Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!

A vegyszerszermentes gyomszabályozáshoz használt lézertechnológia dinamikusan fejlődik, a gyártók részéről gyors előrelépés tapasztalható. Számos, 1-2 éve bemutatott kísérleti modell és prototípus már megvásárolható.

Fotó: NAK

Míg 2 évvel ezelőtt mindössze egy gyártó forgalmazott lézeres gyomirtót, ma már legalább 8 gyártó termékei elérhetők, és ezek közül a legtöbb vállalkozás még ebben az évben tud szállítani. Az alábbiakban 8, már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtó meghatározó technológiai paramétereit szeretnénk összefoglalni, összehasonlíthatóvá téve az egyes modelleket.

Piackész agrárinnováció: kereskedelmi forgalomban kapható lézeres gyomírtók

Bár már az 1990-es évek elejétől kísérleteznek a lézeres gyomszabályozási technológiákkal, a termelői és a gépforgalmazói igényekre alapozva csak az elmúlt években terelődött erősen a kutatások és a fejlesztések fókuszába.

A Carbon Robotics által gyártott LaserWeeder a világ első kereskedelmi forgalmú, traktorvontatású lézeres gyomirtó berendezéseként 2022. februárjában jelent meg a piacon. Ma már számos gép működik Európában, Észak Amerikában és Ausztráliában. Piacra lépése óta a Carbon Robotics már kétszer váltott technológiát. A fejlesztők 3 évvel ezelőtt az autonóm mezőgazdasági robotról egy traktorra rögzíthető modellre váltottak, tavaly pedig egy másik típusú lézertechnológiára. A második generációs gép, a LaserWeeder G2 nemcsak optikailag tér el gyökeresen az első generációtól (G1). A gyártó a CO₂-lézerekről áttért az infravörös diódalézerekre. Ennek oka, hogy a fejlesztői tapasztalat szerint a diódalézerek nagyobb teljesítményűek, emellett robusztusabbak: a CO₂-lézerek üvegcsövei sérülékenyek voltak és amortizálódtak a használat során, ami a csövek korai cseréjét tette szükségessé.

A LaserWeeder piacra lépése óta eltelt 3 év alatt számos fejlesztés és prototípus tesztelése került lezárás közeli szakaszba, illetve fejeződött be sikeresen. Ennek megfelelően több gépgyártó kínálatában megjelentek a lézeres gyomírtók. Így pl. a német Digital Workbench idén kezdi meg a gyomirtó lézer moduljai tesztelését, amellyel a tervek szerint 2026 végére szeretne piacra lépni. A Nature Robots, egy másik német mezőgazdasági robotgyártó lézeres gyomírtó modulja szintén az utolsó tesztfázisban van, ugyanez vonatkozik a holland Luxeed Roboticsra is. A görög Terra Robotics új, traktorra szerelhető lézeres gyomirtója ezzel szemben már kapható 2, 3 vagy 4 modullal, mindegyik 2 lézerrel. A 3 modullal rendelkező változat ára 250 000–300 000 euró lesz.

A jelenleg már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtók meghatározó technológiai paramétereit összefoglaló és az összehasonlíthatóságot megkönnyítő táblázatokat tartalmazó tájékoztató IDE KATTINTVA olvasható.

Forrás: Dr. Kozak Anita – NAK

Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!

Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak és országszerte nagy kockázatot jelentnek baromfiállományainkra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a baromfitartók figyelmét a megelőző járványügyi intézkedéseket maradéktalan betartásának fontosságára. A betegség jelentkezésének és tovább terjedésének megelőzése a teljes baromfi ágazat szempontjából kulcsfontosságú. A Nébih kéri az érintettek felelős együttműködését a betegség elleni védekezésben.

Fotó: NÉBIH

A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a tél végi, februári enyhébb időjárás fokozott madárinfluenza járványügyi kockázatot jelent. Ennek oka, hogy az enyhébb, csapadékosabb időjárás kedvez a vírus környezeti fennmaradásának, így az hosszabb ideig fertőzőképes marad. Ezzel párhuzamosan, a téli hideg időszakban a madarak a természetes vizeink befagyása, valamint az élelemhiány következtében összetömörültek, ami kedvezett a betegség telelő állományokon belüli intenzívebb terjedésének. Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak hazánkban és országszerte nagy kockázatot jelentnek a potenciális fertőzött vadon élő madarak baromfiállományainkra.

Ebben az időszakban különösen fontos a baromfiállományok védelme és az állomány vadmadarakkal – közvetlen vagy közvetett módon – érintkezésének megakadályozása. A járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, valamint a takarmány, alom és az ivóvíz megfelelő védelme elengedhetetlen. A zárt tartás jelentősen csökkenti a kockázatot. Fontos az állattartók és állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása.

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk, elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!

Róma, 2026. február 6. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pénteken kiadta legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójáról, amely szerint januárban ötödik hónapja csökkentek az élelmiszerárak, elsősorban a tejtermékek, a cukor és a húsfélék nemzetközi jegyzéseinek mérséklődése miatt.

A FAO élelmiszerár-index – amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – januárban átlagosan 123,9 pontot ért el. Ez 0,4%-kal alacsonyabb az előző hónaphoz képest, és 0,6%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.

Smoked sulguni cheese from Georgia at a farmers’ market in Tbilisi

A FAO gabonaár-indexe 0,2%-kal emelkedett decemberhez képest, annak ellenére, hogy a búza és a kukorica világpiaci árai enyhén csökkentek. A bőséges búzakészletek ellensúlyozták az időjárás miatti aggodalmakat az Oroszországi és Amerikai Egyesült Államokban található nyugvó terményeket illetően, míg az elegendő globális kukoricakészletek kompenzálták az Argentínában és Brazíliában tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket, valamint az Egyesült Államokban fennmaradt erős etanolkeresletet. Ezzel szemben az FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 1,8%-kal nőtt, köszönhetően az illatos rizsfajták iránti élénkebb keresletnek.

A növényi olajok ára januárban 2,1%-kal emelkedett. A pálmaolaj világpiaci ára a délkelet-ázsiai szezonális termeléslassulás és az erős globális importkereslet hatására növekedett, míg a szójaolaj ára a dél-amerikai exportkínálat szűkülése és az Egyesült Államokban várt erőteljes bioüzemanyag-kereslet miatt nőtt. A napraforgóolaj nemzetközi ára szintén emelkedett, amit a Fekete-tenger térségében tapasztalható szűkös kínálat okozott. Ezzel szemben a repceolaj jegyzése enyhén esett, tükrözve az Európai Uniós bőséges kínálatot a közelmúltbeli jelentős importokat követően.

A FAO húsfélékre vonatkozó árindexe 0,4%-kal csökkent decemberhez képest, elsősorban a sertéshús alacsonyabb jegyzése miatt, amelyet a jelentős globális kínálat és a visszafogott nemzetközi kereslet befolyásolt. A baromfihús világpiaci ára emelkedett, főként a Brazíliában tapasztalt árnövekedések következtében, amelyet az erős nemzetközi kereslet hajtott. Eközben a juh- és marhahús árai összességében stabilak maradtak; utóbbi esetében a Brazíliából Kínába irányuló megnövekedett szállítások ellensúlyozták az Egyesült Államok vámmentes kvótájának gyors kimerülését.

A tejtermékek jegyzése 5,0%-kal mérséklődött decemberhez képest, elsősorban a sajt- és a vajárak csökkenése miatt a bőséges kínálat következtében. Ezzel párhuzamosan a sovány tejpor világpiaci ára erősödött, köszönhetően a Közel-Keletről, Észak-Afrikából és Ázsia egyes térségeiből érkező megújuló importkeresletnek.

A FAO cukorár-indexe januárban 1,0%-kal csökkent, tükrözve a jelenlegi szezonban várható kínálatbővülést, amelyet az indiai termelés jelentős fellendülése, a thaiföldi kedvező terméskilátások, valamint az összességében pozitív brazíliai termelési prognózis indokolnak.

További részletek itt olvashatók.

A globális gabonakészlet/felhasználás arány 2001 óta nem látott szintre emelkedhet

Az FAO közzétette legfrissebb előrejelzését a 2025. évi globális gabonatermelésről, amely szerint a teljes kibocsátás elérheti a 3 023 millió tonnát, rekordterméssel a búza, a szemestermények és a rizs esetében. A felfelé törtéemel módosítás az Argentínában, Kanadában és az Európai Unióban vártnál magasabb búzahozamokat, valamint a Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban várható nagyobb kukoricavetésterületet- és hozamot tükrözi. A globális rizstermelés szintén növekedhet, elsősorban India, Banglades, Brazília, Kína és Indonézia vezetésével.

Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés a 2026-os terméskilátásokat is értékeli az északi féltekén. Indiában a téli búza vetésterülete várhatóan rekordot ér el a magas belföldi árak és a kedvező időjárási feltételek hatására, míg az Egyesült Államokban a vetésterület csökkenése valószínű az alacsony árak és a kulcsfontosságú termőterületeken tapasztalt szárazabb időjárás miatt. A déli féltekén a szemestermények betakarítása 2026 második negyedévében kezdődik, melyhez kedvező feltételek adottak Argentínában, Brazíliában és Dél-Afrikában.

A világ gabonafogyasztása 2025/26-ban várhatóan 2,2%-kal nő az előző évhez képest. A frissített kínálati és keresleti előrejelzések alapján a globális gabonakészletek 7,8%-kal bővülhetnek, ezzel történelmi csúcsot elérve, valamennyi fő gabonaféle – beleértve a rizst – készleteinek növekedése mellett. A globális gabonakészlet/felhasználás arány várhatóan 31,8%-ra emelkedik, amely 2001 óta a legmagasabb szintet jelenti.

A gabona világkereskedelme a 2025/26-os gazdasági évben (július–június) előreláthatóan 3,6%-kal növekszik az előző 12 hónaphoz képest.

További részletek itt olvashatók.

A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A megszokott piaci újdonságok mellett a jelentés a főbb élelmiszernövények nemzetközi piacainak viszonylagos stabilitását vizsgálja, kiemelve a közelmúltban tapasztalt ellenálló képességet és rugalmasságot. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ez nagyrészt a bőséges termések, a jól működő ellátási láncok és a megfelelő műtrágya-ellátás kedvező együttállásának köszönhető, és félrevezető lenne arra következtetni, hogy a globális élelmiszer-alapanyagpiacok szerkezetileg kevésbé sérülékenyek a sokkokkal szemben.

Forrás: FAO