További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Termőföldárak és bérleti díjak: közzétette a KSH a 2022-es adatokat
A KAVOSZ adatokat közölt a termőföldárak és bérleti díjak 2022-es alakulásáról
2022-BEN A SZÁNTÓ ÁTLAGÁRA 2,1 MILLIÓ FORINT VOLT HEKTÁRONKÉNT, EGY HEKTÁR SZÁNTÓT 81 600 FORINTÉRT LEHETETT BÉRBE VENNI – DERÜL KI A STATISZTIKAI HIVATAL „TERMŐFÖLDÁRAK ÉS BÉRLETI DÍJAK, 2022” CÍMŰ KIADVÁNYÁBÓL.
Fotó: KAVOSZ Zrt.
2022-ben az értékesített termőföldek területe 18 százalékkal csökkent az előző évhez képest; az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 59 ezer hektár cserélt gazdát.
Gyorsult az áremelkedés üteme: 2022-ben mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 8,2, majd 9,6 százalékos növekedése után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél; az emelkedés mértéke minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó átlagára 9,7 százalékkal nőtt, így egy hektár átlagosan 2,1 millió forintba került. Az értékesített szántók átlagára 2022-ben, vármegyei összehasonlításban
– Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyében volt a legmagasabb (2,5–2,7 millió forint/hektár);
– Nógrád, Zala és Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1,2–1,5 millió forint/hektár);
– a többi vármegyében 1,5–2,4 millió forint/hektár között alakult.
A szántóár-emelkedés az Európai Unió egészét jellemezte. A már ismert adatok szerint 2021 és 2022 között a legnagyobb drágulást Észtországban (31 százalék), Bulgáriában (22 százalék), Csehországban (22 százalék) és Szlovákiában (20 százalék) regisztrálták; a tagállamok nagy részében ugyanakkor 10 százaléknál kisebb mértékű volt a drágulás.
Magyarországon a gyümölcsös drágult a legnagyobb mértékben (22 százalékkal) 2021-hez képest. Az erdő átlagára 18, a gyepé 16, a szőlőé 15 százalékkal volt magasabb. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,0 millió forintot kellett fizetni.
A bérleti díjak is emelkedtek, de itt az emelkedés üteme – ha csak kis mértékben is, de – lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13 százalékos növekedés után – átlagosan 12 százalékkal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5 százalékkal nőtt 2021-hez mérten.
A szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot 2022-ben. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18 százalékkal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2 százalék), Baranya (5,9 százalék) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1 százalék) volt a legkisebb.
A szántó átlagos éves bérleti díja
– Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (105 600, 100 600 és 95 700 forint/hektár),
– Nógrád, Pest és Zala vármegyében a legalacsonyabb (48 700, 61 700 és 66 300 forint/hektár).
Forrász: KAVOSZ
Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.
Fotó: Pixabay
A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.
A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.
Mezőgazdaság
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.
Fotó: Rendőrség
Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.
Fotó: Rendőrség
Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
Forrás: Rendőrség
Mezőgazdaság
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.
Fotó: Agro Jager News
A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.
Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.
Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is!
A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!
A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).
A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.
A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.
A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.
Fotó: Agro Jager News
Díjazás
- helyezett: Campus Fesztivál Bérlet
- helyezett: Campus Fesztivál Hétvégi jegy (2 napos)
- helyezett: Campus Fesztivál Napijegy
Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet
Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.
Fotó: Agro Jager News
Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News
Vadászat7 óra
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Vadászat7 óra
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Természetvédelem7 óra
Madár-megfigyelés Görögországban
Vadászat2 nap
Őzet gázoltak Székkutas határában
Természetvédelem2 nap
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
Mezőgazdaság2 nap
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Mezőgazdaság2 nap
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Mezőgazdaság3 nap
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
Vadászat4 nap
A jászsági öreg harcos!
Mezőgazdaság4 nap
Indul a hazai szamóca szezon!
Vadászat2 hét
Újabb rekord született Ohaton
Vadászat2 hét
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Vadászat4 hét
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Vadászat2 hét
A kitartás jutalma
Vadászat4 nap
A jászsági öreg harcos!
Vadászat4 hét
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Vadászat4 hét
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Vadászat4 hét
Üröm az örömben
Vadászat1 hét
Őzbakvadászat Kömpöcön
Vadászat1 hét