Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Európa szerte tüntetnek a gazdák
Szerbia, Poredak hetilap, 2024. február 15.
Európa szerte tüntetnek a gazdák. Az elmúlt évben az orosz-ukrán konfliktus miatt Ukrajna tengeri úton képtelen volt a gabonáját elszállítani, azonban az Európai Unió segítséget nyújtott és megnyitotta a határait az ukrán gabona előtt. Ez ellen a lengyel, a szlovák, a magyar, a román és bolgár gazdák is tiltakoztak, de a nagy mennyiségű gabona elérte a Balkán országait, többek között Szerbiát is. A tiltakozás elérte Brüsszelt és az Európai Parlament épülete előtt vízágyúzták a gazdákat és gyorstelepítésű szögesdróttal vették körbe az épületet.

Traktorok várakoznak az Európai Parlament épülete mellett. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager
Az orosz-ukrán konfliktus miatt energiaválság alakult ki, amelyet élelmiszer-drágulás követett, hiszen mind az előállítás, mind a transzport költsége megemelkedett. Ezt részben a takarmányárak zuhanásával sikerült tompítani és az állattenyésztés tetemesen megugrott költségeit csökkenteni. Sajnos a nagy mennyiségű ukrán gabona, amelyet úgy terveztek, hogy eljut a fejlődő országokba és „csak” átfuvarozzák az Európai Unió tagállamain, azok beragadtak és első lépésben, a határmenti tagállamokban maradtak.
2023. nyarán a tárolók megteltek és rendkívül alacsony áron tudták csak értékesíteni a termelők az áruikat Lengyelországban, Magyarországon és végig az EU keleti tagállamai mentén. Ezzel az a helyzet alakult ki, hogy miközben olcsón adták el a terményt, addig 2022. őszén rendkívül magas bekerülési költséggel, rendkívül magas alapanyagáron jutottak csak a vetőmaghoz, a szükséges növényvédő-szerekhez és a műtrágyához, amely nélkül lehetetlen intenzív termelést megoldani. Az ipari árszínvonal gyorsabban nőtt, mint a mezőgazdasági árak és kinyílt az agrárolló.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Magyarország az elmúlt évben ellenőrizni kezdte az ukrán eredetű gabonát, hiszen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) növényegészségügyi szakemberei mintákat vettek és több esetben megállapították, hogy nem megfelelő a minősége, miközben olyan vegyszereket is felhasználtak, amelyeket sok éve, már nem hogy Magyarországon, de az Európai Unió területén kivontak a termelésből és felhasználásuk ma már tilos.
A magyarországi Agro Jager News szaklapban jelent meg az Agrárminisztérium közleménye , az ukrán gabona okozta piaci nehézségekről, az európai gazdatüntetésekről, kereskedelmi és állategészségügyi kérdésekről is egyeztetett Nagy István agrárminiszter hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án egyeztetett erről.

Nagy István agrárminiszter (balról) hivatalában Richard Takáčcsal, Szlovákia új mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcavezetőjével 2024. február 2-án. Forrás és fotó: Agrárminisztérium/ Magyarország
A német és a francia tüntetések után Olaszországban is tüntetések pattantak ki, amelyeket a közösségi médiában különféle gazdaszervezetek indítottak el. Szardínia szigetén kis időre blokád alá vették Cagliari kikötőjét a termelők, de Olaszország számos területén megmozdultak Lombardiától Toszkánáig. Kezelhetetlen termelési költségekről és alacsony bérekről számolnak be az olasz lapok is. Olaszországban a különféle gazdacsoportok egymással kapcsolatba léptek, és a közösségi médián keresztül a tiltakozás különféle formáiban követelik, hogy segítse az olasz kormány a termelőket. Rómában, a repülőtéren, a be- és kilépni próbáló teherautók útját zárták el. Demonstrálók százai helyezkedtek el a sorompók előtt, a vámhivatal mellett.

Tüzeket gyújtottak Brüsszelben a tüntetők. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager
Traktorok blokkolták az olasz A1-es, az A 22-es, az E19-es autópályát. A mezőgazdasági termelők tiltakozása Európa-szerte fokozódik, mivel jobb termelési feltételeket követelnek.
Az elmúlt napokban Brüsszelben is megjelentek a gazdák. A beszámolók szerint rendkívül fegyelmezetten és szervezetten számos utcát foglaltak el. Az Európai Parlament körül lezártak a forgalom előtt az utcákat és a parlament előtt kis összecsapás után, a belga hatóságok vízágyút is bevetettek a tüntetők ellen. A közterekre bevonuló farmerek szobrokat öltöztettek fel és az Agro Jager információ szerint több francia, olasz sőt még spanyol felségjelzésű traktort is láttak az utcákon.

Tömegek vonultak az utcákra Brüsszelben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager
Eközben a lengyel és az ukrán határon több incidens is történt, hiszen a lengyel gazdák is elégedetlenek, mivel az unión kívüli Ukrajnában, sokkal alacsonyabb termelési költségek mellett tudnak termelni a termelők.
Európa szerte a gazdák egységesen követelik, hogy ne engedjék be a világ hatodik legnagyobb búzatermelő országának a terményeit. Olaszországban úgy vélik, hogy a Közös Agrárpolitika, túlontúl nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és követelik annak „teljes felülvizsgálatát”, amely véleményük szerint a „környezetvédő szélsőségesség a mezőgazdasági termelés és a fogyasztók rovására” példa.

Tüntetés Brüsszlben. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager
Az EU gazdaságainak csaknem kétharmada 5 hektárnál (ha) kisebb volt 2020-ban. Ezek a kisgazdaságok fontos szerepet játszhatnak a vidéki szegénység kockázatának csökkentésében, további jövedelmet és élelmiszert biztosítva, miközben a vidék gondozottságért, kultúrállapotáért is ők a felelősek. A termelési skála másik végén az EU gazdaságainak 7,5%-a volt 50 hektáros vagy nagyobb, és az EU mezőgazdasági hasznosítású területének kétharmadát (68,2%) bírták. Tehát, bár 2020-ban egy mezőgazdasági üzem átlagos mérete 17,4 ha volt az EU-ban, miközben a gazdaságoknak csak 18%-a volt ekkora vagy nagyobb.

Mindkét forgalmi sávot lezárták a gzadák Brüsszelben, az Európai Parlement mellett. Fotó: Trencsényi Zoltán / Agro Jager
Megoldást a kormányok nehezen találnak, így többek között Magyarország is nemzeti hatáskörben rendelt el vizsgálatokat, azonban a Világkereskedelmi Egyezmények miatt, amely hatálya alatt áll a Közös Agrárpolitika, csak nehezíti az uniós gazdák érvényesülését. A termelés, a termelési színvonal visszaesése, az alkatrészek, az új gépek beszerzése, az alacsony felvásárlási árak miatt sok kérdést felvet. Megnövekedtek a termelők adminisztratív terhei és többen arról is beszélnek, hogy az infláció miatt az európai uniós támogatások vásárlóereje, messze elmarad a néhány évekkel előtti értéktől.
Forrás: Poredák
írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Trencsányi Zoltán
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT




