Keressen minket

Mezőgazdaság

Az EU engedélyezte élelmiszerként a lisztkukac lárváját

 Az EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít. Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek.

Közzétéve:

 Az EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszert, teret engedve az entomofágiának, azaz a rovarfogyasztásnak: a szárított tenebrio molitor (közönséges lisztbogár) lárva mostantól az EU területén is forgalomba hozható, biztonságos új élelmiszernek számít. Lárvaburger, molitorszendvics, kukacmuffin – lehet, hogy a nem is olyat távoli jövőben, a világ nem is egy távoli szegletében, hanem Európában mindennaposak lesznek az ehhez hasonló ételek.

EU nemrég engedélyezte területén az első rovaralapú élelmiszereket.. (Kép: Europapont.hu)

De miért?

A rovarfogyasztás – bár a világ több részén bevett szokásnak számít – európaiként meglehetősen furcsa, sőt, sokaknak egyenesen undort keltő szokásnak tűnik. A lisztbogár emellett eddig leginkább csak a kamra elfeledett lisztjeiből, a madáretetőkből, terráriumokból vagy pecás szettekből lehetett ismerős. Mégis számos forrás a jövő egyik legjobb üzleti befektetésének tartja, hatalmas piaci potenciállal. De mi szükség van erre?

Mert fenntartható…

Ismert, hogy a nagyipari mezőgazdaság – benne a hústermelés – jelentős mértékben járul hozzá az üvegházhatású gáz-kibocsátáshoz, ezért a világ minden táján, az EU-ban is keresik a mezőgazdaság, az emberi és állati élelmezés minél kevésbé környezetkárosító alternatíváit. Ilyen megoldás lehet a rovarok bevonása az emberi élelmezésbe, mivel a rovartenyésztésnek a hagyományos állattenyésztéssel szemben jóval kisebb a környezeti terhelése. Egy kapcsolódó tanulmány alapján a rovarokból nyert fehérje előállításához kevesebb károsanyag-kibocsátás kapcsolódik: a rovarok által kibocsátott gázok, élelmezésük, feldolgozásuk és a boltokba szállításuk is kisebb kibocsátással jár, a tenyésztésükhöz pedig kevesebb földhasználat és víz szükséges. Ugyanakkor a fejlődésükhöz szükséges hőmérséklet fenntartása miatt hasonló mennyiségű energiát igényelnek, mint a sertések – de összességében még így is jóval kevésbé terhelik meg környezetünket, mint a hagyományos élelmezési célú állattartás.

Ráadásul a rovarok más mezőgazdasági folyamatokból származó szerves hulladékanyagokkal táplálhatók, és nagyon hatékonyan nyerik ki a fehérjét a hulladékból, ez pedig kiemelkedően fenntartható takarmányelőállítást eredményez.

A globális felmelegedés potenciál alakulása a vizsgált termékeknél (lárva, tej, sertés, csirke, és marha esetében (Ábra: Europapont.hu)

…mert kitűnő fehérjeforrás…

A Föld folyamatosan növekvő lakosságának élelmezése, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállítása egyre nagyobb kihívást jelent. Az állati fehérje iránti kereslet 2050-ig között várhatóan 70-80%-kal nő, miközben a jelenlegi állattenyésztési ágazat már most is jelentős környezetkárosodást okoz. A rovaroknak ugyanakkor arányaiban kiemelkedő a fajlagos fehérjetartalmuk, jóval magasabb, mint sok más közkedvelt fehérjeforrásunknak. Míg a közönséges lisztbogár lárvája átlagosan 56–61 százalék nyersfehérjét tartalmaz, addig ez 20% körül mozog a csirke-, sertés- vagy a marhahús esetében. A rovarok emellett veszteségmentesen feldolgozhatók: a lisztbogarat teljes egészében emberi fogyasztásra szánják, és nem távolítják el semmilyen részét sem.

…mert termelése gazdaságos

Mivel a lisztkukacok, és általánosságban a rovarok tenyésztése jóval kevesebb földterületet, takarmányt, vizet és táplálékot igényel – ráadásul ezek egy része mezőgazdasági hulladék is lehet –, a teljes folyamat is jóval kevesebb hulladékot termel. A hozzá kapcsolódó munkafolyamatok így jóval gazdaságosabban, kevesebb befektetett nyersanyaggal és energiával megvalósíthatók, mint a hagyományos állattartás esetén.

A rovarevő az új vegán?

A rovarevés, rovaralapú élelmiszerek fogyasztása és forgalmazása – amelyre nemrégiben az EU is rábólintott – tehát nemcsak a fenyegető fehérjeválságra nyújthat megoldást, de összességében sokkal jobb a Földnek is, mint a hagyományos állattartásból származó húsok fogyasztása. Napjainkban sokan nem is feltétlenül állatvédelmi hanem éghajlatvédelmi okokból térnek át húsmentesebb életmódra: nekik hasonlóan vonzó lehet ilyen szempontból a kukacoskodás, azaz, ha áttérnek rovaralapú fehérjefogyasztásra.

Ehhez „csak” az európai emberek többségében meglévő viszolygást kell legyőzniük. De ha belegondolunk, ez talán nem is lehetetlen: korábban a belsőségek, a tengeri ételek, a rákok vagy a kagylók is sokakból visszatetszést váltottak ki, ugyanakkor mára teljesen beépültek étkezésinkbe – ehhez lehet, hogy csak idő kell. Érdekes tény az is, hogy a rovarfogyasztás korábban Európában sem volt teljesen idegen. Emellett a rovarokat nem is feltétlenül rovarformában kell majd fogyasztanunk, hiszen ahol már forgalomban van, ott sok helyen por formátumban hasznosítják (íme például egy izgalmas rovaros trüffel receptje, némi kukacporral, vagy íme a magyar Bogárétel Alapítványtól egy izgalmas lisztkukacos sodó).

Forrás: Europapont.hu

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

Published

on

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei

A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről

Published

on

A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH

Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.

A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.

Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.

A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.

Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.

A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Horgászat

AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak

Published

on

A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.

Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.

A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Agrárminisztérium

Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom