Mezőgazdaság
2022: a harmadik legmelegebb év
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es év az átlagnál 1,1 Celsius fokkal melegebb volt. Az évi középhőmérséklet országos átlaga minimálisan, de meghaladta a 2014-es év értékét és ezzel a harmadik legmelegebb 1901 óta.
MET: Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2022-es év az átlagnál 1,1 Celsius fokkal melegebb volt. Az évi középhőmérséklet országos átlaga minimálisan, de meghaladta a 2014-es év értékét és ezzel a harmadik legmelegebb 1901 óta. A legtöbb hónap a szokásosnál jóval melegebb időt hozott. Több hónap is az átlagnál legalább 2 fokkal melegebb lett, a nyári középhőmérséklet országosan pedig a legmagasabb volt a XX. század kezdete óta. A középhőmérséklet mellett a minimumokat és maximumokat tekintve is a legmelegebb évek közé került a 2022-es esztendő.
Középhőmérséklet
A középhőmérséklet országos átlaga 2022-ben 11,83°C (1991–2020-as átlag: 10,75°C), amivel a XX. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában (1. ábra) a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve a harmadik helyet foglalja el.

1. ábra: A 10 legmelegebb év Magyarországon 1901 és 2022 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)
A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a XX. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt (2. ábra), majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

2. ábra: Az évi középhőmérséklet Magyarországon 1901 és 2022 között az 1991–2020-as átlaghoz képest a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)
Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult (3. ábra). Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet. 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.
Országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt. Az ország különböző részein azonban eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a XX. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi (4. ábra). Két kis körzetben (Veszprém és Katymár közelében) 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a 2. vagy 3., Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a 4. legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében esett ki a legmelegebb ötből (6-8. hely).

4. ábra: A 2022-es évnek az 1901 óta legmelegebb évek rangsorában elfoglalt helye a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján, rácspontonként
A 2022. évben országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991–2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal (5. ábra). A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi anomália a 2 fokot is elérte. A legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt. A február a 10., a június a 3., a július az 5., az augusztus a 2., az október a 9., a 2022-es nyár pedig a legmelegebb volt 1901 óta.

5. ábra: A havi középhőmérsékletek országos átlagának eltérése Magyarországon az 1991–2020-as átlagtól a 2022-es évben
Minimumhőmérséklet
A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban „csak” a 7. legmagasabbnak adódott, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma (Tmin ≤ 0 °C) országosan 88 volt, ami megközelíti az átlagot (1991–2020-as átlag: 90 nap) (6. ábra).

6. ábra: A fagyos napok száma Magyarországon 1901 és 2022 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)
A szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust, amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a 10. legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz (29 nap) után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt (36 nap). A minimumhőmérsékletek országos átlaga júniusban és októberben a 8., augusztusban a 2. legmagasabban alakult a XX. század kezdete óta.
A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amiknek az országos átlaga -11,2 fok volt (7. ábra). Ez a 9. legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év -12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Pocsaj állomáson január 13-án mért -18,0 °C.

7. ábra: Az évente előforduló legalacsonyabb hőmérsékletek országos átlagai Magyarországon 1901 és 2022 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján
Maximumhőmérséklet
A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő. A napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt 2022-ben, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben (17,8 fok) volt ennél magasabb. A napi maximumhőmérsékletek országos havi átlaga februárban és augusztusban a 6., júniusban a 3. legmagasabb volt. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a XX. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.
A forró nyár a hőségnapok (Tmax ≥ 30 °C) számában is megmutatkozik. Országos átlagban 2022-ben 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő (8. ábra).

8. ábra: A hőségnapok száma Magyarországon 1901 és 2022 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján (országos átlag)
A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta. Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb (9. ábra). Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 °C.

9. ábra: Az évente előforduló legmagasabb hőmérsékletek országos átlagai Magyarországon 1901 és 2022 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatsorok alapján
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH



