Természetvédelem
Darvak Magyarországon
Napjainkban csak vendég a daru hazánkban, a krúgató vándorsereg legnagyobb hazai gyülekezőhelyére, a Hortobágyra érkezése jelentős esemény – tájékoztatott a Szabad Föld.

A darvak 1910-es évek óta nem költenek Magyarországon
Herman Ottó, aki a XIX. század második felében kutatta az Alföld vízi világát, járta a még szabályozatlan Tisza mocsarait, lápjait, olyan nagyszámú madárseregről számolt be az őszi vonulások idején, amely ha valamiért megriadt és a levegőbe emelkedett, valósággal eltakarta a napot.
Közöttük bizonyosan ott szárnyaltak a darvak tízezrei is, amelyek akkoriban állandó madarak voltak a Tisza mentén, ám az 1910-es évek óta nem költenek hazánk területén.
Addig azonban kedvelt madarunk volt, amit a tolldísze miatt háziállatként is tartottak egyes uradalmak és a módosabb gazdák.
A darutollat, társadalmi helyzetük kimutatására, a módosabb gazdalegények tűzték a kalapjuk mellé (a cselédlegénynek be kellett érnie a kakastollal). Nem véletlen, hogy számos régi magyar család (és település) címerébe is bekerült, mert a darut az éberség és az otthonra vigyázás példájának tekintették a török időkben, amikor úgyszólván állandósult a fenyegetettség.
Napjainkban is csak vendég a daru hazánkban, a krúgató vándorsereg legnagyobb hazai gyülekezőhelyére, a Hortobágyra érkezése jelentős esemény, amelynek megtekintésére programokat, túrákat szerveznek. Vonulásuk alkalmával sok helyütt megcsodálhatjuk az őszi égbolton a V alakot tartó repülésüket, és megfigyelhetjük azt is, hogy mivel a legelöl haladó fárad el a leghamarabb, a vezér helyét egymást váltva töltik be.
A daru eurázsiai elterjedésű faj, a hazánkon átvonulók költőhelyükről, Észak-Európából érkeznek, s novemberben repülnek tovább Dél-Európába, illetve Észak-Afrikába, ahol a telet töltik. Mindenevők, a hajtásokat, magokat, gumókat éppúgy megeszik, mint a lárvákat, rovarokat.
A nálunk vendégeskedők nappal a tarlókat, szántókat járják táplálék után, az éjszakákat a mély fekvésű, nedves területeken töltik. Kisebb-nagyobb csapataik azonban egyre gyakrabban telelnek hazánkban.
Az európai daru, mint sebezhető faj, a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepel, a költőterülete azonban bővült, így remény nyílt rá, hogy a népessége nem csökken tovább, sőt gyarapodik.
Forrás: Szabad Föld
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







