Mezőgazdaság
838 jégvédelmi rakétát lőttek ki Szerbiában
838 jégvédelmi rakétát lőttek ki tegnap Szerbiában, ugyanis mintegy 1,1 millió hektárnyi területet veszélyeztettek viharfelhők.

Szerbiában 112 jégvédelmi rakéta kilövőállomásából mintegy 850 jégvédelmi rakétát lőttek ki (Kép: Pixabay)
A legveszélyeztetettebb terület Valjevo, Bukulja és Beštane és a Fruška Gora térsége volt. A rendszer teljes kapacitással működött, emelte ki Jugoslav Nikolić a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet igazgatója. Nyolc jégvédelmi állomás kísérte a viharfelhők mozgását és 112 jégvédelmi rakéta kilövőállomásából mintegy 850 jégvédelmi rakétát lőttek ki.
Jugoslav Nikolić elmondta, a jégvédelmi rakétákkal megakadályozták, hogy nagy méretű jégdarabok képződjenek. A leesett jég alig 20 százalékos kárt okozott egyes községekben.
Forrás: Pannon Rtv
Horgászat
KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon
Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut
A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla
A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.
A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla
A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.
A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.
Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla
Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre
A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.
A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.
Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 házisertést számláló állományban igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéstartók számára kiemelten fontos a járványvédelmi előírások szigorú betartása.

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Kép forrása: Google Map
Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét
Egy Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstartó telepen erősítette meg az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2026. augusztus 9-én.
A mintavétel általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés, elhullás – megjelenése miatt történt.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!
Védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki
A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznómintában is kimutatták a szakemberek a vírust.
A hatóság a kitörés körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben korlátozásokat is bevezettek.
Az érintett lakócsai gazdaságban a mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van. A fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás zajlik.
A hatóság szakemberei vizsgálják a fertőzés lehetséges forrását, az érintett telep és annak környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontakt gazdaságokat is.
Az ASP emberre nem veszélyes
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.
A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy az állományok védelme érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására.
Kiemelten fontos a telepek zártan tartása és az állomány vaddisznókkal való akár közvetett érintkezésének megakadályozása.
Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében.
A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb megyében tűnt fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Fotó: NÉBIH
A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.
Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés.
A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: [https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar](https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar)
Forrás: NÉBIH



