Keressen minket

Mezőgazdaság

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Magyarország 2030-ra regionális agrárnagyhatalommá válhat – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Veszprémben, az agrárexport fejlesztési lehetőségeiről szóló sajtótájékoztatóján.

Soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére, mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. (Kép:: Vermes Tibor – AM)

Bencsik Dávid kiemelte: korábban még soha ennyi forrás nem állt rendelkezésre vidékfejlesztésre és az élelmiszeripar fejlesztésére, mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. Hozzátette: az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki. A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.

Az agrárminisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország – mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.

Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva Bencsik Dávid úgy fogalmazott: tartani kell a “nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák. Amennyiben a megállapodás megszületik, például a baromfiágazatban a Mercosur-államokból importált mennyiség megegyezhet Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével, amelyet “mindenki megérezhet”. Hozzátette: a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17-60 százalék közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat.

A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban – melyben Veszprém megye is érintett a területén levő négy borrégióval – azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek – mutatott rá a helyettes államtitkár. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése – fogalmazott Bencsik Dávid.

Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke az agrárium szempontjából sokszínűként jellemezte a térséget. A borászat és a húsipar mellett az élőállat – például a bárány – export is jelentős – mondta. Az export növeléséhez fontosnak nevezte a termékek homogenitását, hogy a gazdák meg tudjanak állapodni a nagy mennyiségben termelt fajtákban, illetve a logisztikát, hogy a termékeket tudják tárolni, majd pedig eljuttatni a piacra.

Ovádi Péter, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a Bakony Expó és a veszprémi óváros téri piac is azt mutatja, hogy a környékben minőségi termékeket állítanak elő, és erre van is kereslet. Megjegyezte: a mezőgazdaság számos település identitását is meghatározza, például Olaszfalut a burgonya, Szápárt a saláta, Nemesvámost a lencse, vagy Jásdot a bodza.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Ősgabona lisztek kereskedelmi forgalmazásával indítja az évet az ÖMKi

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet különleges lisztjei 2022. január 17-től vásárolhatóak meg a Lidl áruházaiban

A tájfajta ősgabonák kiállták az idő próbáját és a jövőben is kulcsszerepet kaphatnak. Kutatóintézetünk többéves munkájának eredményeként a napokban kerülnek kiskereskedelmi forgalomba azok a hazai ökológiai termesztésből származó tönke és alakor tájfajta ősgabona lisztek, amelyek izgalmas sokszínűséget hoznak a gasztronómiába. A magas beltartalmi értékű, egészséges, különleges ízvilágú lisztek elsőként hazai kézműves pékségek kemencéiben bizonyítottak. – közölte a Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

ÖMKi bio tájfajta ősgabona lisztek

Az ÖMKi ősgabona lisztjei január 17-től lesznek megvásárolhatóak országosan a Lidl áruházaiban. (Kép: ÖMKi)

Ábra: ÖMKi

Az ökológiai gazdálkodásban jelentős szerepet kap a biológiai sokféleség megőrzése, ezért is törekednek a kutatók arra, hogy a termesztésből kiszorított tájfajták és ősi gabonák visszakerüljenek a köztudatba. Ez indította el kutatóintézetünk fejlesztéseit, ám ennél sokkal több kellett ahhoz, hogy tervünk valóra váljon, és a modern konyha igényeit kiszolgáló tönke és alakor bio lisztek a hazai vásárlók asztalára kerülhessenek.

Az ősgabonák kulcsszerephez juthatnak a jövőben

Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a tönke és az alakor ősbúza fajok kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetétele, emészthetősége, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalma kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A tönke és alakor olyannyira egyedi gabonafélének számítanak, hogy fogyasztásukat javasolják különféle allergiák (de természetesen nem búza allergiánál, vagy pl. cöliákiánál!), magas koleszterinszint esetén és cukorbetegek diétájába. Ezek a gabonák a mezőgazdasági termelés során ellenállóbbak a betegségekkel szemben, előnyük az alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük. Jól bírják az extenzívebb körülményeket is, ezért a biogazdálkodásba jól beilleszthetőek.

Miért hívjuk őket ősgabonának?

tonke_alakor

Baloldalon alakorbúza, jobboldalon tönkebúza látható (Kép: ÖMKi)

Az ősgabonák, más néven pelyvás gabonák közül a legismertebb a tönköly, a tönke és az alakor pedig a közelmúltban kezdték el élni reneszánszukat. Az ősbúzák nem a ma ismert kenyérbúza ősi fajtái, hanem teljesen külön gabonafajok. Az alakor például az az egyszemű búza, amit az ember először körülbelül 12 ezer évvel ezelőtt vont be a termesztésbe. Bár Közép-Ázsia egyes területein a mai napig termesztik, Európában a kenyérbúza megjelenésével, majd a vegyiparra alapú gazdálkodás terjedésével ezek a gabonafajok szinte teljesen eltűntek a mezőgazdaságból. Kiváló tulajdonságaik révén – akár ökológiai, akár konvencionális termelésben – ezek az ősi búzák visszahozhatják a hiányzó sokszínűséget a kenyérkultúrába, kiegészíthetik a tömegtermelést és javíthatják a pékáruk minőségét.

Kiskereskedelmi forgalomban a tönke és az alakor bio lisztek

A kenyérbúza fajtatesztjeink mellett -, több mint hat éve foglalkozunk ősgabonákkal, azon belül is génbankokból származó tönke és alakor tájfajták hazai tesztelésével. Hitvallásunk szerint a kiváló biobúza megtermelésén túl az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, azaz az őrlés és a feldolgozás is hazai vállalkozásoknál valósuljon meg, valamint a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar vásárlóközönség és a gasztronómia.  

„A szűken vett kutatási területünkön léptünk túl, amikor azt a célt tűztük ki, hogy a termékpálya-fejlesztés részeként, a szántóföldi kísérleteinkben legjobban szereplő, on-farm partnereink által termesztett ősgabonák lisztjei országosan elérhetővé váljanak a vásárlók számára. Örömmel jelenthetjük be, hogy a terv megvalósult.” – nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

Január harmadik hetében a Lidl áruházláncában, országosan lesznek megvásárolhatóak fél kilós kiszerelésben az ÖMKi partneri hálózatából származó bio tönke és alakor lisztek. Az elérhető mennyiség egyelőre limitált, de ha az első kereskedelmi kísérlet beválik, a jövőben nagyobb mennyiséget kínálunk majd a fogyasztóknak. Az egyik termőhelyen, a Fejér megyei Csoroszlya Farmon hagyományos eljárással, malomkövön őrölt liszteket, – a kiskereskedelmi forgalomba kerülésük előtt, – hazai kézműves pékségek is tesztelték.

Náluk már bizonyítottak az új alapanyagok, recept ötleteikkel mi is elkészíthetjük az ősgabona finomságokat. A receptek sokféle sütési lehetőségről árulkodnak: keksz, muffin, linzer, palacsinta, gyümölcskenyér variációkat kínálnak a tudatosan étkezőknek. A receptgyűjtemény itt érhető el.

Legyen egészséges a mindennapi kenyerünk!

bioliszt_biobuza_omki (1)

Kovászos kenyerek ősgabona liszt hozzáadásával, illetve kovászos formakenyerek 100% tönke és alakor lisztből (Kép: ÖMKi)

A régi idők kenyereként is emlegetett kovászos kenyér újra reneszánszát éli, amelyben nagy szerepe van a kézműves pékségeknek. Megjelenésükkel párhuzamosan az otthon kísérletezők száma is egyre gyarapszik. Ormós Gabriella, a Kovászlabor szakmai közösség alapítója már korábban kipróbálta az ÖMKi tönke és alakor bio lisztjeit. A vele készített videóban megnézhetjük, hogyan lesz belül könnyű, laza, kívül pedig ropogós az ősgabonákból készült kenyér.

Az ősgabona lisztjei január 17-től lesznek megvásárolhatóak országosan a Lidl áruházaiban, egyelőre csak korlátozott mennyiségben, ami azt jelenti, hogy kb. 10 csomag kerül be áruházanként. 

Forrás: ÖMKi

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szőlőfeldolgozó épül Ordacsehiben

Szőlőfeldolgozó üzemet épít a Balaton Agrár Zrt. Ordacsehiben.

Szőlőfeldolgozó üzemet épít a Balaton Agrár Zrt. Ordacsehiben, a cég a márciusban kezdődő, mintegy egymilliárd forintos beruházáshoz 464 millió forint támogatást nyert az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére meghirdetett pályázaton – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a somogyi településen pénteken.

Szőlőfeldolgozó üzemet épít a Balaton Agrár Zrt. Ordacsehiben (Kép: Feldman Zsolt Facebook oldala)

Feldman Zsolt a támogatói okirat átadásán azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztéssel olyan feldolgozókapacitás jön létre, amellyel a 3461 hektáros Balatonboglári borvidék szőlőtermelői nagyobb hozzáadott érték előállításával nagyobb jövedelemhez juthatnak.Utalt rá: a szőlő- és bortermelésnek történelmi hagyománya van a Dél-Balatonon, a térség az ágazat fontos helyszíne, amit az is bizonyít, hogy több itt dolgozó borász kapta már meg az év bortermelője címet.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium programban az élelmiszeripari szereplőknek megítélt források “jó helyre mennek”, a kapacitásnövelést, az alapanyagtermelés biztonságát szolgáló beruházások esélyt nyújtanak a magyar agrárium hazai és nemzetközi erősödésére. A magyar kormány úgy látja, hogy a helyi erőforrásokat felhasználó értékteremtésben kulcsfontosságú szereppel bír a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar és borászat – emelte ki. Feldman Zsolt kitért arra, hogy Somogy 3. számú választókörzetében több mint 3100 pályázó mintegy 30 milliárd forint támogatást nyert el a vidékfejlesztési programból az elmúlt években, ebből 18,5 milliárdot beruházásra fordítottak, és ez komoly segítséget jelentett a térség gazdaságának.

Móring József Attila, a térség országgyűlési képviselője a szőlőfeldolgozó szükségességét azzal indokolta, hogy a boglári azon kevés magyarországi borvidékek egyike, ahonnan “a megtermelt érték jelentős része, 80 százaléka szőlőként távozik”. Az üzemnek köszönhetően azonban a Dél-Balatonon élő és a Balatonboglári borvidéken érdekelt szőlősgazdák új lehetőségekhez jutnak – tette hozzá.

Tavaszi József, a beruházó részvénytársaság elnök-vezérigazgatója azt mondta: az építkezés két évet vesz igénybe, annak eredményeként képessé válnak bor vagy hűtött, szűrt must előállításra, amelyet nagyobb távolságokra, akár külföldre is szállíthatnak értékesítésre. Utalt arra, hogy a 30 állandó és jelenleg 60 alkalmi munkavállalót foglalkoztató, szőlőtermeléssel és egyebek mellett vetőmagelőállítással is foglalkozó vállalat 200 hektár saját szőlőültetvénye mellett 100 hektár integrált területet kezel, ahonnan egy szüreti időszakban 300-350 kamionnyi szőlőt szednek le és szállítanak el. Tavaszi József az MTI kérdésére elmondta, a hat évtizedes múltra visszatekintő Balaton Agrár Zrt. tavaly és 2020-ban is mintegy másfél milliárd forint árbevételt és mintegy 100 millió forint nyereséget ért el.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Dinamikusan bővül a hazai ökogazdálkodás

Figyelő: Hazánkban is egyre többen vágnak bele az ökológiai gazdálkodásba. Az így művelt területek mérete az elmúlt öt évben a duplájára nőtt. Arról, hogy pontosan mit is takar ez a fajta földművelés, és milyen jövő előtt áll, Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. 

(Ábra: figyelo.hu)

A mezőgazdasági termelés egyik sajátos, a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesítő formájaként írja le az ökológiai gazdálkodást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az európai közösségi joganyag alapján. A definiálásban a Nébih külön kiemeli a külső források korlátozását, így például a géntechnológiával módosított szervezetek alkalmazásának a tilalmát. Az agrárium e különleges ágának a vizsgálatára specializálódtak – az országban egyedüliként – a budapesti székhelyű, 2011 nyarán létrejött Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi) szakemberei, köztük agrár- és kertészmérnökök, biológusok, állatorvosok. A magán-kutató-hely megalapítását az Esterházy családhoz köthető Pancivis Alapítvány adománya tette lehetővé, szakmai segítséget pedig a nemzetközileg elismert svájci kutatóintézet-társuk, a FiBL nyújtott a ma már több mint harminc munkatársat foglalkoztató magyar tudományos műhely munkájának az elindításához.

Az agrárágazaton belül nálunk fut a legtöbb európai uniós kutatási projekt Magyarországon. Széles körben tevékenykedünk, igyekszünk az ökogazdálkodáson belül lefedni a növénytermesztéstől az állattenyésztésig terjedő vertikumot. Emellett szántóföldi, kertészeti, méhészeti szaktanácsadást is nyújtunk” – adott betekintést a munkájukba az ÖMKi ügyvezetője. Drexler Dóra lapunknak részletesen beszélt a közérdeklődésre leginkább számot tartó kutatásaikról, köztük az úgynevezett On-farm hálózatukról. Ennek lényege, hogy a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, tulajdonképpen az ő aktív részvételükkel, a termőföldjeiken folynak az üzemi kísérletek. Az egyik ilyen a tíz éve tartó őszibúzafajta-teszt, amely mostanra – a széles körű szakmai kooperációnak köszönhetően – nemcsak nagy-, hanem kisparcellás formában is zajlik. Ez elsősorban azt segíti elő, hogy az ökogazdálkodók megtalálják a körzetükben leginkább alkalmas fajtákat, és ezeket termesszék.

Az On-farm rendszer, ez a fajta gyakorlati kutatás azért rendkívüli, mert a programban részt vevő gazdálkodók maguk is javaslatokat tesznek, technológiákat fejlesztenek, így később magabiztosabban képesek beépíteni ezeket a mindennapi munkájukba – hangsúlyozta a tájépítészmérnöki és növényorvosi végzettségű szakember.

Az őszi mellett tönkölybúzával ugyancsak foglalkoznak a kísérleteik keretében, de fejlesztettek már szőlősorközben olyan vetőmagkeveréket is, amely a biodiverzitást fokozva hat a talajerózió ellen. Tanulmányoztak továbbá paradicsomokat – ennek folyamán a tápiószelei Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központból kikérték a zöldség régi tájfajtáit, s azt vizsgálták, hogy a mai környezeti viszonyok között ezek hogyan termeszthetők az ökológiai gazdálkodás elvei szerint. Az így „újjászületett” paradicsompalánták ma már szintén kereskedelmi forgalomba kerültek, és háztáji kiskertekben ültethetők.

Egyik legutóbbi vizsgálatuk az ős-, azaz az ember által elsőként termesztésbe vont gabonákra terjedt ki. Ilyen például a tönke és az alakor – más néven a két- és az egyszemű búza. „Ezek a beltartalmi értéküket és az alkalmazkodóképességüket tekintve egyaránt nagyon érdekes növények, amelyek újrafelfedezése, újbóli elterjedése most zajlik. A kutatásaink arra vonatkoztak, hogy mely ősgabona-tájfajtákat érdemes termeszteni, s mire ajánlott használni őket” – avatott be a szakmai ismeretekbe Drexler Dóra.

Hazai viszonyok

Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy a magyarországi ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt öt évben több mint a duplájára nőtt, így ma már háromszázezer hektáron – a hazai termőföldek mintegy hat százalékán – folytatnak ilyen típusú gazdálkodást összesen több mint ötezren. Ezzel még globális viszonylatban sincs szégyenkeznivalónk. A bővülési dinamika rangsorolása alapján ugyanis Magyarország a világranglista tizedik helyén áll, míg a biogyümölcs-ültetvények nyolcezer hektáros területét figyelembe véve globálisan a tizenkettedik pozíciót foglalja el. A gyarapodás pedig folytatódni látszik. Az ügyvezető a tavaly ismét megnyitott ökopályázatok eredményeképpen arra számít, hogy újabb legalább százezer hektárral nő majd az ilyen birtokok összmérete.

Arra is rávilágított, hogy az Európai Unióban töretlenül növekszik a biotermékek piaca; az elmúlt öt évben körülbelül harmincszázalékos volt a bővülés. Magyarországon is látható egyfajta expanzió, a kívánatos pedig az lenne, ha az erősödő keresletet minél nagyobb arányban itthoni árukkal elégítenék ki. A hazai bioalapanyagokat illetően viszont az az általános tapasztalat – magyarázta –, hogy ezek java részét feldolgozatlanul, nyersanyagként exportálják. A termékpályák fejlesztésével az ÖMKinek ezért fontos célja annak elősegítése is, hogy a bioélelmiszerek minél nagyobb mennyiségben idehaza hasznosuljanak, ha pedig külföldre kerülnek, feldolgozott formában hagyják el az országot.

Szabályozás

Hazánkban szigorú jogszabályok vonatkoznak arra, hogy mely áru viselheti az ökotermék címet, sőt az ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan fenntartható művelési rendszer, amelyhez ellenőrzési és tanúsítási szisztéma is tartozik. Például a növénytermesztésben nagyrészt a tápanyag-utánpótlástól és a növényvédelemtől függ a minősítés: egy biotermék előállításakor nem alkalmazható szintetikus, kémiai növényvédő szer, műtrágyahasználat helyett pedig szervestápanyag-utánpótlást kell folytatni. Az állattenyésztésben többek között fontos szempont az állat mozgásigényének megfelelő méretű tartási hely és a szabad térbe való kijutás lehetőségének a biztosítása, továbbá nem engedélyezett az antibiotikumok prevenciós – azaz betegségmegelőzési célú – használata sem.

Ha a termelő minden szempontnak megfelel, megkaphatja a tanúsítványt, és ökológiainak – vagy köznapi nyelven biónak – nevezheti a termékét; ennek uniós logója egy zöld alapon fehér csillagokból kirakott levél. Tojás esetében ezenkívül a nullás kód jelöli azt, hogy ökológiai gazdálkodásból származik.

A különböző vegyi eszközök tilalmából is fakadóan az ökogazdálkodás egy igencsak tudásigényes termelési módszer. Már az évekre előre megállapított vetésterv, a vetésforgó összeállítása vagy éppen a növényvédelem megtervezése is komoly szakmai felkészültséget igényel – hívta fel a figyelmet Drexler Dóra, aki ezért kiemelten fontosnak tartja, hogy az ökoterületek dinamikus bővülésével egy időben a megfelelő szaktudást is biztosítani tudják a gazdálkodóknak. Ebben ugyancsak közreműködik a kutatóintézet. Magyarországon egyébként – mint azt az ügyvezetőtől megtudtuk – a leginkább elérhető bioáruk között a tejtermékek, így a különféle tejek, tejfölök, kefirek, joghurtok, valamint a snackek, köztük például müzlik, kölesgolyók találhatók meg. De a kör folyamatosan bővül, így egyre gyakrabban lehet találkozni a boltok polcain biolekvárokkal és -tésztaféleségekkel, valamint ökológiai gyümölcsökkel is – sorolta a szakember.

Forrás: Figyelő

Tovább olvasom