A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség miatt korlátozás alatt álló területek sertéstartóit felvásárlással és kompenzációs támogatással segíti a Kormány. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán folyamatosan elérhetővé válnak az intézkedésekkel kapcsolatos technikai információk.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Több ezer vágásérett sertés „ragadt be” az RSZKF miatt korlátozás alatt álló területeken. A sertéstartók segítése, az egészséges vágósertés-állomány értékesítése során fellépő piaci zavarok kezelése érdekében április 17-én megjelent a Kormány különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről szóló 82/2025. számú rendelete.

A rendelet két területre fókuszál: a megfigyelési (felügyeleti) körzetre, valamint a további korlátozás alá eső területekre. Ezeket EU-s határozatban jelölik ki. A két körzet sertéstartóira eltérő hatósági intézkedések, korlátozások vonatkoznak, így a nekik nyújtott állami támogatás is eltérő.

A kitörések körüli 10 km-es körben felállított megfigyelési (felügyeleti) körzetek sertéstartóitól a Nébih tulajdonában álló Élbc nonprofit Kft. vásárolja fel az állatokat. A vásárlás lebonyolítása, az igények összegyűjtése, rendszerezése a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének közreműködésével zajlik majd.

A további korlátozás alá eső területek közé jelenleg Győr-Moson Sopron vármegye (megfigyelési körzeten kívüli) területe, Komárom-Esztergom vármegye Esztergomi, Komáromi és Tatai járása, Veszprém vármegye Pápai járása, valamint Vas vármegye tíz települése (Csánig, Csönge, Kemenesmagasi, Kemenessömjén, Kenyeri, Nick, Pápoc, Répcelak, Szergény, Vönöck) tartozik. Az itt működő sertéstartóktól a vágóhidak a normál körülményeknek megfelelő módon vásárolják meg és értékesítik a vágósertéseket. Számukra azt a segítséget nyújtja a Kormány, hogy ha az eladás során a vágósertések nettó forgalmi értéke nem éri el az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által az adott időszakra számított hazai termelői árat, akkor maximum 40 százalékos mértékben kártalanításra tarthat igényt a tulajdonos.

A vágósertést tartók kártalanításához kapcsolódó technikai információk a Nébih oldalán érhetőek el: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-vagosertest-tartok-kartalanitasahoz-kapcsolodo-informaciok

Róma, 2025. május 2. – A főbb gabona- és húsfélék, illetve a tejtermékek drágulásától fűtve emelkedett az élelmiszer-alapanyagok árának globális mutatója áprilisban – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentésében.

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, 1%-kal nőtt márciushoz képest és 7,6%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintjét.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A gabonafélék árindexe 1,2%-kal nőtt márciushoz képest. A búza valamelyest drágult az orosz exportkészletek szűkülése miatt, míg a rizsfélék indexét az illatos fajták iránti erősebb kereslet hajtotta. A kukorica ára a nemzetközi piacokon az amerikai készletek szezonális csökkenése miatt emelkedett. A valutaingadozások hatással voltak a világpiacok mozgásaira is, míg a vámtarifák változásai növelték a piaci bizonytalanságot.

A FAO húsárindexe 3,2%-kal emelkedett áprilisban márciushoz képest; a jegyzések minden kategóriában emelkedtek, a sertéshúséval az élen. A marhahús ára is erősödött, különösen Ausztráliában és Brazíliában, a stabil globális importkereslet és a korlátozott exportlehetőségek közepette.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe áprilisban 2,4%-kal nőtt az előző hónap óta, ezzel 22,9%-kal magasabb értéket mutatva, mint egy évvel ezelőtt. Az emelkedés mértéke a vaj nemzetközi árának növekedésével magyarázható, amely az európai készletek csökkenése miatt új történelmi csúcsot ért el.

Ezzel szemben a növényi olajok ára 2,3%-kal csökkent, bár az egy évvel korábbi értéknél 20,7%-kal volt magasabban. A pálmaolaj ára jelentősen csökkent a főbb délkelet-ázsiai termelő országok szezonálisan magasabb kibocsátása miatt, míg a szója- és repceolaj világpiaci ára emelkedett az erős globális importkereslet miatt. A napraforgóolaj ára nagyrészt stabil maradt.

A FAO cukorárindexe márciushoz képest 3,5%-kal csökkent, főként a bizonytalan világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak miatt, és ezek az ital- és élelmiszer-feldolgozó ágazatok keresletére gyakorolt lehetséges hatása okán, amelyek együttesen a globális cukorfogyasztás nagy részét teszik ki.

További részletek itt olvashatók.

Gabonakínálat és kereslet várakozások az év további részében

A FAO pénteken közzétette az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentését is, amely a 2024-re vonatkozó felülvizsgált becslésekre, valamint a 2025-ös termesztési és terméskilátásokra vonatkozóan szolgál friss adatokkal.

A FAO 2025-re vonatkozó legújabb előrejelzése szerint a búzatermelés 795 millió tonna lesz, ami megegyezik az előző évi értékkel. A kilátások szerint Ázsiában – Indiával és Pakisztánnal az élen – rekordtermés várható, Dél-Európában és Észak-Afrikában is javuló feltételekre számítanak, Kanadában és az Orosz Föderációban pedig stabil termelés várható. Ugyanakkor Észak-Európában és a Közel-Keleten a csapadékhiány, valamint az Amerikai Egyesült Államokban az aszály okozta aggodalmak rontják az általános kilátásokat.

További részletek itt olvashatók.

Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A megszokott piacelemzése mellett a jelentés kiemelt cikke a műtrágyapiacok és a globális kereskedelem helyzetét vizsgálja, melyeket az elmúlt években számos geopolitikai tényező befolyásolt, és a változó kereskedelempolitikai helyzet miatt várhatóan még nagyobb bizonytalanságra lehet számítani e területeken.

 Forrás: FAO