Mezőgazdaság
Aszály fenyeget 7 millió gazdát Afganisztánban
Róma/Kabul, 2021. augusztus 30. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a humanitárius segítségnyújtás növelését sürgeti Afganisztánban, ahol az egyre súlyosabb szárazság már több mint 7 millió, mezőgazdaságból élő ember megélhetését veszélyezteti – közölte a FAO.
Róma/Kabul, 2021. augusztus 30. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a humanitárius segítségnyújtás növelését sürgeti Afganisztánban, ahol az egyre súlyosabb szárazság már több mint 7 millió, mezőgazdaságból élő ember megélhetését veszélyezteti – közölte a FAO.
FAO: sürgős humanitárius segítségre van szükség az őszi búza miatt. Gazda búzát arat az afganisztáni Nangarhar tartományban. (Kép: ©FAO/Farshad Usyan)
ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének logója (Kép:: ec.europe.er)
Afganisztánban jelenleg 14 millió ember – az ország lakosságának harmada – tartósan éhezik és azonnali humanitárius segélyre szorul – és sokan közülük most az aszállyal is kénytelen szembenézni.
„A szemünk előtt zajló humanitárius válságban sem szabad elfeledkeznünk a gazdákról és állattartókról,” – mondta a FAO főigazgatója, Csü Tong-jü. „Sürgős mezőgazdasági támogatással ellensúlyozható a szárazság hatása és elkerülhető a helyzet súlyosbodása Afganisztán vidéki részein.”
A súlyos szárazság, a koronavírus járvány gazdasági hatásai és a belső menekültek nagy száma kemény csapás mért Afganisztán vidéki közösségeire, főként a növénytermesztőkre és pásztorokra, akik az ország gazdaságának gerincét adják. Az élelmiszertermelés és a mezőgazdaságból élők megélhetése nagy nyomás alá került.
„Ha most nem segítünk az aszály sújtotta embereknek, sokan kénytelenek lesznek felhagyni a mezőgazdasággal és elhagyni otthonukat,” – tette hozzá. „Ez veszélyezteti az élelmezésbiztonságot és újabb fenyegetést jelent az ország biztonságára is.”
Veszélyben az őszi vetés
A FAO 250 000 gazdálkodó családnak – összesen mintegy 1,5 millió embernek – tervez támogatást biztosítani a szeptember végétől október elejéig tartó őszi vetési szezonban. A jelenlegi támogatási szint mellett azonban csak 110 000 család részesülhetne a FAO segítségéből, és további 18 millió dollárra lenne szükség az aszály elleni program teljeskörű végrehajtásához.
Miután az aszály miatt az idei terméseredmény 20%-kal elmarad a tavalyitól és 15% az átlagtól, az őszi búza kulcsfontosságú a súlyos élelmiszerhiány elkerüléséhez és a több millió mezőgazdaságból élő ember túléléséhez.
Afganisztán becsült szükséglete a legfontosabb gabonákból (főként búza és liszt) várhatóan 28%-kal nő és eléri a 3,6 millió tonnát. Az állami vetőmagelosztó rendszer is súlyosan megrogyhatott a jelenlegi válságban, további nehézségeknek kitéve az eleve rossz helyzetben lévő gazdálkodókat.
Az aszály hatása a haszonállatokra
A téli szezon közeledtével az afgán pásztorok és állattartok is azonnali segítségre szorulnak. Becslések szerint 3 millió állat van veszélyben. A FAO felmérése alapján a pásztorok és állattartók nagy többségének helyzete kritikus és ha nem érkezik időben a segítség, a magas takarmányárak miatt sokan állataik eladására és esetleg lakhelyük elhagyására kényszerülhetnek.
A távolabbi kilátások sem túl fényesek: a szárazság után az állattartóknak általában három, de akár öt évre is szüksége lehet a talpraálláshoz – állapította meg a FAO új kutatása. A gyenge búzatermés még tovább ronthat a helyzetükön.
A FAO Afganisztánban
Az elégtelen támogatás és a nehéz körülmények ellenére a FAO elkötelezett az afganisztáni emberek támogatása mellett és idén 3,5 millió embernek tervez segíteni.
„A partnereink támogatásának köszönhetően, akik időben reagáltak a súlyos aszályra való korai figyelemfelhívásunkra, 30 tartományban több mint 1 millió rászoruló kapott meződazdasági eszközöket, takarmányt, továbbá képzést és pénzalapú támogatást 2021-ben,” – mondta Kaustubh Devale, a FAO afganisztáni vészhelyzeti és rezíliencia programjának vezetője.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.
Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.
Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
