Keressen minket

Mezőgazdaság

Dr. Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora

Áder János köztársasági elnök Gyuricza Csabát nevezte ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és az Egyetem Szenátusának egyhangú javaslata alapján. A 2021. május 1-től 2026. április 30-ig terjedő időtartamra szóló rektori kinevezés átadására a mai napon a Sándor-palotában került sor, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében.

Közzétéve:

Áder János köztársasági elnök Gyuricza Csabát nevezte ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és az Egyetem Szenátusának egyhangú javaslata alapján. A 2021. május 1-től 2026. április 30-ig terjedő időtartamra szóló rektori kinevezés átadására a mai napon a Sándor-palotában került sor, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke jelenlétében.

Áder János köztársasági elnök Gyuricza Csabát nevezte ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorának (Kép: MATE)

Gyuricza Csaba a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február 1-jei alapítványi modellváltása óta rektori jogkörben eljáró általános rektorhelyettesként látta el az intézményvezetői feladatokat. Ezt megelőzően 2020. augusztus 1. és 2021. január 31. között mb. rektorként vezette a jogelőd Szent István Egyetemet, amely a gyöngyösi Károly Róbert Campus, a keszthelyi Georgikon Kar, a Kaposvári Egyetem és a volt Szent István Egyetem integrációjával jött létre. Az integrált felsőoktatási intézményhez csatlakozott 2021. február 1-jén a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ is, melynek 2017-től 3 éven át volt főigazgatója a most kinevezett rektor. Az integrációt követően létrejött hazánk egyik legnagyobb egyeteme, 13 ezer hallgatóval és 3000 munkatárssal.

Dr. Gyuricza Csaba (Kép: MATE)

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021. február 1-jén hirdetett pályázatot rektor vezető állású munkakör betöltésére. A MATE Szenátusa és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának egyhangú támogatása alapján került felterjesztésre Dr. Gyuricza Csaba rektori jelölése Áder János köztársasági elnök felé.

„A hazai agrár-felsőoktatás megújításával a MATE Magyarország és Közép-Európa elsőszámú agrárfókuszú felsőoktatási intézményévé kíván válni. Az intézményi átalakítást követően, a nyugat-európai vezető egyetemeket alapul véve folyamatosan modernizáljuk és frissítjük az oktatott tárgyaink listáját, új, a jövő kihívásai miatt fontos, korszerű területeket emelünk be. Kiemelt jelentőséggel bír számunkra, hogy a megújult agrárképzésen keresztül évente legalább 3000 diplomásnak tudjunk minden körülmények között biztos megélhetést jelentő, jól fizető karriert biztosítani a modern magyar agráriumban” – hangsúlyozta Dr. Gyuricza Csaba rektor.

Az öt campusszal és 22 intézettel rendelkező Egyetem elő kívánja segíteni – a több mint egy évszázados gazdag hagyományokra építve – hazánk gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint a vidék és a mezőgazdaság újjáépítése, fejlesztése érdekében kiemelkedő oktatási, kutatási, innovációs és tanácsadási tevékenységeket kíván biztosítani.

***

Dr. Gyuricza Csaba egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán végezte 1996-ban, majd ugyanebben az évben egyszerre nyert felvételt a GATE és a Bécsi Agrártudományi Egyetem nappali doktori képzésére, s a két intézmény képzését párhuzamosan végezte el. A doktori fokozat megszerzése után tanszéki mérnök, egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, majd 2004-től egyetemi docens és az Európai Unió Közös Kutatóközpont – Környezetvédelmi Intézet nemzeti szakértője lett, majd 2012­–2015 között dékáni pozíciót töltött be. 2015-ben a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem professzora – ezzel Magyarország legfiatalabb agrárprofesszora lett. 2015–2017 között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöki, 2017–2020 között a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatói pozícióját töltötte be. 2020. augusztus 1. és 2021. január 31. között a Szent István Egyetem mb. rektora, 2021. február 1-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektori feladatokat ellátó mb. intézményvezetője.

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom