Mezőgazdaság
A társadalom alapja az agrárium
A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást – jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.
A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást – jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.
Nagy István úgy fogalmazott: a keszthelyi múzeum egyik legnagyobb érdeme, hogy vonzóvá teszi a fiatalok számára a vidéki életformát, a mezőgazdasági munkát, “a föld, az élővilág, a jószág, a kert szeretetére nevel”. Egész társadalmunk alapja az agrárium, amelyben ma már a legkorszerűbb körülmények között folyhat a munka, ennek a presztizsét kell felemelni és megmutatni a társadalomnak – vélekedett.
A múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása kapcsán felidézte, hogy az agrártárca fennhatósága alá tartozó Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat – amelynek része a keszthelyi majormúzeum – Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel ezelőtt éppen ezen a napon alapította. Az intézmény ma is nagy gonddal gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az a célja, hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt évszázadok, évezredek értékeit.
A kerék felfedezése alapjaiban változtatta meg a termelést, az áruszállítást, a kereskedelmet, a gazdaságot, egészében véve tehát a történelmet. Éppen ezért a kocsikerék ugyanolyan lenyűgöző tud lenni egy ókori agyagszobron és a majormúzeum kocsiszínében, mint a 21. századi erőgépeken, amelyek gyártói nemcsak sportautókat, de a fiatalokat is magával ragadó kombájnokat, traktorokat is előállítanak – fogalmazott a miniszter.
Kifejtette: kevesek kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni, szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági munka “ma is embert farag a fiatal termelőkből”, mindazokból, akik az agrárpályát választják, de napjainkban már nem kell reménytelen küzdelmet, szélmalomharcot vívniuk az elemekkel a jó terméseredményekért.
A növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszertermelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei váltják fel – mondta Nagy István. A múzeumok küldetését illetően arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas, interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben. Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen a magyar mezőgazdaságban.
Nagy István jelezte: hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben, miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság egyre korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni, az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy ütésálló.
Nagy István kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy olyan program, amelynek látogatói végig követhetik a gabona útját a vetéstől a kenyérsütésig, ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás, az őrlés minden egyes fázisát bemutatja a malomjátszó. A Festetics Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés folyamatait. Az agrárminiszter hozzátette: tavaly tavasszal az egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy 1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, de igazi gyöngyszemnek számít a keszthelyi majormúzeum, amely jövőre lesz ötven éves.
Az új fejlesztések átadásán köszöntőt mondott Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, illetve Nagy Bálint, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozva, hogy Keszthely az egyetemével is régóta őrzi a mezőgazdasági hagyományokat, a múzeum új programjai pedig az egészséges életmódra és táplálkozásra vonatkozó, a mai világban is fontos tudást adnak át.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat
Jelentősen csökkent a tűzveszély
Az ország keleti részén lehullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyeztetve 2024. április 25-től három vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Bács-Kiskun vármegyében azonban továbbra is érvényben marad a tilalom.
Az időjárási előrejelzés alapján a következő napokban borult, hűvös idő várható, helyenként záporokkal. Az előrejelzett időjárási körülmények növelik a levegő és a holt biomassza nedvességét. Ennek következtében a tűzveszély várhatóan még tovább fog csökkenni, ezért a hatóság a holnapi naptól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Csongrád-Csanád, Jász-Nagy-Szolnok, valamint Hajdú-Bihar vármegyék területén.
Bács-Kiskun vármegyében is hullott csapadék, ennek mennyisége azonban egyelőre nem indokolja a visszavonást, ezért ebben a vármegyében a hatóság továbbra is fenntartja a tűzgyújtási tilalmat.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy erdőterületen a tűzgyújtási tilalom visszavonása után is kizárólag szélcsendes időben, a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken szabad tüzet rakni. A tüzet felügyelet nélkül hagyni veszélyes és tilos, biztonságos eloltásáról minden esetben maradéktalanul gondoskodni kell.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Még ma sem kímélte a hideg reggel a növényeket, sőt a korán útnak indulókat sem. Több helyen kellett kaparni az autók szélvédőjéről a ráfagyott párát.
A mára virradóan átvonult front mögött felszakadozott a felhőzet, a derűs, szélcsendes idő pedig rásegített a lehűlésre.
Holnap hasonlóan a derült, szélcsendes tájakon számíthatunk nulla fok körüli értékekre, gyenge fagyra pedig az Északi-középhegység, az Alpokalja, a Bakony fagyzugos és magasabb részein.
Forrás: Időkép
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
1. példa
A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).
2. példa
Forrás: MVH