Mezőgazdaság
OTP Bank: kedvezőbb kilátások az agráriumban 2024-ben
Az OTP Bank szakértői szerint a folyamatosan változó üzleti környezetben a siker kulcsa ezúttal is az alkalmazkodás lehet.
Budapest, 2024. február 28. – Az idei év új mérföldkő lehet a hazai agrárgazdasági szereplők fejlődésében. Az agrárvállalkozások csak a fenntarthatósági szempontokat is érvényesítő stratégia mentén tarthatják meg és növelhetik versenyképességüket. A hazai agrárfinanszírozás egyik legfontosabb szereplőjeként az OTP Bank aktív piaci jelenléttel, hitelezési politikájának a változó körülményekhez igazodó alakításával és tanácsadási kapacitásával segíti az uniós agrár források minél hatékonyabb felhasználását, az ágazat további fejlődése érdekében – hangzott el az OTP Agrár Gálán, ahol átadták az OTP Agráriumért Díjakat is.

Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Fotó: Németh Dániel / OTP Bank
A tavalyi évben a KSH adatai szerint a magyar mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 6,5%-kal volt több az előző évinél, a bővüléshez a teljes termelési volumen 25%-os emelkedése járult hozzá. Ugyan a múlt évi időjárás kedvezőbb volt, de a hazai agrárium szereplőinek így is komoly nehézségekkel kellett szembenézniük. Többek között az energiaválság, a geopolitikai feszültségek, a terményárak csökkenése és az inflációs sokk, illetve a csökkenő fogyasztás jelentett kihívást a vállalkozások számára.
Bár a külső nehezítő körülmények jellemzően továbbra is fennmaradnak, a gazdaság lassú növekedése mellett mérséklődő árnövekedésre és kamatszintre számítva az OTP Bank óvatos optimizmussal tekint az idei évre. Az uniós és nemzeti támogatások kedvezőbb finanszírozási lehetőséget jelentenek, miközben az EU új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai fejlesztési kényszert is jelentenek.

Dr. Nagy István agrárminszter. Fotó: Németh Dániel / OTP Bank
Az OTP Bank szakértői szerint a folyamatosan változó üzleti környezetben a siker kulcsa ezúttal is az alkalmazkodás lehet. A közép- és hosszútávú, tudatos stratégiai döntéseket a támogatáspolitikának is ösztönöznie kell, elősegítve a szerkezetváltást, ezáltal nagyobb súlyt adva a magasabb feldolgozottságú termékek előállításának.
A vidékfejlesztési források szempontjából 2024 a pályázati kiírások, a tervezés, és a pályázatírás időszaka lesz. A fejlesztéseknek új lendületet adhat, hogy a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló mintegy 1500 milliárd Ft vidékfejlesztési forrásból az eddigi 50 %-os beruházási támogatáson felül 15% kamat- és kezességi díjtámogatás is igényelhető.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Az agrárfinanszírozás meghatározó szereplőjeként az OTP Csoport továbbra is elkötelezett a szektor dinamikus növekedésének elősegítésében. Az elmúlt másfél évtizedben bankunk kiemelt figyelmet fordított az agrárgazdasági szereplők kiszolgálására, és ez olyan jelentős hitelportfolióhoz vezetett, amely az első 3 bank közé emelte a hazai agrárhitelezési piacon.
„Az OTP Csoport az elmúlt 7 évben 11 sikeres akvizíciót hajtott végre, ennek eredményeként a teljesítő hitelállomány 3 és félszeresére nőtt és 5 országban – Magyarország mellett Bulgáriában, Szlovéniában, Szerbiában és Montenegróban piacvezető bankká váltunk. Partnereink, köztük az agrárvállalkozások, a gyorsan változó gazdasági környezetben is biztosak lehetnek abban, hogy az OTP Bank ott áll mögöttük, legyen szó pályázatírásról, elő vagy utófinanszírozásról, innovatív gépbeszerzésről vagy éppen faktorálásról. Kiszámítható és következetes hitelezési politikánk a megalapozott és fenntartható üzleti döntéseket ösztönzi, ugyanakkor folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez is. Bízunk abban, hogy a pályázatok értékelése, a döntéshozatal, valamint a kifizetések a korábbinál is gyorsabban fognak megvalósulni” – emelte ki beszédében Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A rendezvényen Nagy István agrárminiszter az elmúlt évet értékelve arról beszélt, hogy 2023-ban minden nehézség ellenére összesen mintegy 1.400 milliárd forint agrártámogatás kifizetése történt meg. „Csak Vidékfejlesztési Program keretében működő támogatási konstrukciókhoz kapcsolódóan 750 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz. Ez abszolút rekord, hiszen a korábbi két évben összesen történt ennyi kifizetés. A tárcavezető hozzátette, idén elindulhat annak a 2900 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásnak is a felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelynek 600 milliárd forintos uniós forrását a kormány további 2300 milliárddal egészíti ki 2027-ig. E forrásokból gazdaságfejlesztésre, a jövő építésének technológiai alapjaira 1500 milliárd forintot fordítunk. A kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik az agrártárca azért, hogy ezeknek az igen különböző üzemméretű pályázóknak ne kelljen versenyezniük egymással„– fűzte hozzá a miniszter.

Otp agrár gála. Fotó: Németh Dániel / OTP Bank
Az OTP Agrár Gálán idén is átadták az Agráriumért OTP Díjakat. Az öt hazai agrárvállalkozás mellett ebben az évben az OTP Csoport egyik külföldi leánybankjával partnerségben álló agrárvállalat teljesítményét is díjazták, elismerve az adott országban, valamint a tágabb régióban folytatott példaértékű tevékenységét. Az Agráriumért OTP Díj célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az agrárvállalkozások értékteremtő munkájára és kiemelkedő szakmai teljesítményére, amely az ágazat minden szereplője számára példaként szolgálhat. A díjazottakat a 2012-ben – Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója által – alapított, akadémikusok és szakmai szervezetek képviselőiből álló Agrárkollégium választotta ki a jelöltek közül. A döntési szempontok között a gazdasági eredmények mellett kiemelkedő helyen szerepelt, hogy a vállalkozás mennyire innovatív, él-e a legújabb fejlesztések lehetőségeivel.
Díjazottak:
Növénytermesztés: BHV Mezőgazdasági Kft. A Szentpétery család tulajdonában álló BHV Kft. meghatározó tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés. Tevékenysége abban egyedülálló, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére képesek olyan terméseredményekre, ami kiemelkedő a gazdálkodási környezetükben, a Dráva menti térségben.
Állattenyésztés: Kel-Feder Zrt. – A Kel-Feder Csoport Magyarország meghatározó kacsatenyésztő vállalkozása, teljes termelési vertikumával a magyar pecsenyekacsa előállítás egyharmadát fedi le. A tulajdonos kiemelt figyelmet fordít a Csoport CSR tevékenységére is, a déli határvidéken az életkörülmények javítására, a térség megtartó erejének növelésére.
Kertészet: Bio-Fungi Kft. – A cégcsoport Magyarországon piacvezető és a régióban meghatározó szerepet tölt be a gombakomposzt-termelésben és a gombatermesztésben. Tevékenységüknek kiemelt szerepe van a hazai gombafogyasztás növelésében, valamint az egészségtudatosság, az egészséges életmód népszerűsítésében.

OTP agrár gála díjazottjai. Fotó: Németh Dániel / OTP Bank
Élelmiszeripar: Agri-Corn Kft. – A kukoricafeldolgozással foglalkozó Agri-Corn Kft. termékeivel számos országban jelen van. A tulajdonos Vaszkó család a kukoricamalom múlt évi modernizációjával egy olyan világszínvonalú üzemet hozott létre, amely az európai gluténmentes piac meghatározó szereplőjévé válhat.
Nemzetközi tevékenység: KOMETA 99 Zrt. – A KOMETA 99 Zrt. Magyarország és Közép-Európa egyik legmodernebb és leghatékonyabb húsfeldolgozó vállalkozása. A KOMETA legfőképp sertésből készült termékeket gyárt, de emellett az egyre népszerűbb csirke és pulykahúsból is készülnek termékek.
Leánybanki partner: Delta Holding. – A szerbiai Delta Holding számos ágazatban működő vállalatcsoport, amely több mint 4000 főt foglalkoztat, 2024-re egymilliárd eurós árbevételt tervez. Öt különálló vállalata közül mezőgazdasági termeléssel, integrációval a Delta Agrar Group, élelmiszerfeldolgozással pedig a Delta Food Processing foglalkozik. A csoport mezőgazdasági üzemeiben a növénytermesztés mellett tejtermeléssel és sertéstartással foglalkoznak. A négy élelmiszeripari gyár fő tevékenysége a gabona- és húsfeldolgozás és a készítmények gyártása. A csoport kiemelkedő figyelmet fordít a fenntarthatóságra és sikereik példaként szolgálnak a régió vállalkozásai számára.
OTP Bank
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT





