Természetvédelem
Darvak Magyarországon
Napjainkban csak vendég a daru hazánkban, a krúgató vándorsereg legnagyobb hazai gyülekezőhelyére, a Hortobágyra érkezése jelentős esemény – tájékoztatott a Szabad Föld.
A darvak 1910-es évek óta nem költenek Magyarországon
Herman Ottó, aki a XIX. század második felében kutatta az Alföld vízi világát, járta a még szabályozatlan Tisza mocsarait, lápjait, olyan nagyszámú madárseregről számolt be az őszi vonulások idején, amely ha valamiért megriadt és a levegőbe emelkedett, valósággal eltakarta a napot.
Közöttük bizonyosan ott szárnyaltak a darvak tízezrei is, amelyek akkoriban állandó madarak voltak a Tisza mentén, ám az 1910-es évek óta nem költenek hazánk területén.
Addig azonban kedvelt madarunk volt, amit a tolldísze miatt háziállatként is tartottak egyes uradalmak és a módosabb gazdák.
A darutollat, társadalmi helyzetük kimutatására, a módosabb gazdalegények tűzték a kalapjuk mellé (a cselédlegénynek be kellett érnie a kakastollal). Nem véletlen, hogy számos régi magyar család (és település) címerébe is bekerült, mert a darut az éberség és az otthonra vigyázás példájának tekintették a török időkben, amikor úgyszólván állandósult a fenyegetettség.
Napjainkban is csak vendég a daru hazánkban, a krúgató vándorsereg legnagyobb hazai gyülekezőhelyére, a Hortobágyra érkezése jelentős esemény, amelynek megtekintésére programokat, túrákat szerveznek. Vonulásuk alkalmával sok helyütt megcsodálhatjuk az őszi égbolton a V alakot tartó repülésüket, és megfigyelhetjük azt is, hogy mivel a legelöl haladó fárad el a leghamarabb, a vezér helyét egymást váltva töltik be.
A daru eurázsiai elterjedésű faj, a hazánkon átvonulók költőhelyükről, Észak-Európából érkeznek, s novemberben repülnek tovább Dél-Európába, illetve Észak-Afrikába, ahol a telet töltik. Mindenevők, a hajtásokat, magokat, gumókat éppúgy megeszik, mint a lárvákat, rovarokat.
A nálunk vendégeskedők nappal a tarlókat, szántókat járják táplálék után, az éjszakákat a mély fekvésű, nedves területeken töltik. Kisebb-nagyobb csapataik azonban egyre gyakrabban telelnek hazánkban.
Az európai daru, mint sebezhető faj, a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepel, a költőterülete azonban bővült, így remény nyílt rá, hogy a népessége nem csökken tovább, sőt gyarapodik.
Forrás: Szabad Föld
Természetvédelem
Hajnalmadár a fővárosban
Menasági Péter amatőr természetfotós a fővárosban hajnalmadarat fotózott.
Menasági Péter amatőr természetfotós a fővárosban hajnalmadarat fényképezett. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy év(ad)záró találkozó margójára
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hajnalmadárral randizni nem egyszerű. Bár rendszeres téli vendégünk, a magas hegyeken kívül, sík vidéken, elsősorban elhagyatott bányákban, sziklafalakon vagy várromokon bukkannak fel magányos példányok. Emellett, esetleg, még nagyobb épületek kőfalain szeret élelem után kutatni, mégis ritka előfordulása miatt kevés helyen és csak egy-egy példánnyal lehet nálunk találkozni. Mint természetszerető ember, igyekszem sokat járni az erdőt-mezőt, és ha alkalmam van rá, lefotózni az állat- és növényvilágot; kiemelten cserkészem a madarakat, és a megfigyelésen túl próbálok minél jobb felvételeket is készíteni róluk.
Amióta tudok erről a csodás, hajnalpír színnel is bíró, lepkeszerűen röppenő lényről: bakancslistás. Nem is olyan régen, 2025 nyárutóján határoztam el, hogy ezen a télen mindenképpen utánajárok, és megpróbálom megtalálni, lencsevégre kapni. Mindez akkor ötlött fel bennem, amikor sorra végigjártam a Káli-medence tanúhegyeit, és a Haláp óriási bányaudvarán a bazaltfalat elmerülten figyelve elképzeltem, hogy milyen nagy kihívás és egyben élmény lenne ott meglátni. De máshogyan alakult az első találka. Nem gondoltam volna, hogy Budapest belvárosában történik ez meg velem. A celebbé vált madár híre engem is elért, de még a feltűnésekor nem tudtam kimenni a helyszínre szerencsét próbálni, csak karácsony környékén.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Kétszer is hiába ácsingóztam a hidegben órákig, még a környéket bejárva a házfalakat is hosszasan kémleltem, hátha máshol tanyázik, nem a törzshelyén, de így sem jártam sikerrel. Az év utolsó napján ismét lehetőségem nyílt a sajátos terepre kimenni, és ezúttal a kitartó várakozás eredménnyel járt.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Többórás toporgás után éppen egy lelkes kisfiú szüleivel beszélgettem, amikor is a hétéves Soma felkiáltott: – Anya, megvan, látom! – Na, ne már, fiam, tényleg? – kérdezett vissza édesanyja kételkedőn. – De igen, nézd, piros a szárnya! – és odafutva mutatja is a karácsonyra kapott, Máté Bence szignójával ellátott gépének kijelzőjén. Amíg én egy kicsit pihentettem a nyakamat, hiszen a hosszas felfelé nézés elég fárasztó, de azért – ha csak fél szememmel is – a Vigadót fürkésztem, és a szülőkkel egy kis társasági életet éltem, addig az ígéretes természetfotós ifjonc a Vigadó mellett lévő ház falán kiszúrta az apró rovar- és pókfalót.
Na, innentől kezdve, akik ott voltunk, semmi másra nem tudtunk koncentrálni, csak arra a kis foltra, fent magasan a falon. Azonnal feldobódott mindenki: – Nézd! Ott van, az eresz alatt! Most lejjebb jött! Most arrébb ugrált a párkányon! Most átrepült a homlokzat túlfelére! Én szinte le sem vettem a szemem a felfelé irányított fényképezőgép szemkagylójáról, csak amikor az elgémberedett, szinte odafagyott ujjammal már exponálni sem tudtam, akkor meg a távcsővel követtem, nehogy szem elől tévesszem, és lemaradjak valamiről.
Fantasztikus és izgatott állapotot okozó félóra telt el így. De a non plus ultra esemény még csak ezután következett, ugyanis egy váratlan akció zajlott le a szemünk láttára: hirtelen, a semmiből, egy vörös vércse repült rá a belvárosi színpad főhősére, és kishíján levadászta. Hál’ istennek a szépséges hajnalmadár lelkes rajongótáborának nagy örömére a ragadozó – hacsak egy hajszállal is, de – elvétette a célt, nem sikerült a sztármadár elleni merénylet.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
És hát ezt a különös pillanatot sikerült is megörökítenem, annak a szerencsének köszönhetően, hogy az objektív lencséjén keresztül néztem mindezt, és szinte állandóan kattogott a gép. Közben fel sem fogtam, hogy mit kaptam el, annyira gyorsan történt, és csak miután elhagyta a terepet a hajnalmadár, néztem meg a képeket, és örülhettem, hogy valóban elcsíptem a momentumot. Szürreális jelenetnek lehettünk szemtanúi, amely során két ilyen, lakóövezetben ritkának számító madár, ugyanabban a környezetben, ennyire közel került egymáshoz, életre szóló élményt okozva ezzel a téren bámészkodóknak.
Bár – az objektívnek is már túl nagy távolságon kívül – pont a hirtelen mozgásnak köszönhetően nem annyira élesek a kiválóan manőverező légi akrobaták, hiszen a házfalon maradt a fókusz, ez akkor is egy különleges, egyben a természetben meglehetősen ritka mozzanatot rögzítő, dokumentumértékű kép lett számomra.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
A tervemről a csodás élmény ellenére továbbra sem mondtam le, miszerint a természetes közegében is megfigyeljem a hajnalmadarat; ki is mentem a Róka-hegyi kőfejtőbe néhány nappal később, ahol a szintén ritkaságszámba menő havasi szürkebegyet is észlelték. Ezek a találkozások egyelőre még váratnak magukra, de remélem, ami késik, nem múlik!
Írta és fényképezte: Menasági Péter amatőr természetfotós
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Réti fülesbaglyokat fényképeztek
Kiss Sándor amatőr természetfotós Püspökladány határában réti fülesbaglyokat fényképezett. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Kiss Sándor természetfotós – Agro Jager News
2026. január 9-én, még napnyugta előtt, 15 óra magasságában, volt egy szabad fél órám, ebből kifolyólag gondoltam, szerencsét próbálok a közelben… Lassan két éve hódolok szeretett hobbimnak, a természetfotózásnak. Ezalatt az idő alatt számos meghatározó élményben volt részem, főként madarakat tudtam lencsevégre kapni, ami a környékünk rendkívül gazdag madárvilágából adódik. Eddigi fotós útjaim során a legnagyobb hatással a ragadozó madarak voltak rám.
De térjünk vissza a januári beszámolóra. Mivel a nap már félig-meddig lecsúszóban volt, úgy döntöttem, hogy a város (Püspökladány) belterületéhez igen közel eső, „Mérges” elnevezésű határrészen kísérlem meg néhány ölyv, vércse, esetleg parlagi sas megörökítését. A „Mérges” nem nemzeti parki terület, és azt lehet mondani, hogy nagyon aktív mezőgazdasági munka folyik itt az évszakoknak megfelelően, szinte egész évben. Meg kell említenem, hogy a püspökladányi határ eme része nagyon közel áll a szívemhez. Gyermekként is sok időt töltöttem itt, hiszen a nagyszüleimnek néhány kis darab földje pontosan itt található, melyek azóta is a családom kötelékében vannak.
Fotó: Kiss Sándor természetfotós – Agro Jager News
Mikor kiértem a városból, akkor szembesültem igazán az előző két nap havazásának eredményével. Gyönyörű hófehér „varázslat” a pusztán, és persze szinte azonnal kiszúrtam néhány egerészölyvet és egy gatyásölyvet is. Próbáltam lopni a távolságot, minél közelebbi fotó reményében, mikor egy karámmal körülzárt, hatalmas legelőhöz értem. Még mindig nem tudtam igazán értékelhető fotót készíteni, és kezdtem türelmetlen lenni, de abban a pillanatban a karám egyik oszlopáról valami rám nézett a két óriási, sárga szemével. Mire egyáltalán föleszméltem a meglepetésből, már a két szomszédos cölöpről is egy-egy jövevény kukucskált.
Fotó: Kiss Sándor természetfotós – Agro Jager News
Réti fülesbagollyal már találkoztam korábban a Hortobágyi Nemzeti Park területén, de maximum két példányt láttam együtt, és szerintem öt alkalomnál többször életemben nem láttam ezt az igen ritka ragadozó madarat. Így aztán nem voltam rest azonnal akcióba lépni: a három példányon kívül további öt példány tűnt még fel kicsit távolabb, próbáltam valamennyit lefotózni. Természetesen mindezt úgy, hogy a legkevésbé se zavarjam őket. A réti fülesbagoly az egyetlen bagoly hazánkban, amely napközben is aktív – ezt sikerült ezen a napon örökre megjegyeznem.
Igazán nem is lehet szavakba önteni, milyen érzés volt, mikor egyszerre három ilyen, már-már félelmetes, szúrós sárga szempár méregetett perceken keresztül. Majd, ahogyan az lenni szokott, amilyen hirtelen megjelentek, ugyanolyan gyorsan távoztak is, és pár másodperc múlva már csak azt láttam, hogy repülnek a hófödte mérgesi legelő fölött.
Fotó: Kiss Sándor természetfotós – Agro Jager News
Természetjáró útjaim egyik legkülönlegesebb alkalma volt ez, megint megbizonyosodtam róla, hogy városunk környezetében az élővilág roppant gazdag, és olykor még igazi kincsek is megmutatják magukat.
Írta és fényképezte: Kiss Sándor természetfotós
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
ÉSZAKERDŐ: -31.5 °C a Bükk-fennsíkon
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A Bükk-fennsíkon több helyen vannak karsztfennsíki töbrökben kialakuló speciális mikroklímamérések, ezek közé tartozik a Nagymezőn található Vörösmeteor-töbör, ahol ma hajnalban -31 alá csökkent a hőmérséklet – tájékoztatott az Északerdő Zrt.
-31.5 °C a Bükk-fennsíkon. Fotó: FEhér Já
A jelenség lényege, hogy ha forrásban lévő vizet kilöttyintjük a „mínuszos levegőbe”, az abban a pillanatban apró jégszemcsékké fagy, és hatalmas jégzuhatag formájában zúdul vissza a talajra.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
A hirtelen, drasztikus hőmérséklet-csökkenést ugyanis a tűzforró víz nem tudja másként “kezelni”, minthogy pici részecskékre szóródik szét, ami a napfelkeltében úgy néz ki, mint egy csodálatos jeges tűzijáték.
Északerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élénkült az élősertés-export, visszaesett az import Magyarországon
Gyerekkori ígéretek… Avagy hogyan lettem libavadász
Hajnalmadár a fővárosban
Réti fülesbaglyokat fényképeztek
Új tudományos kutatás erősíti meg a vadászat természetvédelmi szerepét – európai jelentőséggel
NYÍRERDŐ: Több mint 11 ezer látogató a nyíregyházi erdei iskolában
ÉSZAKERDŐ: -31.5 °C a Bükk-fennsíkon
OTP Agrár elemzés: A hótakaró szerepéről a mezőgazdaságban
Szűcs Dávid: Januári tarvadazásom
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
