Keressen minket

Természetvédelem

Minden elsős hallgatója után fát ültett a Soproni Egyetem

Print Friendly, PDF & Email

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

A Soproni Egyetem vállalja azt, hogy minden új elsőéves hallgatója után fát fog ültetni (Kép: Soproni Egyetem)

Az Agrárminisztérium 2019-ben indított Országfásítási Programjával összhangban a Soproni Egyetem vállalja, hogy minden évben, az őszi félévre felvett valamennyi elsős hallgatója után egy új facsemetét ültet, így nem csak a társadalom lesz gazdagabb jól képzett szakemberekkel néhány év múlva, hanem az erdővel borított területek nagysága is növekszik hazánkban. Az erdőterületek bővítése pedig kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben, a fásítás ugyanis a világon a leghatékonyabb, ember által véghezvihető szén-dioxid-megkötő tevékenység.

Évente ez több mint ezer fa ültetését jelentheti a Soproni Egyetem esetében, melyet a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. segítségével fog megvalósítani, elsődlegesen Sopronban és környékén. Ugyanakkor az egyetemi fásítási program nem csak a jövő szakembergárdája és a természeti értékek közötti kapcsolat szimbolikája. Jelképesen a tanulmányaikat megkezdő évfolyamok is saját fát fognak kapni az egyetem vagy Sopron város frekventált területén, melyet minden évben ünnepélyes keretek között ültetnek majd el az évfolyam, illetve a karok képviselőivel.

A Soproni Egyetem hallgatói is nagy örömmel álltak a kezdeményezés mellé:„Ezzel nem csak hozzájárulunk a zöld területek növeléséhez, Sopron és környéke szebbé tételéhez, hanem hűek maradunk “Zöld Egyetemünk” alapvető értékrendjéhez is. Ezen felül az új hallgatóknak lehetősége nyílik az egyetemi évek alatt nyomon követni az értük ültetett növények fejlődését, valamint évek múltán, visszatérve diákéletük helyszínére kellemes emlékek elevenedhetnek majd fel ezen fák árnyékában.” – Tóth Bálint, a Soproni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

A Soproni Egyetem idén felkerült a legzöldebb, környezettudatos egyetemek világranglistájára, a széles körben elismert Green Metric rangsorba is. Kimagasló pontszámot ért el a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás”, valamint az „Elhelyezkedés és infrastruktúra” területén, köszönhetően a témához kapcsolódó nagyszámú kurzusnak és tudományos kutatásnak, valamint az egyetem csodálatos zöld környezetének, a 17 hektáron elterülő botanikus kertnek, ami az intézmény saját parkja is egyben.

Az Egyetem szakmai elgondolása szerint, a fenntarthatóságot előtérbe helyező szemlélet az innovatív működés és oktatás garanciája. Az intézmény erdőmérnök képzése országos szinten is egyedülálló, ahogy a Pedagógia Karon nemrégiben indult Erdőpedagógia mesterszak is. Közgazdaságtudományi Karán az idei év kari Tudományos Diákköri Konferenciáján a hagyományos üzleti és közgazdasági tagozatok mellett „Környezetgazdálkodás és fenntarthatóság” szekcióban is bemutathatták dolgozatukat a hallgatók, a Simonyi Károly Karon pedig előnyben részesítik a faanyagot, illetve a természetes alapanyagokat és megoldásokat a műszaki és a művészeti képzésekben.

Magyarország „Zöld Egyeteme” a fenti szemléletből fakadóan maximálisan elkötelezett minden olyan kezdeményezés iránt, amely a gazdasági, társadalmi vagy természeti fenntarthatóságot szolgálja. Ezt az attitűdöt üzeni az Egyetem egyént és természetet középpontba állító „Természetesen Veled!” jelmondata is.

Forrás: AM

Természetvédelem

A Túzokvédelmi Állomáson kibújt az első csibe a tojásból

Print Friendly, PDF & Email

Május elején kikeltek a mentett tojásból származó túzokcsibék

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május 5-én kikelt az idei első, mentett tojásból származó túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

Ezen a tavaszon eddig összesen hat tojás került be az állomásra azokból a fészkekből, melyeket a túzoktojó valamilyen ok miatt végleg elhagyott. A hatból egy tojásban nem volt embrió. A mentett tojások különböző kottlottságúak, a következő csibék kikelése május végén várható. A túzokcsibéket az első időszakban nagyon magas állati fehérje tartalmú takarmánnyal tápláljuk, s ezt különböző rovarfajokkal, növényi táplálék-elemekkel is kiegészítjük.

A túzoktojók akár háromszor is újra sarjúköltésbe kezdenek, ha a költésük meghiúsul. Éppen ezért akár még július második felében is kerülhetnek be újabb tojások a Túzokvédelmi Állomásra. Az, hogy egy adott évben mennyi mentett tojást szállítanak be ide, több tényezőtől is függ. Idén az AKG programban résztvevő gazdák esetében a különböző munkálatokra vonatkozó időkorlátoknak köszönhetően a fészkek nyugalma biztosított.

Az 1978-ban megnyitott Túzokvédelmi Állomáson évről-évre sikeresen zajlik a mentett túzoktojások keltetése, a fiókák nevelése és visszavadítása. Ez a tevékenység is jelentősen hozzájárul a hazai túzokállomány fennmaradásához, gyarapodásához.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Hipp-hopp, betört VUK

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét, amikor betörés miatt jelentek meg a német főváros déli csücskében egy erdő közeli, kertes háznál. A surranó kis árny menthetetlenül beleakadt az ingatlant védő szögesdrótba, de szerencsére nem lett semmi baja.

Fotó: Rendőrség

A tulajdonos mindent jól csinált, amikor az éjszaka közepén a mobiltelefonjára telepített csendes riasztó felébresztette, és nem maga indult megnézni, mi történt a kertje végében, hanem rögtön a rendőrséget hívta. A Neukölln területén járőröző zsaruk hamar odaértek, és amikor a helyszínt megközelítették, a keserves nyüszítésből már sejtették, hogy a dolog elleni erőszakot egy éjszakától sohase félő négylábú követte el. Igazuk lett, jóllehet meg is lepődtek, mert a növényfuttató kötelek tövében nem kifejlett róka vergődött, hanem egy kölyök.

Az egyik egyenruhás simabőrű elővett egy multifunkciós kést, és – míg kollegája egyik kezében a zseblámpát tartotta, a másikkal lefogta a vadállatpalántát – óvatosan levágta az állatról a szögesdrótot. Ezután sem hagyták sorsára a kis sebesültet, hanem értesítették az állatvédőket. Átadását követően a szakemberek állatorvoshoz vitték a berlini Vukot, és közösségi oldaluk tájékoztatása szerint ellátása után már szabadon is engedték a ravaszdinak még nem mondható elkövetőt. Bizonyosan elpusztult volna, ha nincs a csendes riasztó.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madárfiókát találtam!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A tavaszi és a nyári időszakban meglehetősen sok bejelentés érkezik kollégáinkhoz a sérült és megmentésre szoruló madarak kapcsán. Ezen egyedek többnyire nem árvák, ezért a befogásuk és elszállításuk helyett a megtalálásuk helyén el kell őket engedni.

A fészküket elhagyó erdei fülesbagoly fiókák táplálékellátásában eleinte szüleik segítenek (fotó: Schneider Viktor)

Talán az egyik leggyakoribb példa a bagolyfiókák esete. Gyakran értesítik kollégáinkat a települési parkok és ligetek fáin üldögélő erdei fülesbagoly fiókákról. Fontos elmondani, hogy ezek a fiatalok még jóval a röpképességük előtt elhagyják a fészkeiket. Tehát a repülni még nem képes fiókák nem sérültek, ezért a befogásukat mellőzni kell. 

 

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Mikor kell madarat menteni?

Fontos elmondani, hogy a ragadozók, a betegségek és a rátermettség nagy mértékben befolyásolják a különböző madárfajok egyedeinek túlélési esélyeit. Mindezek a természetes folyamatok szerves részét képezik, éppen ezért a legtöbb énekesmadár kísérletet tesz az évente többszöri költésre.

Leginkább a végveszélyben lévő fajok esetében indokolt az egyedek megmentése. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az élőhelyi feltételek helyreállítása nélkülözhetetlen a fajvédelmi tevékenységek sikeres megvalósítása során.

Ha fiókát találunk, mielőtt bármit tennénk, először is bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban bajba jutott-e az a kismadár? Amennyiben nem látható rajta sérülés, nyílt seb, lógó, nem mozgó végtag, akkor ne fogjuk be őt, a szülei és a testvérei valahol a közelben tartózkodnak, nem árvák, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ezek a fiatal madarak gyorsan biztonságos helyet fognak keresni, és ha elmegyünk onnan, a szülők hamarosan felbukkannak és folytatják az etetését.

A jól kitollasodott fiókák esetében különleges helyzetet jelentenek a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakok. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:

·        Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.

·        Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.

·        Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

·        Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.

A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket (a kiesett tojások szinte bizonyosan menthetetlenek) egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok (leggyakrabban: házi rozsdafarkú, füsti és molnárfecske) esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket. A vesszőkosarak a lakott területeken ideális műfészkei lehetnek erdei fülesbaglyoknak.

Hová vihetem a fiókát?

Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Vadaskertbe (6000 Kecskemét, Műkert út 1., telefonszám: +36-76-320-121, e-mail: info@zookecskemet.huwww.zookecskemet.hu).

Csongrád megyében a Szegedi Vadasparkba (6725 Szeged, Szél u. 90., telefonszám: +36-62-542-530, e-mail: info@zoo.szeged.huwww.zooszeged.hu).

Fokozottan védett, sérült faj esetén hívhatja a Természetvédelmi Őrszolgálatunk ügyeleti számát is: + 36 30 555 6171. Ezen a számon az ügyeletes kolléga naponta 8:00-20:00 között fogadja a természetvédelmet érintő, közérdekű bejelentéseket. (Más nemzetipark-igazgatóságnál más az ügyeleti szám!)

További információ: https://mme.hu/fiokat-talaltam-mit-tegyek

Forrás: KNP

Tovább olvasom