jutalomban részesülnek. A generátorok kezelése nagy felelősség, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara.

A legfrissebb elemzések szerint Europában a 2 centiméteres méretet meghaladó jeget is tartalmazó jégesők száma a 2021-2023-as időszakban a 2015-2017 időszakhoz képest több mint háromszorosára nőtt, 215%-kal emelkedett meg. Ugyanakkor – az országos lefedettségű rendszer eredményeként – az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők ellenére Magyarországon mindössze 50%-os volt ez az emelkedés.

Forrás: NAK