Mezőgazdaság
Növelni kell a magyar agrárkivitelt
Növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitelt, amihez hagyományos és új piacokra is szükség van – mondta az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szekszárdon.
Növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitelt, amihez hagyományos és új piacokra is szükség van – mondta az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szekszárdon.

A magyar agrárexport 82,5 százaléka nyugat-európai országokba irányul, amelyet célszerű lenne bővíteni keleti és déli irányokba egyaránt (Kép: Vermes Tibor – AM)
Bencsik Dávid az agrárexport fellendítését célzó országjárásának ötödik állomásán tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a magyar agrárexport 82,5 százaléka nyugat-európai országokba irányul. Véleménye szerint ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani keleti, déli piacok bevonásával azért, hogy minél szélesebb körbe juthassanak el a magyar termékek.
A helyettes államtitkár kijelentette: az idén új korszak nyílt az agrárdiplomáciában, alapjaiban változtatták meg a súlypontokat az ország és a kormány külgazdasági prioritásai szerint. Előtérbe került az agrárexportot fejlesztő gondolkodás, az agrárlogisztika, az exportkoordináció, a munkaerőpiac és a piaci viszonyok feltérképezése.
Az országjáráson korábban Pécsen a söripari és borászati lehetőségeket vizsgálták meg, Gyulán és Békéscsabán a húsexport volt a téma, Szentesen a zöldségfeldolgozókkal, Kaposváron pedig a sertésfeldolgozókkal találkoztak. Úgy fogalmazott, Tolna megyének kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az “élelmiszergazdaság bástyája” legyen. A magyar borok rengeteg díjat kapnak világszerte, a versenyeken élen járnak, az értékesítési oldalon viszont “nem kellőképpen jó a helyzet” – tette hozzá.
Példaként említette, hogy Magyarország 2020-ban csaknem kétszer annyi, 131 millió liter bort exportált, mint a 67 millió litert exportáló Ausztria, a magyar kivitel értéke, 122 millió euró ugyanakkor csak kétharmada volt az osztrák export 187 millió eurós értékének. Megjegyezte azt is, hogy a magyar bor literenkénti ára a külpiacokon egy euró alatt van, az osztráké a háromhoz közelít, az új-zélandi bor átlagára pedig 4 euró felett van.”Bízom abban, hogy a megújuló külpiaci szemlélettel és összefogással még nagyobb sikerek várnak Tolna megyére és Szekszárdra” – hangsúlyozta.
Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárkamara Tolna megyei elnöke arról beszélt, hogy Tolna megye megművelt területeinek 80 százalékán kukoricát és kalászos gabonát termelnek. Az intenzív kultúrák között a szőlőtermesztés fejlett, a gyümölcságazat viszont visszaszorulóban van, ami tendenciaszerűen megmarad a következő időszakban is. Az elnök azt mondta, fontos lenne, hogy Tolna megye kilépjen az alapanyag-termelő szerepből, és minél több feldolgozó kapacitás létesüljön. Fontosnak nevezte azt is, hogy termelők integrációját segítsék azért, hogy homogén, nagyobb mennyiségű termékkel tudjanak megjelenni a piacon.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszert fejlesztettek ki hazai erdőgazdálkodóknak.
Az erdőGIS a magánerdőgazdálkodás valamennyi szereplőjét, tulajdonosok, gazdálkodók, szakirányítók és szakszemélyzet munkáját segítő erdészeti szakmai és webes térinformatikai rendszer. Térképeken, leíró adatlapokon keresztül mutatja az erdők aktuális adatait, támogatja a mindennapi szakmai feladatokat, fahasználati és erdősítési tervek összeállítását, lekérdezések, jelentések, statisztikák készítését, nyomtatását és letöltését.

Ábra: MERD
Az erdőGIS naprakész, havonta frissül és hiteles erdészeti adattári adatokkal dolgozik, melynek beszerzését biztosítjuk.
Az erdőGIS pontos térképi megjelenítést nyújt a hivatalos digitális erdészeti térképi adatbázis használatával, számos tematikus térkép közül választhatunk, a térképen a GNSS pozíciónk is megjelenik.
Napi szakirányítást támogató funkciókat ad erdőgazdálkodói és szakirányítói hozzáféréssel, gazdálkodói, erdősítési és fahasználati lekérdezésekre, statisztikák készítésére ad lehetőséget.
Könnyen tanulható, gyors működés, egyszerű kezelhetőség jellemzi az alkalmazást a szakirányítói feladatok ellátásában, sok gazdálkodó esetén is.
Online és Offline működés is biztosított többféle eszközön (asztali és notebook számítógép, tablet és mobiltelefon). Az alkalmazás nem igényel telepítést, egyszerre több eszközön is be lehet jelentkezni. Offline módba kapcsolás után Internet nélkül is láthatjuk a térképi és leíró adatokat.
A rendszert eddig 6 ezer hektár magánerdőterületen teszteltük, amelyet most megnyitjuk bármely érdeklődő számára. Az erdőGIS-t folyamatosan tervezzük új funkciókkal bővíteni. Az erdőGIS a Magánerdőkért Egyesület kezdeményezésére, annak szakmai és anyagi segítségével, valamint az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) támogatásával jött létre.
A rendszer elérhetősége és további információ: erdogis.hu
A szolgáltatás ára a gazdálkodási területtől függően átlagosan: 960 Ft/erdőrészlet/év (≈240 Ft/hektár/év) + ÁFA. Szerződő megrendelő, szakirányító vállalkozás is lehet. A szolgáltatási díj csak az erdőrészletekre vonatkozik, az egyéb részletek megjelenítése díjtalan.
Forrás: MERD – Magánerdőkért Egyesület
Mezőgazdaság
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
A NAK az élelmiszer-nyomonkövetési rendszerről írt cikket.
A nyomon követés (traceability) az ISO 9001:2015 és ISO 22005 szabványok szerint a termékek, alapanyagok és szolgáltatások teljes életútjának követését jelenti. Alapja a termék- és tételazonosítás, amely lehetővé teszi a visszafelé (tracking) és előre (tracing) irányuló nyomon követést.

A rendszer működése magában foglalja az azonosítást (GTIN, LOT, SSCC, KF-kód), adatrögzítést, valamint a fizikai termék és a digitális nyilvántartások összekapcsolását. Az áruazonosító rendszerek, mint a vonalkódok, 2D kódok és RFID, a teljes ellátási láncban biztosítják a pontos adatgyűjtést és -elérést. A csomagolás nyomon követése a termékdíj és a körforgásos kötelezettségek (EPR, DRS) szempontjából is kritikus. Napjainkban a digitális termékútlevél (DPP) és a GS1 Digital Link szabvány integrációja lehetővé teszi a teljes életciklusra vonatkozó, egységes digitális adatkezelést. A hatékony nyomon követési rendszer interoperábilis, felhasználóbarát, és az ellátási lánc minden szereplőjének felelősségét tisztázza, így biztosítva a jogszabályi megfelelést, a fogyasztói tájékoztatást és a minőségbiztosítást.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, az Interreg Magyarország-Szlovákia Program keretében rendezett szakmai konferencián, Tarjánban.

Fotó: AM







