Keressen minket

Mezőgazdaság

Az EU engedélyezte élelmiszerként a lisztkukac lárváját

 Az EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít. Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek.

Közzétéve:

 Az EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít. Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek.

EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszereket.. (Kép: Europapont.hu)

De miért?

A rovarfogyasztás – bár a világ több részén bevett szokásnak számít – európaiként meglehetősen furcsa, sőt, sokaknak egyenesen undort keltő szokásnak tűnik. A lisztbogár emellett eddig leginkább csak a kamra elfeledett lisztjeiből, a madáretetőkből, terráriumokból vagy pecás szettekből lehetett ismerős. Mégis számos forrás a jövő egyik legjobb üzleti befektetésének tartja, hatalmas piaci potenciállal. De mi szükség van erre?

Mert fenntartható…

Ismert, hogy a nagyipari mezőgazdaság – benne a hústermelés – jelentős mértékben járul hozzá az üvegházhatású gáz-kibocsátáshoz, ezért a világ minden táján, az EU-ban is keresik a mezőgazdaság, az emberi és állati élelmezés minél kevésbé környezetkárosító alternatíváit. Ilyen megoldás lehet a rovarok bevonása az emberi élelmezésbe, mivel a rovartenyésztésnek a hagyományos állattenyésztéssel szemben jóval kisebb a környezeti terhelése. Egy kapcsolódó tanulmány alapján a rovarokból nyert fehérje előállításához kevesebb károsanyag-kibocsátás kapcsolódik: a rovarok által kibocsátott gázok, élelmezésük, feldolgozásuk és a boltokba szállításuk is kisebb kibocsátással jár, a tenyésztésükhöz pedig kevesebb földhasználat és víz szükséges. Ugyanakkor a fejlődésükhöz szükséges hőmérséklet fenntartása miatt hasonló mennyiségű energiát igényelnek, mint a sertések – de összességében még így is jóval kevésbé terhelik meg környezetünket, mint a hagyományos élelmezési célú állattartás.

Ráadásul a rovarok más mezőgazdasági folyamatokból származó szerves hulladékanyagokkal táplálhatók, és nagyon hatékonyan nyerik ki a fehérjét a hulladékból, ez pedig kiemelkedően fenntartható takarmányelőállítást eredményez.

A globális felmelegedés potenciál alakulása a vizsgált termékeknél (lárva, tej, sertés, csirke, és marha esetében (Ábra: Europapont.hu)

…mert kitűnő fehérjeforrás…

A Föld folyamatosan növekvő lakosságának élelmezése, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása egyre nagyobb kihívást jelent. Az állati fehérje iránti kereslet 2050-ig között várhatóan 70-80%-kal nő, miközben a jelenlegi állattenyésztési ágazat már most is jelentős környezetkárosodást okoz. A rovaroknak ugyanakkor arányaiban kiemelkedő a fajlagos fehérjetartalmuk, jóval magasabb, mint sok más közkedvelt fehérjeforrásunknak. Míg a közönséges lisztbogár lárvája átlagosan 56–61 százalék nyersfehérjét tartalmaz, addig ez 20% körül mozog a csirke-, sertés- vagy a marhahús esetében. A rovarok emellett veszteségmentesen feldolgozhatók: a lisztbogarat teljes egészében emberi fogyasztásra szánják, és nem távolítják el semmilyen részét sem.

…mert termelése gazdaságos

Mivel a lisztkukacok, és általánosságban a rovarok tenyésztése jóval kevesebb földterületet, takarmányt, vizet és táplálékot igényel – ráadásul ezek egy része mezőgazdasági hulladék is lehet –, a teljes folyamat is jóval kevesebb hulladékot termel. A hozzá kapcsolódó munkafolyamatok így jóval gazdaságosabban, kevesebb befektetett nyersanyaggal és energiával megvalósíthatók, mint a hagyományos állattartás esetén.

A rovarevő az új vegán?

A rovarevés, rovaralapú élelmiszerek fogyasztása és forgalmazása – amelyre nemrégiben az EU is rábólintott – tehát nemcsak a fenyegető fehérjeválságra nyújthat megoldást, de összességében sokkal jobb a Földnek is, mint a hagyományos állattartásból származó húsok fogyasztása. Napjainkban sokan nem is feltétlenül állatvédelmi hanem éghajlatvédelmi okokból térnek át húsmentesebb életmódra: nekik hasonlóan vonzó lehet ilyen szempontból a kukacoskodás, azaz, ha áttérnek rovaralapú fehérjefogyasztásra.

Ehhez „csak” az európai emberek többségében meglévő viszolygást kell legyőzniük. De ha belegondolunk, ez talán nem is lehetetlen: korábban a belsőségek, a tengeri ételek, a rákok vagy a kagylók is sokakból visszatetszést váltottak ki, ugyanakkor mára teljesen beépültek étkezésinkbe – ehhez lehet, hogy csak idő kell. Érdekes tény az is, hogy a rovarfogyasztás korábban Európában sem volt teljesen idegen. Emellett a rovarokat nem is feltétlenül rovarformában kell majd fogyasztanunk, hiszen ahol már forgalomban van, ott sok helyen por formátumban hasznosítják (íme például egy izgalmas rovaros trüffel receptje, némi kukacporral, vagy íme a magyar Bogárétel Alapítványtól egy izgalmas lisztkukacos sodó).

Forrás: Europapont.hu

Mezőgazdaság

Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme

A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány

Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.

Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.

Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.

Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.

Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek

Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.

Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.

Gyökerek és lombok. Erdészportrék

A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.

A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.

Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH

A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.

A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.

A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.

A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg

A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára. 
•    Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
•    A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
•    A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
•    Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
•    Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
•    Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
•    Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
•    A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom

A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH

Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.

A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom