Keressen minket

Mezőgazdaság

Növelni kell a magyar agrárkivitelt

Növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitelt, amihez hagyományos és új piacokra is szükség van – mondta az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szekszárdon.

Közzétéve:

Növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripari kivitelt, amihez hagyományos és új piacokra is szükség van – mondta az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szekszárdon.

A magyar agrárexport 82,5 százaléka nyugat-európai országokba irányul, amelyet célszerű lenne bővíteni keleti és déli irányokba egyaránt (Kép: Vermes Tibor – AM)

Bencsik Dávid az agrárexport fellendítését célzó országjárásának ötödik állomásán tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a magyar agrárexport 82,5 százaléka nyugat-európai országokba irányul. Véleménye szerint ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani keleti, déli piacok bevonásával azért, hogy minél szélesebb körbe juthassanak el a magyar termékek.

A helyettes államtitkár kijelentette: az idén új korszak nyílt az agrárdiplomáciában, alapjaiban változtatták meg a súlypontokat az ország és a kormány külgazdasági prioritásai szerint. Előtérbe került az agrárexportot fejlesztő gondolkodás, az agrárlogisztika, az exportkoordináció, a munkaerőpiac és a piaci viszonyok feltérképezése.
Az országjáráson korábban Pécsen a söripari és borászati lehetőségeket vizsgálták meg, Gyulán és Békéscsabán a húsexport volt a téma, Szentesen a zöldségfeldolgozókkal, Kaposváron pedig a sertésfeldolgozókkal találkoztak. Úgy fogalmazott, Tolna megyének kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az “élelmiszergazdaság bástyája” legyen. A magyar borok rengeteg díjat kapnak világszerte, a versenyeken élen járnak, az értékesítési oldalon viszont “nem kellőképpen jó a helyzet” – tette hozzá.

Példaként említette, hogy Magyarország 2020-ban csaknem kétszer annyi, 131 millió liter bort exportált, mint a 67 millió litert exportáló Ausztria, a magyar kivitel értéke, 122 millió euró ugyanakkor csak kétharmada volt az osztrák export 187 millió eurós értékének. Megjegyezte azt is, hogy a magyar bor literenkénti ára a külpiacokon egy euró alatt van, az osztráké a háromhoz közelít, az új-zélandi bor átlagára pedig 4 euró felett van.”Bízom abban, hogy a megújuló külpiaci szemlélettel és összefogással még nagyobb sikerek várnak Tolna megyére és Szekszárdra” – hangsúlyozta.

Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárkamara Tolna megyei elnöke arról beszélt, hogy Tolna megye megművelt területeinek 80 százalékán kukoricát és kalászos gabonát termelnek. Az intenzív kultúrák között a szőlőtermesztés fejlett, a gyümölcságazat viszont visszaszorulóban van, ami tendenciaszerűen megmarad a következő időszakban is. Az elnök azt mondta, fontos lenne, hogy Tolna megye kilépjen az alapanyag-termelő szerepből, és minél több feldolgozó kapacitás létesüljön. Fontosnak nevezte azt is, hogy termelők integrációját segítsék azért, hogy homogén, nagyobb mennyiségű termékkel tudjanak megjelenni a piacon.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer

Magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszert fejlesztettek ki hazai erdőgazdálkodóknak.

Published

on

Az erdőGIS a magánerdőgazdálkodás valamennyi szereplőjét, tulajdonosok, gazdálkodók, szakirányítók és szakszemélyzet munkáját segítő erdészeti szakmai és webes térinformatikai rendszer. Térképeken, leíró adatlapokon keresztül mutatja az erdők aktuális adatait, támogatja a mindennapi szakmai feladatokat, fahasználati és erdősítési tervek összeállítását, lekérdezések, jelentések, statisztikák készítését, nyomtatását és letöltését.

Ábra: MERD

Az erdőGIS naprakész, havonta frissül és hiteles erdészeti adattári adatokkal dolgozik, melynek beszerzését biztosítjuk.

Az erdőGIS pontos térképi megjelenítést nyújt a hivatalos digitális erdészeti térképi adatbázis használatával, számos tematikus térkép közül választhatunk, a térképen a GNSS pozíciónk is megjelenik.

Napi szakirányítást támogató funkciókat ad erdőgazdálkodói és szakirányítói hozzáféréssel, gazdálkodói, erdősítési és fahasználati lekérdezésekre, statisztikák készítésére ad lehetőséget.

Könnyen tanulható, gyors működés, egyszerű kezelhetőség jellemzi az alkalmazást a szakirányítói feladatok ellátásában, sok gazdálkodó esetén is.

Online és Offline működés is biztosított többféle eszközön (asztali és notebook számítógép, tablet és mobiltelefon). Az alkalmazás nem igényel telepítést, egyszerre több eszközön is be lehet jelentkezni. Offline módba kapcsolás után Internet nélkül is láthatjuk a térképi és leíró adatokat.

A rendszert eddig 6 ezer hektár magánerdőterületen teszteltük, amelyet most megnyitjuk bármely érdeklődő számára. Az erdőGIS-t folyamatosan tervezzük új funkciókkal bővíteni. Az erdőGIS a Magánerdőkért Egyesület kezdeményezésére, annak szakmai és anyagi segítségével, valamint az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) támogatásával jött létre.

A rendszer elérhetősége és további információ: erdogis.hu

A szolgáltatás ára a gazdálkodási területtől függően átlagosan: 960 Ft/erdőrészlet/év (≈240 Ft/hektár/év) + ÁFA. Szerződő megrendelő, szakirányító vállalkozás is lehet. A szolgáltatási díj csak az erdőrészletekre vonatkozik, az egyéb részletek megjelenítése díjtalan.

 

Forrás: MERD – Magánerdőkért Egyesület

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?

A NAK az élelmiszer-nyomonkövetési rendszerről írt cikket.

Published

on

A nyomon követés (traceability) az ISO 9001:2015 és ISO 22005 szabványok szerint a termékek, alapanyagok és szolgáltatások teljes életútjának követését jelenti. Alapja a termék- és tételazonosítás, amely lehetővé teszi a visszafelé (tracking) és előre (tracing) irányuló nyomon követést.

A rendszer működése magában foglalja az azonosítást (GTIN, LOT, SSCC, KF-kód), adatrögzítést, valamint a fizikai termék és a digitális nyilvántartások összekapcsolását. Az áruazonosító rendszerek, mint a vonalkódok, 2D kódok és RFID, a teljes ellátási láncban biztosítják a pontos adatgyűjtést és -elérést. A csomagolás nyomon követése a termékdíj és a körforgásos kötelezettségek (EPR, DRS) szempontjából is kritikus. Napjainkban a digitális termékútlevél (DPP) és a GS1 Digital Link szabvány integrációja lehetővé teszi a teljes életciklusra vonatkozó, egységes digitális adatkezelést. A hatékony nyomon követési rendszer interoperábilis, felhasználóbarát, és az ellátási lánc minden szereplőjének felelősségét tisztázza, így biztosítva a jogszabályi megfelelést, a fogyasztói tájékoztatást és a minőségbiztosítást.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára

Published

on

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, az Interreg Magyarország-Szlovákia Program keretében rendezett szakmai konferencián, Tarjánban.

Fotó: AM

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, „Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok. Az erdőgazdálkodási alaptevékenység- és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá.

Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá. A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek.

Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítsák a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal. A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom