A mezőgazdaság komoly változások és kihívások előtt áll. A világ népessége 2050-re eléri a tízmilliárd főt, ami az élelmiszertermelés 70%-os növelését teszi szükségessé. Ráadásul a mezőgazdaságnak „zöldebbé” kell válnia: jelenleg az agrárágazat termeli az Európai Unió (EU) teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10%-át.

Az EU 2020-ban bejelentett „Farmtól az asztalig” elnevezésű stratégiájához hasonló kezdeményezések azt célozzák, hogy az élelmiszereket fenntarthatóbb módon állítsuk elő. Emellett az Európai Parlament a biodiverzitás védelme érdekében a növényvédő szerek használatának visszaszorítására törekszik, és 2030-ig növelni kívánja a biogazdálkodás arányát a művelésbe vont területeken.

Az EU agrárágazata nemcsak a világot táplálja, hanem a gazdaságot is. 2020-ban az EU teljes GDP-jének 1,3%-át tette ki, ami a becslések szerint 178,4 milliárd euró bruttó hozzáadott értéknek felel meg.

Az új technológiák és gazdálkodási módszerek alkalmazásával a termelők tovább növelhetik a termelékenységet, miközben csökkentik a tevékenységük környezetre gyakorolt hatását.

A növényvédő szerek alternatívái 

A mezőgazdaság egyik legnagyobb – és egyben legrégebb óta fennálló – problémája a kártevők elleni védekezés. Az ágazat még mindig túlnyomórészt kémiai növényvédő szereket alkalmaz: 2018-ban az európai piac 12,3 milliárd dolláros bevételének 89,6%-át tették ki a hagyományos növényvédő szerek, míg a természetes alternatívák mindössze 11,4%-ot. Az Unió azonban a Farmtól az asztalig stratégia keretében 2030-ig a felére csökkentené a növényvédő szerek használatát, miközben a biopeszticidek fokozatos térnyerése is megfigyelhető.

Az átállás a környezetkímélőbb eljárásokra talán a növényekből vagy mikrobákból kivont bioherbicidek területén érhető tetten a leginkább. Ezek forgalma várhatóan 19,9%-os növekedéssel 2023-ra eléri az 1,5 milliárd dollárt, piaci részesedésük pedig a 10,3%-ot (szemben a 2018-as 589 millió dollárral, illetőleg 4,8%-os részesedéssel). Az előrejelzések szerint a biofungicidekből származó bevételek 2023-ra 474 millió dollárt tesznek ki, ami 3,3%-os részesedésnek felel meg a teljes növényvédőszer-piacon, míg a bioinszekticidek forgalma 681 millió dollárra várható, ami 4,8%-os piaci részesedést jelent.

A „zöld” mezőgazdaság a biopeszticidek mellett a biostimulánsok és a biotrágyák használatát is szorgalmazza, amelyek célja elősegíteni a növények növekedését. Az európai biostimuláns-gyártók szövetsége (EBIC) közbenjárt a biotrágyákkal kapcsolatos számos szabályozás egyszerűsítése érdekében, így remélhetőleg most már létrejöhet egy jól szervezett piac.

Az Intesa Sanpaolo számos startup vállalkozást finanszírozott, így például a francia Toopi Organics céget, amely az emberi vizelet nem vegyi műtrágyák előállítására alkalmas, mikrobiológiai átalakítására dolgozott ki egy eljárást. A folyamatosan növekvő érdeklődés és beruházási kedv miatt a Frost & Sullivan nagyon ígéretesnek tartja ezt az ágazatot, amelynek értéke 2019-ben 1 milliárd dollár tett ki, 2025-ig pedig várhatóan 12,6%-kal növekszik.

Technológiai előnyök

A mezőgazdasági technológia fejlődése nagyban elősegítheti, hogy átláthatóvá, biztonságossá, hatékonnyá és fenntarthatóvá tegyük az élelmezési rendszereket a teljes értéklánc mentén. Ezáltal csökkenthető a pazarlás, nő a termelékenység, megszilárdul a vásárlói bizalom és emelkednek a haszonkulcsok.

A precíziós gazdálkodás meghatározó technológiai megoldásai közé tartozik a dolgok internete és a mesterséges intelligencia: ezek lehetővé teszik, hogy az elemzőeszközök az adatokat gépi tanulással feldolgozzák és továbbítsák olyan intelligens rendszereknek, amelyek ennek alapján épp a megfelelő mennyiségű műtrágyát és vizet tudják kijuttatni a földekre.

Fontos szerep jut az automatizált traktoroknak is, mert javítják a munka hatékonyságát, növelik a termelékenységet és csökkentik a költségeket.

A mezőgazdasági robotika megkerülhetetlen növekedési terület. Globális piacának összértéke a Statista közlése szerint a 2020-as 7,4 milliárd dollárról 2025-ig várhatóan 20,6 milliárd dollárra emelkedik, amikor is a szállítási volumen az előrejelzések szerint meghaladhatja az 560 000 darabot. A tejipar már most is széles körben alkalmaz robotizált rendszereket, de az elkövetkező öt évben várhatóan a gyomirtás, a betakarítás és a szedés is felzárkózik mellé.

A fenntartható gazdálkodás megvalósítása

A mezőgazdaság szempontjából az egyik legnagyobb kihívás, hogy a növekvő népesség számára elegendő mennyiségű, változatos, biztonságos és egészséges élelmiszert biztosítson, a lehető legkisebbre csökkentve az ezzel járó káros környezeti hatásokat.

Az EU az egyetlen olyan jelentős mezőgazdasági régió a világon, amely csökkentette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, azonban még így is a teljes kibocsátás 10,5%-áért felel. A „Farmtól az asztalig” stratégia is részét képezi az európai zöld megállapodásnak, amelyet a Covid-19 világjárványra válaszul indítottak el azzal a céllal, hogy 2050-re az EU klímasemlegessé váljon.

A precíziós gazdálkodás azzal járulhat hozzá ezeknek a céloknak az eléréséhez, hogy lehetővé teszi a kritikus jelentőségű inputok, például a föld, a víz, a műtrágya, a növényvédő szerek és az üzemanyag hatékonyabb felhasználását. Segíthet a mezőgazdaság szempontjából hatalmas problémát okozó pazarlás csökkentésében is: az EU-ban a megtermelt élelmiszer 20%-a megy kárba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés lehetőséget kínál ennek a problémának a kezelésére úgy, hogy eközben több mint 1 billió dollár hasznot hajt a világgazdaság számára. A körforgásos gazdaság megvalósításával a mezőgazdasági hulladékból biotermékek, például műtrágya, energia és anyagok nyerhetők. A kanadai Livestock Water Recycling például a gazdaságokból származó trágyából kinyeri a vizet, és olyan száraz, szilárd anyagokat állít elő, amelyek biotrágyaként felhasználhatók.

A körforgásos gazdaság nem csupán a mezőgazdaság környezeti problémáira kínál megoldásokat, hanem a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek és társtermékek felhasználásával elősegíti az innovációt, új üzleti eljárásokat alakít ki és új munkahelyeket teremt. Ez a gazdasági modell azonban csak úgy valósítható meg, ha felhasználjuk a technológia legújabb vívmányait.

A mezőgazdaság a világ egyik legrégebbi ágazata – ami azzal is jár, hogy technológiai fejlődés tekintetében néha lemarad. Sikerének és fenntarthatóságának érdekében a gazdálkodóknak fel kell vállalniuk a digitális átállást.

Ez a cikk az Intesa Sanpaolo Innovációs Központ mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazati trendekről szóló jelentése alapján készült. Minden itt említett adat a jelentésből származik, hacsak másképp nem jelezzük.

Forrás: CIB Bank