Mezőgazdaság
A közös értékesítés a kulcsa a magasabb szőlőfelvásárlási árnak
A szőlőtermesztés gépesítése, az ültetvények korszerűsítése, az adminisztratív és az adózási szabályok egyszerűsítése mellett egyszerű termelői együttműködések létrehozásának lehetőségével is segíti a szőlőtermesztőket a kormány – fogalmazott Soltvadkerten, a XII. Márton-napi újbor ünnepen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelő államtitkára.
A szőlőtermesztés gépesítése, az ültetvények korszerűsítése, az adminisztratív és az adózási szabályok egyszerűsítése mellett egyszerű termelői együttműködések létrehozásának lehetőségével is segíti a szőlőtermesztőket a kormány – fogalmazott Soltvadkerten, a XII. Márton-napi újbor ünnepen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelő államtitkára.

A szőlőtermesztés gépesítése, az ültetvények korszerűsítése, az adminisztratív és az adózási szabályok egyszerűsítése mellett egyszerű termelői együttműködések létrehozásának lehetőségével is segíti a szőlőtermesztőket a kormány (Kép: Pixabay)
Feldman Zsolt előadásában szólt a szőlő és bortermelők értékesítési nehézségeiről. Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány okozta gondokat a hazai, történelmi örökségként itt maradt helyzet is tetézi: az egyes termelők külön-külön próbálják meg értékesíteni termékeiket. A hagyományos európai bortermelő országokban a kisebb szőlőtermelők nem önállóan, hanem szövetkezetek, együttműködések keretében értékesítik szőlőjüket, így nagyobb eredménnyel tudják érvényesíteni tagjaik érdekeit a felvásárlókkal szemben, ennek hazai meghonosításához a magyar termelőknek az Agrárminisztérium minden segítséget megad. Jelenleg mindössze 7-8 termelői csoport működik, ez nem elegendő, mondta Feldman Zsolt. Az eladási lehetőségek erősítésének új eszközeként a termelők létrehozhatnak államilag elismert termelői integrációs szervezeteket, amelyek a tagjaik által rajtuk keresztül értékesítésre szánt, de termelői tulajdonban maradó szőlő tekintetében olyan értékesítési volumenekről is piaci ártárgyalásokat folytathatnak le úgy a felvásárlókkal, hogy sokkal kedvezőbb feltételeket tárgyalhatnak ki az ár és más feltételek tekintetében. Egy legalább 1000 hektáron gazdálkodó termelői közösség már akkora termelési volumennel rendelkezik, amely sikerre tud vezetni. Az államtitkár szorgalmazta, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel, annál is inkább, mert mint mondta, 2023-tól a közös Agrárpolitika következő ciklusában a feldolgozói fejlesztési támogatásokra benyújtott pályázatok értékelési szempontjai között rendkívül erős lesz a kiszámítható, alapanyag-termelőket megbecsülő kereskedelmi kapcsolat felmutatása.

Jelenleg mindössze 7-8 termelői csoport működik, ez nem elegendő, mondta Feldman Zsolt (Kép: Vermes Tibor- AM)
Magyarországon 62 ezer hektáron termelnek szőlőt, ennek majd egyharmadát a Kunsági Borvidéken. A tavalyi, 3 millió hektoliter bortermés felét, mintegy 1,5 millió hektolitert állították elő itt, ahol az elmúlt években lezajlott a szőlőültetvények szerkezetátalakítása, az ültetvények modernizációja és ez a terméseredményekben, a hozamok növekedésében is megmutatkozik – fogalmazott Feldman Zsolt. Az európai bor túltermelés és a COVID19 járvány okozta értékesítési zavarok az elmúlt években komoly gondot okoztak a szőlő-bor ágazatban, amelyen az kormányzat krízislepárlással és zöldszürettel enyhített. Az elmúlt évtizedben kormányzati beavatkozással csökkent kevesebb, mint tizedére a borimport, ugyanakkor a magyar bor exportára jelentősen alulmarad más országokénál, ezen szükséges leginkább változtatni. Az agrártárca támogatásai azt célozzák, hogy segítsék a magyar bor értéknövelését a külföldi és a hazai piacokon is.
A támogatások nagyságrendjét érzékeltetve az államtitkár jelezte: az idén 1100 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat a Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében. Ezen belül 2600 kertészeti üzem mintegy 31 milliárd forint gépesítésre fordítható pályázati pénzt igényelt. A szőlőtermelők is élhettek a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása felhívással, amelyre eddig 2.542 pályázat érkezett, összesen 191 milliárd forint igénnyel. Kisebb léptékű borászati beruházási támogatásra 2021-ben 173 borász több mint 3 milliárd forint értékben jelentkezett, de a nagyobb borászati fejlesztési projektekre is már 30 milliárd forintot meghaladó igényérkezett be az elmúlt időszakban. A támogatói döntések november második felétől-decembertől ezeknél a támogatásoknál is folyamatosan fognak megszületni.
Feldman Zsolt az idei szabályozási újdonságok között megemlítette a mezőgazdasági őstermelői és családi gazdálkodókat érintő új adójogszabályokat, amely alapján 410 ezer őstermelő személyi jövedelemadója csökkenhet és válik az adózása egyszerűbbé. Az új borjogi szabályozás pedig többek között egyszerűsíti a papírmunkát, megteremti az egyablakos, elektronikus ügyintézés feltételeit az ágazatban és nem utolsó sorban fehéríti is azt.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


