Október 21-22-én tartotta újabb, a magyar elnökség alatti immáron harmadik formális ülését az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa Luxembourgban, melynek alkalmával 26 tagállam támogatásával, elnökségi következtetések formájában kerültek elfogadásra azok az iránymutatások, melyek a 2027 utáni Közös Agrárpolitika útját a gazdaközpontúság, versenyképesség, válságállóság, fenntarthatóság és tudásalapú megközelítés mentén jelölik ki. A kétnapos ülés további sikere a Balti-tengerre vonatkozó halászati kvótákról egyhangúsággal elért megállapodás. A tagállami miniszterek megvitatták ezeken felül a mezőgazdasági termékek piacának aktuális trendjeit, az európai élelmiszerláncot érő kihívásokat, illetve a magyar elnökség beszámolt a közelmúltban, Budapesten megvalósult fontosabb szakmai eseményekről.
Nagy István, Magyarország agrárminisztere. © Hungarian presidency
A Luxembourgban ülésező Mezőgazdasági és Halászati Tanács alkalmával 26 tagállam biztosította támogatásáról a jövőbeli Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló magyar elnökségi következtetéseket. A magyar elnökség célkitűzéseivel összhangban az EU mezőgazdasági miniszterei rámutattak a KAP fontosságára, kiemelve az élelmezésbiztonság biztosításának elengedhetetlen voltát együtt a gazdák megfelelő életszínvonalának garantálásával, illetve a fogyasztók számára elfogadható árakkal.
Nagyon remélem, hogy egy olyan új irányt tudunk szabni az európai Közös Agrárpolitikának, amelyben érvényesül a gazdaközpontú, versenyképes, válságálló, fenntartható és tudásalapú megközelítés.
A miniszterek hangsúlyozták, hogy a KAP-nak a gazdálkodóknak nyújtott közvetlen kifizetéseken és egyéb támogatási formákon keresztül hozzá kell járulnia a gazdálkodók stabil jövedelméhez, és ösztönöznie kell őket a zöld átálláshoz való hozzájárulásra. A Tanács egyetértett abban is, hogy a vidékfejlesztésnek továbbra is jelentős szerepet kell játszania a KAP felépítésében.
Halászok Békés vármegyében. Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
A kétnapos ülés másik fontos eredménye, hogy a Tanács a fenntartható állományok és a jövő életképes ágazatának biztosítása érdekében egyhangú politikai megállapodásra jutott a Balti-tenger kulcsfontosságú halállományaira – köztük a heringre, a tőkehalra, a sima lepényhalra, a sprotnira és a lazacra – vonatkozó új halfogási korlátozásokról. A 2025-re szóló, teljes kifogható mennyiségről és a nemzeti kvótákról szóló megállapodás összhangban van a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményével. A megállapodás meghatározza azt a maximális mennyiséget, amelyet az egyes tagállamok halállományonként kifoghatnak. Az EU halászati miniszterei mind a környezetvédelmi, mind a társadalmi-gazdasági szempontokat figyelembe vették, törekedve a fenntartható halászati gyakorlatok biztosítására, támogatva egyúttal a halászati ágazatban dolgozók megélhetését. Nagy István miniszter az egyhangúsággal elért megállapodás kapcsán kiemelte:
A halászok megélhetése halászati állományaink hosszú távú fenntarthatóságától függ. A mai megállapodásunkkal egyensúlyt kívánunk teremteni a halállományok helyreállításának elősegítése, a tengeri ökoszisztémák védelme és az ágazat jövőbeli életképességének biztosítása között.
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
A Tanács megvitatta azokat a fő kihívásokat, amelyekkel az EU élelmiszerlánca jelenleg szembesül. Az EU élelmiszerlánca, amely magában foglalja a mezőgazdaságot, az élelmiszer- és italfeldolgozást, a nagykereskedelmet, a kiskereskedelmet és a vendéglátást, 29 millió embert – az uniós munkaerő 14%-át – foglalkoztatja, és 800 milliárd EUR hozzáadott értéket termel. Ugyanakkor az EU élelmiszerlánc-üzemeltetőinek számos kihívással kell szembenézniük, beleértve az állatbetegségek és növényi kártevők terjedését, az antimikrobiális rezisztenciát, valamint az élelmiszer-címkézési kezdeményezések harmonizációjának hiányával kapcsolatos problémákat. Egy másik kihívás az uniós és nem-uniós termelési szabványok közötti egyenlőtlenségek olyan területeken, mint a fenntarthatóság, az állatjólét és a fogyasztók tájékoztatása. Eszmecseréjük alkalmával az uniós mezőgazdasági miniszterek megvizsgálták, hogyan lehet megbirkózni e kihívásokkal és fokozni az EU élelmiszerláncának versenyképességét, egyúttal biztosítva a biztonságos és tápláló élelmiszerek folyamatos ellátását az uniós polgárok számára.
Kosarakban a hal. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
A Tanács megvitatta az agrár-élelmiszer-kereskedelem legújabb trendjeit. Ennek keretében a miniszterek stratégiai megbeszélést folytattak arról, hogy közép- és hosszú távon miként profitálhatnak leginkább a mezőgazdasági termelők a kereskedelemből, tekintettel annak az EU gazdaságának egészére gyakorolt kedvező hatásaira. A Tanács különösen az agrár-élelmiszer-termékek jelenlegi kereskedelmi áramlását értékelte, valamint a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokról folyó tárgyalásokat, a közelmúltbeli fejleményeket multilaterális területen, illetve az EU fő kereskedelmi partnereivel folytatott mezőgazdasági élelmiszer-kereskedelmet. A vita során a Tanács politikai iránymutatást adott az európai mezőgazdaság versenyképességének fokozására és az EU vezető pozíciójának megerősítésére a globális piacokon. A miniszterek üdvözölték, hogy az EU agrár-élelmiszer-kereskedelme továbbra is pozitív pályán halad, 2024 első felében 33,7 milliárd eurós kereskedelmi többlettel, ami 1,5 milliárd eurós növekedést jelent 2023. azonos időszakához képest. Megjegyezték azonban, hogy többet kell tenni az érzékeny ágazatok érintett gazdálkodóinak kompenzálása és támogatása érdekében, hogy megbirkózhassanak az Unión kívüli termelők fokozott versenyével, mely különösen felértékelődik az új kereskedelmi megállapodások kapcsán. Az EU mezőgazdasági miniszterei érintették Kína közelmúltbeli fellépését, és üdvözölték a Bizottság WTO-n belüli e tekintetben tett intézkedéseit.
A halászati miniszterek megbeszélést folytattak annak érdekében, hogy iránymutatást adjanak a Bizottság számára az EU nevében képviselendő álláspont vonatkozásában az Atlanti Tonhal Megőrzéséért felelős Nemzetközi Bizottság (ICCAT) idei éves ülésére. Az ICCAT ülésére 2024. november 11. és 18. között kerül sor, napirendjén számos fontos témával, így többek között a kékúszójú tonhalra, a cápákra és a trópusi tonhalakra vonatkozó állománygazdálkodási szabályokkal. Az ICCAT feladata olyan intézkedések elfogadása, amelyek biztosítják a fenntartható halászatot az Atlanti-óceánon és a szomszédos tengerekben, illetve a tengeri ökoszisztémák védelmét.
Magyar Elnökség
