Mezőgazdaság
10% fölött az ökogazdálkodás aránya az Európai Unióban
Az ökológiai mezőgazdaságról statisztikai évkönyvet adtak ki
Megjelent a FiBL jubileumi öko statisztikai évkönyve
2024. február 13-16. között zajlott Nürnbergben a BIOFACH, a világ vezető bioélelmiszer vására és konferenciája. Itt, a biovilág seregszemléjén mutatták be a “The World of Organic Agriculture” című statisztikai évkönyvet, amely immár 25. alkalommal ad áttekintést az ökológiai mezőgazdaság globális fejlődéséről.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A 2022-es évet felölelő legújabb kiadvány kiemeli, soha ilyen ütemben nem nőtt a világon az öko területek mérete. 2021-hez képest 26,6%-os a globális területbővülés, melyhez elsősorban Ausztrália járult hozzá, több mint 17 millió hektár mezőgazdasági terület öko művelésbe vonásával, melyet India (2 millió hektár) és Görögország (390.000 hektár) bioterület növekedése követett. Az Európai Uniót tekintve mérföldkő, hogy 10% fölé (10,4%) emelkedett az ökoterület-arány. Negatív rekord ugyanakkor, hogy – most először a statisztikai adatgyűjtés negyed évszázada alatt – csökkent az öko élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma Európában. A globális piaci növekedés mindeközben töretlenül folytatódott, 12,8%-os bővüléssel 2021-hez viszonyítva. A magyarországi öko ágazat fejlődéséről az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet meghívására Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes-államtitkára számolt be a BioFach immár hagyományos Kelet-Közép európai szekcióján. Idehaza az ökológiai módszerekkel művelt területek mintegy 10%-kal bővültek egy év alatt, ami azt jelenti, hogy 2022-ben a hazai öko terület meghaladta a 320.000 hektárt. Ezzel az összes hazai mezőgazdasági terület 6,3%-a áll öko művelés alatt. Ökrös Oszkár ugyanakkor kiemelte, a cél, hogy 2027-ig elérjük a 10%-os öko területarányt.
A nürnbergi BioFach a biovilág legnagyobb nemzetközi seregszemléje. Hagyományosan itt mutatják be az ökológiai gazdálkodás legfrissebb globális statisztikai adatait, Kelet-Közép európai miniszteri konferencia zajlik, és persze több száz kiállító prezentálja újdonságait a szakmai látogatók ezreinek. Magyarországról idén tizenkét kiállító céget ismerhetett meg a nagyvilág, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében pedig körképet kaptunk hat Kelet-Közép európai ország bio ágazatáról, valamint beharangozták a 2024-ben Budapesten megrendezésre kerülő European Organic Congress nemzetközi eseményt is.
Az ökológiai mezőgazdaság világa – rekordok éve
Idén a svájci ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet (FiBL) és az ökogazdálkodók nemzetközi szövetsége (IFOAM) által kiadott statisztikai évkönyv megjelenésének 25. jubileumát ünnepeltük. A hagyományokhoz híven a BIOFACH első napján mutatták be a szerzők a legérdekesebb adatokat, következtetéseket.
Az Európai Unióban 2022-ben, az előző évhez képest 5,1%-kal nőtt az ökológiai mezőgazdasági területek mérete, így összesen 16,9 millió hektáron folyt biogazdálkodás. Az ökológiai területek aránya ezzel először haladta meg a mezőgazdasági területeket 10%-át az Európai Unióban (10,4%), ami mérföldkő az ambiciózus 25%-os célkitűzés felé, amit 2030-ig irányzott elő az Európai Bizottság. A folyamatos növekedés bizakodásra ad okot, még akkor is, ha az élelmiszerpiacokat súlyosan érintő inflációs és kereskedelmi hatások következtében a biotermékek kiskereskedelmi forgalma most először enyhe csökkenést (-2,8%) mutatott Európában.
Forrás: ÖMKi
Az európai országok közül és globálisan is Liechtensteinben volt a legmagasabb a biogazdálkodással művelt területek aránya, 43%, amelyet Ausztria követett, 27,5%-os aránnyal. Tizenöt európai ország számolt be arról, hogy termőterületének legalább 10%-án ökológiai termesztés folyik, melyek közé most először került be Szlovénia (10,7%). Magyarországon 2022-ben a KSH adatai szerint 320 517 ha, vagyis a mezőgazdasági területek 6,3% volt ökológiai művelésben.
Bár 2022-ben a biotermékek európai piacán visszaesés mutatkozott, a globális kereskedelmi trendek továbbra is növekedést mutattak. A EU piacain a visszaesés elsődleges okai a kiugróan magas infláció, valamint az Ukrajnában zajló háború kereskedelmi hatásai voltak. Ezzel együtt az előzetes, 2023-ra vonatkozó statisztikai adatok (német, francia és olasz előzetes eredmények) arra engednek következtetni, hogy Európában is újra fellendülőben az öko-piac.
Forrás: ÖMKi
A globális statisztikai adatok alapján világviszonylatban 2022 végére 96,4 millió hektáron folyt biogazdálkodás, ami 26,6%-os, 20,3 millió hektáros növekedést jelent 2021-hez képest. Ausztrália óriási növekedést mutatott (+17,3 millió hektár), és 53 millió hektárral továbbra is a legnagyobb biogazdálkodási területtel rendelkező ország globálisan, amelyet az új második helyezett, India követ (4,7 millió hektár), ahol szintén jelentősen nőtt az ökogazdálkodással művelt terület és százezres nagyságrendben a termelők száma is.
2022-ben a biotermékek piaca közel 135 milliárd eurót ért el. A világ vezető piaca 56,6 milliárd euróval továbbra is az Egyesült Államok, amelyet Németország (15,3 milliárd euró) és az új harmadik helyezett, Kína (12,4 milliárd euró) követ. Míg Európa több országában kereskedelmi szempontból visszaesés volt tapasztalható, addig Kanadában (+9,7%) és az Egyesült Államokban (+4,4%) nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma. A svájciak költötték a legtöbbet bioélelmiszerekre (átlagosan 437 eurót fejenként), és továbbra is Dániában volt a legmagasabb a bioélelmiszerek piaci részesedése, a teljes élelmiszerpiac 12 százaléka.
Ökogazdálkodás a Kelet-közép európai térségben
Szintén a Biofach első napján került sor a már hagyományos, a Kelet-Közép európai országok ökogazdálkodási trendjeit és eredményeit bemutató szekcióra, amelyet az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra moderált. Elsőként Anila Denaj, Albánia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere beszélt arról, hogy leginkább adókedvezményekkel támogatják az ökológiai átállást, a biogazdálkodás azonban jelenleg mindössze 2%-át adja az albán mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a kormányzat is komoly potenciált lát abban, hogy célzott programokkal ösztönözzék a gazdálkodókat az öko átállásra. Markiyan Dmytrasevych, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettese beszámolt arról, hogy az orosz-ukrán háború okozta nehézségek ellenére 2023-ban bevezették az EU ökológiai rendeletével egyenértékű ökológiai szabályozási rendszert, így a jövőbeni, az EU-ba irányuló biotermék-kereskedelemnek már nem lesz akadálya. Bár a 2022-es, az EU országaiba irányuló bioélelmiszer export mennyisége és értéke megegyezett a 2021-es adatokkal, 2023-ra a háború nemcsak a belföldi piacon eredményezett mintegy 36%-os csökkenést Ukrajnában, hanem a tanúsított területek, vállalkozások és az export visszaesését is okozta.
Dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a hazai öko statisztika számai mellett bemutatta, hogy a Közös Agrárpolitika stratégiai terve keretében milyen támogatásokkal ösztönzik a gazdálkodókat az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, hogy elérjük a 2027-re kitűzött célt, a biogazdálkodással művelt területek megduplázását, a mezőgazdasági területeink 10%-ának átállítását. Ezt szolgálja a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért című szakpolitikai anyag végrehajtása, amely több terület fejlesztésén, így a hazai feldolgozóipar, piac, zöld közbeszerzések, és az ökológiai termékek közétkeztetésbe történő bevezetésén keresztül támogatja a kitűzött célok elérését.
A magyar ökológiai gazdálkodási ágazat nemzetközi láthatóságát tovább növelte, hogy az Ökológiai gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) – melynek egyik alelnöke Dr. Drexler Dóra – bejelentette, 2024-ben Magyarország ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Konferenciának (European Organic Congress), melynek szervezésében az ÖMKi is aktívan közreműködik.
Forrás: ÖMKi
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.
Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.
1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
Jägerrecht lépésről lépésre
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
