Mezőgazdaság
Dr. Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora
Áder János köztársasági elnök Gyuricza Csabát nevezte ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és az Egyetem Szenátusának egyhangú javaslata alapján. A 2021. május 1-től 2026. április 30-ig terjedő időtartamra szóló rektori kinevezés átadására a mai napon a Sándor-palotában került sor, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében.
Áder János köztársasági elnök Gyuricza Csabát nevezte ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és az Egyetem Szenátusának egyhangú javaslata alapján. A 2021. május 1-től 2026. április 30-ig terjedő időtartamra szóló rektori kinevezés átadására a mai napon a Sándor-palotában került sor, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében.
Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február 1-jei alapítványi modellváltása óta rektori jogkörben eljáró általános rektorhelyettesként látta el az intézményvezetői feladatokat. Ezt megelőzően 2020. augusztus 1. és 2021. január 31. között mb. rektorként vezette a jogelőd Szent István Egyetemet, amely a gyöngyösi Károly Róbert Campus, a keszthelyi Georgikon Kar, a Kaposvári Egyetem és a volt Szent István Egyetem integrációjával jött létre. Az integrált felsőoktatási intézményhez csatlakozott 2021. február 1-jén a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is, melynek 2017-től 3 éven át volt főigazgatója a most kinevezett rektor. Az integrációt követően létrejött hazánk egyik legnagyobb egyeteme, 13 ezer hallgatóval és 3000 munkatárssal.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február 1-jén hirdetett pályázatot rektor vezető állású munkakör betöltésére. A MATE Szenátusa és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának egyhangú támogatása alapján került felterjesztésre Dr. Gyuricza Csaba rektori jelölése Áder János köztársasági elnök felé.
„A hazai agrár-felsőoktatás megújításával a MATE Magyarország és Közép-Európa elsőszámú agrárfókuszú felsőoktatási intézményévé kíván válni. Az intézményi átalakítást követően, a nyugat-európai vezető egyetemeket alapul véve folyamatosan modernizáljuk és frissítjük az oktatott tárgyaink listáját, új, a jövő kihívásai miatt fontos, korszerű területeket emelünk be. Kiemelt jelentőséggel bír számunkra, hogy a megújult agrárképzésen keresztül évente legalább 3000 diplomásnak tudjunk minden körülmények között biztos megélhetést jelentő, jól fizető karriert biztosítani a modern magyar agráriumban” – hangsúlyozta Dr. Gyuricza Csaba rektor.
Az öt campusszal és 22 intézettel rendelkező Egyetem elő kívánja segíteni – a több mint egy évszázados gazdag hagyományokra építve – hazánk gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint a vidék és a mezőgazdaság újjáépítése, fejlesztése érdekében kiemelkedő oktatási, kutatási, innovációs és tanácsadási tevékenységeket kíván biztosítani.
***
Dr. Gyuricza Csaba egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán végezte 1996-ban, majd ugyanebben az évben egyszerre nyert felvételt a GATE és a Bécsi Agrártudományi Egyetem nappali doktori képzésére, s a két intézmény képzését párhuzamosan végezte el. A doktori fokozat megszerzése után tanszéki mérnök, egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, majd 2004-től egyetemi docens és az Európai Unió Közös Kutatóközpont – Környezetvédelmi Intézet nemzeti szakértője lett, majd 2012–2015 között dékáni pozíciót töltött be. 2015-ben a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem professzora – ezzel Magyarország legfiatalabb agrárprofesszora lett. 2015–2017 között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöki, 2017–2020 között a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatói pozícióját töltötte be. 2020. augusztus 1. és 2021. január 31. között a Szent István Egyetem mb. rektora, 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektori feladatokat ellátó mb. intézményvezetője.
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK