Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Európa szerte tüntetnek a gazdák

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Szerbia, Poredak hetilap, 2024. február 15.

Európa szerte tüntetnek a gazdák. Az elmúlt évben az orosz-ukrán konfliktus miatt Ukrajna tengeri úton képtelen volt a gabonáját elszállítani, azonban az Európai Unió segítséget nyújtott és megnyitotta a határait az ukrán gabona előtt. Ez ellen a lengyel, a szlovák, a magyar, a román és bolgár gazdák is tiltakoztak, de a nagy mennyiségű gabona elérte a Balkán országait, többek között Szerbiát is. A tiltakozás elérte Brüsszelt és az Európai Parlament épülete előtt vízágyúzták a gazdákat és gyorstelepítésű szögesdróttal vették körbe az épületet.

Traktorok várakoznak az Európai Parlament épülete mellett. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Az orosz-ukrán konfliktus miatt energiaválság alakult ki, amelyet élelmiszer-drágulás követett, hiszen mind az előállítás, mind a transzport költsége megemelkedett. Ezt részben a takarmányárak zuhanásával sikerült tompítani és az állattenyésztés tetemesen megugrott költségeit csökkenteni. Sajnos a nagy mennyiségű ukrán gabona, amelyet úgy terveztek, hogy eljut a fejlődő országokba és „csak” átfuvarozzák az Európai Unió tagállamain, azok beragadtak és első lépésben, a határmenti tagállamokban maradtak.

2023. nyarán a tárolók megteltek és rendkívül alacsony áron tudták csak értékesíteni a termelők az áruikat Lengyelországban, Magyarországon és végig az EU keleti tagállamai mentén. Ezzel az a helyzet alakult ki, hogy miközben olcsón adták el a terményt, addig 2022. őszén rendkívül magas bekerülési költséggel, rendkívül magas alapanyagáron jutottak csak a vetőmaghoz, a szükséges növényvédő-szerekhez és a műtrágyához, amely nélkül lehetetlen intenzív termelést megoldani. Az ipari árszínvonal gyorsabban nőtt, mint a mezőgazdasági árak és kinyílt az agrárolló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Magyarország az elmúlt évben ellenőrizni kezdte az ukrán eredetű gabonát, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) növényegészségügyi szakemberei mintákat vettek és több esetben megállapították, hogy nem megfelelő a minősége, miközben olyan vegyszereket is felhasználtak, amelyeket sok éve, már nem hogy Magyarországon, de az Európai Unió területén kivontak a termelésből és felhasználásuk ma már tilos.

A magyarországi Agro Jager News szaklapban jelent meg az Agrárminisztérium közleménye , az ukrán gabona okozta piaci nehézségekről, az európai gazdatüntetésekről, kereskedelmi és állategészségügyi kérdésekről is egyeztetett Nagy István agrárminiszter hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án egyeztetett erről.

Nagy István agrárminiszter (balról)  hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án.  Forrás és fotó: Agrárminisztérium/ Magyarország

A német és a francia tüntetések után Olaszországban is tüntetések pattantak ki, amelyeket a közösségi médiában különféle gazdaszervezetek indítottak el. Szardínia szigetén kis időre blokád alá vették Cagliari kikötőjét a termelők, de Olaszország számos területén megmozdultak Lombardiától Toszkánáig. Kezelhetetlen termelési költségekről és alacsony bérekről számolnak be az olasz lapok is. Olaszországban a különféle gazdacsoportok egymással kapcsolatba léptek, és a közösségi médián keresztül a tiltakozás különféle formáiban követelik, hogy segítse az olasz kormány a termelőket. Rómában, a repülőtéren, a be- és kilépni próbáló teherautók útját zárták el. Demonstrálók százai helyezkedtek el a sorompók előtt, a vámhivatal mellett.

Tüzeket gyújtottak Brüsszelben a tüntetők. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Traktorok blokkolták az olasz A1-es, az A 22-es, az E19-es autópályát. A mezőgazdasági termelők tiltakozása Európa-szerte fokozódik, mivel jobb termelési feltételeket követelnek.

Az elmúlt napokban Brüsszelben is megjelentek a gazdák. A beszámolók szerint rendkívül fegyelmezetten és szervezetten számos utcát foglaltak el. Az Európai Parlament körül lezártak a forgalom előtt az utcákat és a parlament előtt kis összecsapás után, a belga hatóságok vízágyút is bevetettek a tüntetők ellen. A közterekre bevonuló farmerek szobrokat öltöztettek fel és az Agro Jager információ szerint több francia, olasz sőt még spanyol felségjelzésű traktort is láttak az utcákon.

Tömegek vonultak az utcákra Brüsszelben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Eközben a lengyel és az ukrán határon több incidens is történt, hiszen a lengyel gazdák is elégedetlenek, mivel az unión kívüli Ukrajnában, sokkal alacsonyabb termelési költségek mellett tudnak termelni a termelők.

Európa szerte a gazdák egységesen követelik, hogy ne engedjék be a világ hatodik legnagyobb búzatermelő országának a terményeit. Olaszországban úgy vélik, hogy a Közös Agrárpolitika, túlontúl nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és követelik annak „teljes felülvizsgálatát”, amely véleményük szerint a „környezetvédő szélsőségesség a mezőgazdasági termelés és a fogyasztók rovására” példa.

Tüntetés Brüsszlben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Az EU gazdaságainak csaknem kétharmada 5 hektárnál (ha) kisebb volt 2020-ban. Ezek a kisgazdaságok fontos szerepet játszhatnak a vidéki szegénység kockázatának csökkentésében, további jövedelmet és élelmiszert biztosítva, miközben a vidék gondozottságért, kultúrállapotáért is ők a felelősek.  A termelési skála másik végén az EU gazdaságainak 7,5%-a volt 50 hektáros vagy nagyobb, és az EU mezőgazdasági hasznosítású területének kétharmadát (68,2%) bírták. Tehát, bár 2020-ban egy mezőgazdasági üzem átlagos mérete 17,4 ha volt az EU-ban, miközben a gazdaságoknak csak 18%-a volt ekkora vagy nagyobb.

Mindkét forgalmi sávot lezárták a gzadák Brüsszelben, az Európai Parlement mellett.  Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager

Megoldást a kormányok nehezen találnak, így többek között Magyarország is nemzeti hatáskörben rendelt el vizsgálatokat, azonban a Világkereskedelmi Egyezmények miatt, amely hatálya alatt áll a Közös Agrárpolitika, csak nehezíti az uniós gazdák érvényesülését. A termelés, a termelési színvonal visszaesése, az alkatrészek, az új gépek beszerzése, az alacsony felvásárlási árak miatt sok kérdést felvet. Megnövekedtek a termelők adminisztratív terhei és többen arról is beszélnek, hogy az infláció miatt az európai uniós támogatások vásárlóereje, messze elmarad a néhány évekkel előtti értéktől.

Forrás: Poredák
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Trencsányi Zoltán

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát

Print Friendly, PDF & Email

ENSZ: Közel 733 millió ember éhezett 2023-ban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Rio de Janeiro, 2024. július 24. – Közel 733 millió ember éhezett 2023-ban: globálisan minden tizenegyedik, illetve Afrikában minden ötödik ember – olvasható az öt ENSZ szakosított szerv által jegyzett „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete” című globális jelentésben.

Fotó: FAO

Az éves kiadvány, amit idén a G20 Globális Szövetség az Éhezés és Szegénység Ellen munkacsoport brazíliai miniszteri találkozójának keretében hoztak nyilvánosságra, szerint nem jutottunk közelebb az éhezés felszámolásáról szóló 2-es számú fenntartható fejlődési cél eléréséhez 2030-ig. Sőt, az eredmények tekintetében mintegy 15 évet mentünk vissza az időben, mivel az alultápláltság elterjedése a 2008–2009-es szintekhez közelít.

Bár az elégtelen növekedés és a kizárólagos anyatejes táplálás terén előrelépés látható, vészesen nagy számú populáció éhezik vagy egyéb táplálkozásból eredő problémáktól szenved miután az éhezés szintje három éve kiugróan magas: tavaly 713 és 757 millió közé becsülték az alultápláltak számát, ami a középértéket (733) alapul véve mintegy 152 milliós növekedés 2019-hez képest.

A kontinensek trendjei jelentős eltérést mutatnak. Afrikában folyamatosan emelkedik az éhezés (20,4%), Ázsiában stagnál (8,1%), de így is komoly kihívást jelent miután az éhező emberek fele él itt, és Latin-Amerikába visszaszorulóban van (6,2%). 2022 és 2023 között nőtt az éhezés Nyugat-Ázsiában, a Karibi-térségben és Afrika majd minden részén.

Ha a jelenlegi irány folytatódik, 2030-ban 582 millió ember lesz tartósan alultáplált, felük Afrikában – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Megállapítások az éhezésen túl

A jelentés kiemeli, hogy a megfelelő ételhez való hozzájutás több milliárd ember számára bizonytalan. Tavaly világszerte közel 2,33 milliárd embert sújtott a közepes vagy súlyos élelmiszerbizonytalanság, ami a világjárvány 2020-es kitörésekor tapasztalt éles ugrás óta lényegében változatlan. Közülük 864 millióan súlyosan éheznek, ők azok, akik akár egy teljes – vagy több – napig nem jutnak élelemhez. Számuk 2020 óta szinte változatlan, hiába a javulás Latin-Amerikában, mert például Afrikában a lakosság 58%-a közepesen vagy súlyosan éhezik.

Az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés gazdasági szempontból kritikus, ami a lakosság harmadát érinti. A legfrissebb élelmiszerárak és módszertani újítások tükrében a kiadvány szerint 2022-ben több mint 2,8 milliárd ember nem engedhette meg magának az egészséges étrendet. A különbségek még rosszabbak az alacsony jövedelmű országokban, ahol a lakosság 71,5%-a számára jelent kihívást az egészséges táplálkozás anyagi vonzata, szemben a magas jövedelmű országok 6,3%-val. Ezen arány Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában a járvány előtti szintre csökkent, míg Afrikában nagyot nőtt.

A legújabb becslések szerint a felnőttkori elhízás által érintettek aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett, 12,1%-ról 2012-ben 15,8%-ra tíz év alatt. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világon 1,2 milliárd elhízott felnőtt fog élni. A táplálkozási problémák kettős terhe – vagyis az alultápláltság együttes jelenléte a túlsúllyal és elhízással – világszerte minden korcsoportot érint. A soványak és alacsony súlyúak aránya csökkent az elmúlt 20 évben, miközben az elhízottaké nőtt.

További részletek itt olvashatók.

 

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Zöldtrágya növények ellenőrzése

Print Friendly, PDF & Email

A 2024. évi TMR ellenőrzéseket bemutató cikksorozat folytatódik:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

Fotó: Pixabay

1. Miért vizsgáljuk?

Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program kötelezettségvállalási időszaka alatt a kedvezményezettek meghatározott köre számára kötelező legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése vagy istállótrágya kijuttatása a programban részt vevő területekre.

2. Mit vizsgálunk?

Egyrészt azt kell nyomon követni, valóban jelen volt-e zöldtrágya növény a beforgatás előtt a területen. Másrészt azt, hogy valóban megtörtént-e a beforgatás az ügyfél által jelzett időpontban. A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a zöldtrágya nem található meg a területen.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül.
II.    Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt zöldtrágya növényt a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az zöldtrágya növény jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
III.    Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó a zöldtrágya növény jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

1.    példa

      

A fenti Sentinel-2 műholdfelvételeken egy zöldtrágya növénynek jelölt tábla idősoros felvétele látható, sorrendben (balról jobbra) augusztusi, szeptemberi, október felvételeken. Amint az jól kivehető, végig szabadföldfelszínt mutatnak műholdképeink, holott a területen zöldtrágya növénynek kellene vegetálnia a bejelentettek szerint.

2.    példa

    ​​​​​​​
Jelen felvételek augusztus második felében (bal) és szeptember első felében (jobb) készültek, egy főnövény után bejelentett zöldtrágya növény vegetációs életútját ábrázolva. Az előző példával összehasonlítva látható, hogy itt szépen vegetál a bejelentett zöldtrágya növény a vizsgált időszakban.

A 2024. évi TMR ellenőrzéseket bemutató cikksorozat a végére ért, reméljük, hasznos információkat szolgáltatott a gazdálkodóknak az elmúlt hónapokban, és minden felmerült kérdést megválaszoltak a cikkek az ellenőrzésekkel kapcsolatban.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom