A múlt hét folyamán az EU tagállamok többsége megállapodott a természet helyreállításról szóló jogszabályról.

Ez a fordulat azután történt, hogy márciusban Magyarország és Lengyelország is visszavonta a támogatását, majd az osztrák környezetvédelmi miniszter Leonore Gewessler az elmúlt héten – az osztrák kormány álláspontjától eltérően – megváltoztatta döntését és támogatta a jogszabályt. Az osztrák miniszter mellett Szlovákia is támogatta a javaslatot, így a jogszabályt az EU lakosságát képviselő 20 ország szűk többséggel elfogadta.

Fotó: Pixabay

A természet helyreállításáról szóló rendelet célja, hogy olyan intézkedések kerüljenek bevezetésre EU szerte a tagországokban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a leromlott EU szárazföldi és tengeri ökoszisztémák legalább 20%-nak, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémának a helyreállítása.

A témakörben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban írt cikkei az alábbi linkeken érhetőek el:

A Természet helyreállítási jogszabálytervezet -nemzetközi vélemények és aggályok

A Mezőgazdasági Bizottság EP képviselői a jelen formájában elutasították a természethelyreállítási rendelet tervezetét

Terv a Természet Helyreállításáról

További viták az EU természethelyreállítási jogszabály tervezetéről

Fontos kiemelni, hogy az eredeti tervezethez képest sok helyen könnyítés került a szövegezésbe, előtérbe került a tagországi hatáskörben történő megvalósítás. Többek között a mezőgazdasági területek 10%-ának biológiai sokféleség fenntartása szempontjából előnyös területek kialakítása kikerült a rendeletből. A miniszterek által jóváhagyott jogszabályi szöveg fenntartja a mezőgazdasági ökoszisztémák biológiai sokféleségének javítására vonatkozó általános kötelezettséget, amelyet három mutató közül kiválasztott két mutatóval terveznek mérni: a gyepi pillangóindex, a szántóföldek talajának szerves szénkészlete, illetve a változatos tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy ezen célok elérésének felelőssége a tagállamokat terheli, nem pedig az egyes termelőket. Továbbá a vizes élőhelyek helyreállítását önkéntessé teszi a gazdálkodóknak.

Végül, de nem utolsó sorban beépítésre került egy sürgősségi rendelkezés, mely kimondja, hogy a természet helyreállítási rendelet végrehajtása felfüggeszthető abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelést fenyegető „előre nem látható, rendkívüli és indokolatlan esemény” következik be.

A rendelet az EU hivatalos lapjában történő kihirdetése után 20 nappal hatályba lép, melyről a megjelenésekor cikksorozattal jelentkezünk!

Forrás: Gyenes Adrienn, Vadkerti-Tóth Viktor – NAK

A tavaly indult új zöld területalapú támogatás, az Agro-ökológiai Program (AÖP) 2023. évi kérelmei után közel 51 ezer termelő, mintegy 3,6 millió hektár után részesült összesen mintegy 92,5 milliárd forint értékű kifizetésben.

Fotó: Pixabay

A KAP Stratégiai Terv keretében 2023-ban bevezetett új, a gazdálkodók számára önkéntesen választható támogatási jogcím valamennyi földhasználati kategóriában olyan agronómiai és gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott ösztönözni, amelyek kedvezően hatnak a talajállapotra, a vízvisszatartása és a biológiai sokféleségre, a beporzók életkörülményeire.

A Magyar Államkincstár által a tavasz folyamán lezárt ellenőrzések után 73 milliárd forintot meghaladó összegű részfizetéseknek köszönhetően 53 ezer gazdálkodó jutott hozzá az igényelt támogatás egy részéhez. Ezen a héten további 18,7 milliárd forint kifizetéséről intézkedett a Magyar Államkincstár (Kincstár), amivel 92,5 milliárd forintra emelkedett az AÖP kifizetések összege. A 2023-as kérelmek alapján kifizetett AÖP-támogatás hektáronkénti fajlagos összege 71,18 euró, ami a többi közvetlen támogatás esetében is alkalmazandó 2023. szeptember végi árfolyamon számolva hektáronként 27.724,6 forint kifizetését jelenti végül a termelők számára.

Mint minden más támogatási jogcímnél, az AÖP első tanulóévének esetében is születtek elutasító, illetve részben elutasító határozatok, amelyekkel szemben a gazdálkodóknak fellebbezési lehetősége van. Ebben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász munkatársai minden szükséges segítséget megadnak az érintettek számára. Melyek a legfontosabb tanulságai az első évnek? Az első, hogy a leggyakrabban a következő gyakorlatok betartása okozott nehézséget a termelőknek: talajtakarás szántón, a forgatás nélküli talajművelés, a mikrobiológiai készítmények vagy kondicionálók alkalmazása szántón, a méhbarát növényvédelem, extenzív gyepek legalább egyszeri kaszálása, a gyepterületek megőrzése, továbbá az ültetvények talajtakarása évelő növényzettel vagy gyeppel. A legtöbb esetben a termelő sajnos valóban nem tudta teljesíteni az eredetileg vállalt gyakorlatot, erről pedig ellenőrzés keretében meggyőződött a Kincstár. A második, hogy vannak olyan esetek is, amikor a termelő adminisztratív mulasztása miatt született a számára kedvezőtlen döntés, mint például a késedelmes vagy pontatlan agrotechnikai bejelentés.

Fentiekre tekintettel ezért gazdálkodói oldalról az idei évben fokozott figyelmet célszerű fordítani a szükséges bejelentésekre és adatrögzítésekre, hiszen számos gyakorlatnál ez az egyetlen objektív ellenőrzési, igazolási eszköz a hatóságok számára annak megítélésében, hogy a választott gyakorlatot teljesítette-e. Emellett az Agrárminisztérium az eddigi végrehajtási tapasztalatok alapján igazított az AÖP adminisztratív kötelezettségeinek teljesítési lehetőségein, finomította az ezekhez fűződő jogkövetkezményeket, illetve maguk a választható gyakorlatok is bővültek 2023-hoz képest a gyepek és az ültetvények esetében.

Forrás: AM