Keressen minket

Mezőgazdaság

Megemelték a kárenyhítési alap keretét

Megemelték az időjárás okozta károk utáni kompenzálási keretét

Közzétéve:

Megemelték az időjárás okozta károk utáni kompenzálási keretét, a kárenyhítési alapban 28,4 milliárd helyett 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden Budapesten, az OTP Agrár Gála rendezvényén.

Kifejtette, a 2025-ös esztendő próbára tette a magyar agráriumot, különböző csapások érték, például növény- és állatbetegségekkel, kora tavaszi faggyal, aszállyal kellett megküzdeni.

Fotó: AM

A gazdák ebben a helyzetben is számíthatnak a kormányra – jelentette ki.

A miniszter közlése szerint március közepén megkezdődik a gazdálkodók kompenzálása az időjárás okozta károk után, a megemelt keretnek köszönhetően minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmet kiegyenlítenek, a Magyar Államkincstár pedig március végéig kiutalja a pénzt a kárt szenvedett gazdáknak.

Nagy István előadásában szólt arról, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében a gazdaságfejlesztési és beruházási célú támogatások kötelezettségvállalása március végére haladja meg az 1000 milliárd forintot, ez a tőkeinjekció a garancia arra, hogy a magyar mezőgazdaság, a vidék fejlődni fog.

A szaktárca vezetője hangsúlyozta, az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések minden korábbi várakozást felülmúltak, összesen 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. Ez az összeg azért érhetett célba, mert a támogatási rendszer minden korábbinál hatékonyabban és gyorsabban működött – mondta.

Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Programot Magyarország 2025 végén forrásvesztés nélkül zárta, a program összesen csaknem 3000 milliárd forintot mozgatott meg, és országszerte majdnem 400 ezer projekt valósulhatott meg a keretében.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy a KAP Stratégiai Tervvel új korszak vette kezdetét. Már elindult az új ciklus, ahol még nagyobb, több mint 3150 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató kettes pillérben. Ennek több mint felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják. Jól is halad a megvalósítás, február végére már 65 pályázati felhívást tettek közzé, több mint 1700 milliárd forint értékben. Eddig már 104 ezer kérelem kapott zöld utat.

Elmondása szerint a legnagyobb léptékű fejlesztések a feldolgozóüzemeknél történnek. Eddig több mint 300 nagyberuházás kapott zöld jelzést, összesen 451 milliárd forint értékben, a kisebb és közepes fejlesztést tervező kérelmezők közül pedig több mint 600 üzem fejlődhet, csaknem 40 milliárd forintból. Az állattartó telepek megújítására országszerte több mint 1000 gazdaság nyert el támogatást, összesen mintegy 68 milliárd forintot, a kertészeteknek a modern üvegházak, hűtőházak és a feldolgozó technológiák fejlesztésére már több mint 72 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

A hatékonyság növelése érdekében bevezetett intézkedések közül a miniszter kiemelte, hogy bürokratikus terheket vesznek le a gazdálkodók válláról. A beruházáshoz igényelhető 25 százalékos előleget mostantól önerő-igazolás nélkül, azonnal le lehet hívni. Ez a segítség a már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes. Az önerőnek persze a végére meg kell lennie – tette hozzá.

Nagy István szerint látni kell a veszélyeket is: az Európai Bizottság uniós szinten több mint 20 százalékkal vágná meg az agrárbüdzsét. Magyarország esetében ez még súlyosabb, mintegy 25 százalékos forráscsökkenést jelentene a 2028-2034 közötti időszakban. Ez a javaslat elfogadhatatlan, hiszen alapjaiban fenyegeti a magyar mezőgazdaságot. Magyarország az elmúlt hét hónapban következetesen nemet mondott ezekre a tervekre, és a jövőben is minden eszközzel megvédi a magyar gazdák érdekeit.

A miniszter elmondta, 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban. Sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, a rendelkezésre álló források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz. A 15 éve tartó építkezés biztos alapot teremtett a további fejlődéshez.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke a gálán arról beszélt, hogy a háborúk feszültéget hoztak a világgazdaságban, Magyarországot is érzékenyen érinti az energiaellátás biztosítása, várhatóan tartós energiaár-emelkedéssel áll szemben. Továbbra is kihívást jelent a mezőgazdaság számára a különböző járványok megjelenése és az öntözés megoldása. Az OTP Bank elnöke szerint Európa átvészeli a kihívásokat, hiszen növekszik a gazdasága, az inflációt alacsonyan tartja.

Az üzletember kitért arra, hogy a S&P nemzetközi hitelminősítő magasabbra minősítette az OTP Bankot, mint az országot, és ez elismerése a bank tevékenységének. Az OTP külföldön is aktívan van jelen, és a legstabilabb ügyfélkör az agrárium. A bank a klímaváltozáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez, beruházásokhoz szívesen nyújt hitelt, csoportszinten 1600 milliárd forint a zöldhitel-állománya.

Az Agráriumért OTP Díjat a bank 2012-ben alapította azzal a céllal, hogy elismerje és a többi vállalkozás számára példaként állítsa a magyar agrár- és élelmiszeripar kiemelkedő szereplőit.

Az Agráriumért OTP Díj 2026. évi elismerését kapta a növénytermesztés kategóriában a TEDEJ Zrt., állattenyésztés kategóriában a FORMULA-GP Kft., élelmiszeripar kategóriában a Balogh Tészta Zrt., kertészet kategóriában a Herbafarm Kft., nemzetközi kategóriában a Kőröstej Kft., leánybanki partner kategóriában az INCOM d.o.o. szlovén családi vállalkozás.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom