Keressen minket

Természetvédelem

Minden elsős hallgatója után fát ültett a Soproni Egyetem

Print Friendly, PDF & Email

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

A Soproni Egyetem vállalja azt, hogy minden új elsőéves hallgatója után fát fog ültetni (Kép: Soproni Egyetem)

Az Agrárminisztérium 2019-ben indított Országfásítási Programjával összhangban a Soproni Egyetem vállalja, hogy minden évben, az őszi félévre felvett valamennyi elsős hallgatója után egy új facsemetét ültet, így nem csak a társadalom lesz gazdagabb jól képzett szakemberekkel néhány év múlva, hanem az erdővel borított területek nagysága is növekszik hazánkban. Az erdőterületek bővítése pedig kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben, a fásítás ugyanis a világon a leghatékonyabb, ember által véghezvihető szén-dioxid-megkötő tevékenység.

Évente ez több mint ezer fa ültetését jelentheti a Soproni Egyetem esetében, melyet a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. segítségével fog megvalósítani, elsődlegesen Sopronban és környékén. Ugyanakkor az egyetemi fásítási program nem csak a jövő szakembergárdája és a természeti értékek közötti kapcsolat szimbolikája. Jelképesen a tanulmányaikat megkezdő évfolyamok is saját fát fognak kapni az egyetem vagy Sopron város frekventált területén, melyet minden évben ünnepélyes keretek között ültetnek majd el az évfolyam, illetve a karok képviselőivel.

A Soproni Egyetem hallgatói is nagy örömmel álltak a kezdeményezés mellé:„Ezzel nem csak hozzájárulunk a zöld területek növeléséhez, Sopron és környéke szebbé tételéhez, hanem hűek maradunk “Zöld Egyetemünk” alapvető értékrendjéhez is. Ezen felül az új hallgatóknak lehetősége nyílik az egyetemi évek alatt nyomon követni az értük ültetett növények fejlődését, valamint évek múltán, visszatérve diákéletük helyszínére kellemes emlékek elevenedhetnek majd fel ezen fák árnyékában.” – Tóth Bálint, a Soproni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

A Soproni Egyetem idén felkerült a legzöldebb, környezettudatos egyetemek világranglistájára, a széles körben elismert Green Metric rangsorba is. Kimagasló pontszámot ért el a fenntarthatósággal kapcsolatos „Oktatás és kutatás”, valamint az „Elhelyezkedés és infrastruktúra” területén, köszönhetően a témához kapcsolódó nagyszámú kurzusnak és tudományos kutatásnak, valamint az egyetem csodálatos zöld környezetének, a 17 hektáron elterülő botanikus kertnek, ami az intézmény saját parkja is egyben.

Az Egyetem szakmai elgondolása szerint, a fenntarthatóságot előtérbe helyező szemlélet az innovatív működés és oktatás garanciája. Az intézmény erdőmérnök képzése országos szinten is egyedülálló, ahogy a Pedagógia Karon nemrégiben indult Erdőpedagógia mesterszak is. Közgazdaságtudományi Karán az idei év kari Tudományos Diákköri Konferenciáján a hagyományos üzleti és közgazdasági tagozatok mellett „Környezetgazdálkodás és fenntarthatóság” szekcióban is bemutathatták dolgozatukat a hallgatók, a Simonyi Károly Karon pedig előnyben részesítik a faanyagot, illetve a természetes alapanyagokat és megoldásokat a műszaki és a művészeti képzésekben.

Magyarország „Zöld Egyeteme” a fenti szemléletből fakadóan maximálisan elkötelezett minden olyan kezdeményezés iránt, amely a gazdasági, társadalmi vagy természeti fenntarthatóságot szolgálja. Ezt az attitűdöt üzeni az Egyetem egyént és természetet középpontba állító „Természetesen Veled!” jelmondata is.

Forrás: AM

Természetvédelem

Berki tücsökmadarak pirregnek a kis-sárréti ligetekben

Print Friendly, PDF & Email

A Kis-Sárréten több ponton is találkozhatunk a berki tücsökmadarakkal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva ezekben a hetekben sokfelé hallhatjuk a berki tücsökmadarak jellegzetes, pirregő énekét.

Fotó: Mészáros Csaba – Körös Maros Nemzeti Park

A három hazai tücsökmadár-faj (réti, nádi, berki) közül a berki tücsökmadár az, amelyik nem ragaszkodik a vizek közvetlen közelségéhez. A víztől azonban nem szakad el, mert legkedveltebb élőhelyei a vizek közelében fekvő sűrű, csalitos ligetek, erdőfoltok, illetve a nedves talajú cserjés-bokros részek. Országosan elterjedt madár, de a száraz, fátlan térségeket kerüli, ezért a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül elsősorban a folyók hullámterein lévő erdőkben, és vizek közelében költ.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

A Kis-Sárréten több ponton is találkozhatunk vele, pontosabban hallhatjuk jellegzetes énekét. Rendkívül rejtett életmódú madár, éneke alapján azonban jelenléte jól azonosítható. Míg a nádi és a réti tücsökmadár hangja monoton, egytagú pirregés, és csak gyakorlott fül tudja biztonsággal elkülöníteni a hangokat, addig a berki tücsökmadár kéttagú pirregése, zizegése mással össze nem téveszthető. Éneke igen erőteljes, akár száz méter távolságból is hallható.

A nádi és réti tücsökmadárnál később, április végén, május elején érkezik, és május közepén kezd költésbe. Rejtett életmódjából adódóan fészkét is rendkívül jól álcázza: a sűrű, fásszárú növényzet dús aljnövényzetében, magaskórós, csalános helyen a talajra, vagy a talaj közelébe építi. Évente egyszer költ, 4-6 tojást rak. Későn érkezik és viszonylag korán távozik, augusztus végén, szeptember elején már úton van az Egyenlítő környékén található, afrikai telelőterületei felé.

A berki tücsökmadár kifejezetten rovarevő, az erdők sűrű aljnövényzetében rovarokat, férgeket, csigákat fogyaszt.  Különleges élőhely-választása miatt állománya a madártani szakemberek szerint némi csökkenést mutat, a Kis-Sárréten azonban, figyelmesen kirándulva, május-júniusban sokfelé hallhatjuk még jellegzetes énekét.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Illegális hulladékgyűjtést és tárolást végzett a görbeházai férfi

Print Friendly, PDF & Email

Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat emeltek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat az ellen a férfi ellen, aki az ingatlanain engedély nélkül különféle nagymennyiségű zöld hulladékot, építési törmeléket és vashulladékot tárolt.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a vádlottnak Görbeházán két egymás melletti ingatlana van. Ott 2021. januárjától 2022. január 11-ig 20 köbméter zöldhulladékot, 40 köbméter lombhulladékot 15 köbméter építési hulladékot, 20 köbméter fémhulladékot és egy forgalomból kivont személygépkocsi fémvázát tárolta huzamosabb ideig.

2022. január 11-én az illetékes kormányhivatal tisztviselői helyszíni ellenőrzést végeztek. Azt követően határozattal felszólították a vádlottat, hogy szüntesse meg az engedély nélküli tevékenységét, gondoskodjon a szükséges dokumentumok beszerzése iránt, majd azokat mutassa be a hatóságnak.

A kormánytisztviselők 2022. május 31-én ismételten helyszíni ellenőrzést tartottak a vádlott két ingatlanán és megállapították, hogy továbbra is nagy mennyiségű hulladék volt a telkeken.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

Az irányadó jogszabály alapján a vádlott ingatlanain felhalmozott anyagok hulladéknak minősülnek. Az azzal kapcsolatos tevékenységet magánszemély csak hatósági engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezheti. A vádlott azonban ilyen engedéllyel az ismételt ellenőrzés alkalmával sem rendelkezett.

Az ügyben a nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság folytatta le.

A Hajdúböszörményi Járási Ügyészség a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlott ellen hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett miatt emelt vádat a Hajdúböszörményi Járásbíróságon. A büntetővégzés meghozatalára irányuló vádiratban indítványt tett arra, hogy a járásbíróság a vádlottal szemben közérdekű munka büntetést szabjon ki.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Visszanéző (2019): A városlakó vetési varjak és az emberek együttélése

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságra több alkalommal is érkezett már panasz települések belterületén fészkelő varjak okozta problémák miatt. Leggyakrabban a madarak ürülékére és hangoskodására hivatkozva kérik tőlünk a varjúfészkek eltávolítását. Cikkünk célja, hogy a „varjúprobléma” mögé nézzünk és áttekintsük a törvényi keretek engedte megoldási lehetőségeket.

Sok a varjú vagy kevés?

A vetési varjú (Corvus frugilegus) hazai állományára vonatkozóan 1942-től állnak rendelkezésre pontos adatok, ekkor kezdték el ugyanis módszeresen felmérni a varjútelepeket. Ezekből kiderül, hogy ezek a varjak eleinte nagyobb kolóniákban költöttek és csupán kis hányaduk fészkelt kisebb kolóniákban vagy az emberi települések területén. A ’80-as évek elején végzett és célzottan a vetési varjakat érintő gyérítések következtében azonban 1980 és 1984 között, tehát mindössze 4 év alatt a telepek száma 34%-kal csökkent, míg a fészkelő állomány 53%-kal fogyatkozott meg. A nagy kolóniák elkezdtek összeomlani és a madarak kisebb telepekre kényszerültek. Mivel a gyérítés ezután is folytatódott, a ’90-es évek közepére a vetési varjú hazai állománya az egykori 300.000 párról csupán 30.000 párra, tehát mindössze a 10%-ára zsugorodott.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Bár a vetési varjút 2001-ben törvényes oltalom alá helyezték, illegális gyérítése, valamint az élőhelyeinek csökkenése továbbra is folytatódik, ezért az állományának mérete jelenleg 18500-23500 pár körül stagnál. A folyamatos emberi pusztítás hatására a fészektelepek felaprózódtak, nagyrészt megszűntek és ez arra kényszerítette a varjakat, hogy az emberi településeken keressenek menedéket.

Ezen túl a fészektelepek megfogyatkozása olyan más védett madárfajok fészkelési lehetőségeit és ennek következtében az állományát is csökkenti, melyek előszeretettel használják a vetési varjak felhagyott fészkeit. Ilyen a kék vércse, a vörös vércse és erdei fülesbagoly.

Miért költöznek a városokba?

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A varjak a rendszeres mérgezések és a közvetlen zavarás elől szinte menekülésszerűen költöztek az emberi települések közelébe, városi parkokba, temetőkertekbe, ahol erősen korlátozott a mérgek és lőfegyverek használata. Nem beszélve arról, hogy az itt található lakossági hulladék terített asztalt is jelent nekik. A jelenlegi konfliktusok tehát elsősorban a folyamatosan tetten érhető emberi hibáknak és félreértéseknek köszönhetőek, amikkel szabályszerűen beüldözték a varjakat a természetes élőhelyükről a lakott területekre, ahol viszont már nem a táplálkozásuk, hanem a hangoskodásuk, szennyezésük miatt keletkezik ellentét ember és vetési varjú között. Így elmondható az is, hogy a települések külterületein található fészektelepek további zavarása, esetleges felszámolása nemhogy segítene, de kifejezetten ront a lakott területeken meglévő konfliktushelyzeteken.

Téli vendégeink is vannak

A kialakult szituáción pedig az sem segít, hogy a varjak jobb híján gyakran telelni is az emberi településekre húzódnak. Ezzel kapcsolatban azonban fontos tudni, hogy amíg a Kárpát-medencei vetési varjak telente csupán kóborolnak, de alapvetően a költőterület környékén maradnak, addig jellemzően északkeleti irányból hatalmas varjúcsapatok érkeznek hazánkba. Emiatt tapasztaljuk télen, hogy sokkal több varjat látunk a városokban. Ám ezek a jellemzően Oroszországból, Ukrajnából és a Balti államokból érkező példányok nálunk csak téli vendégek és március közepére mind elhagyják az országot, hogy visszatérjenek a költőterületükre. A nálunk költő állomány sorsa tehát alapvetően rajtunk múlik.

Eltávolítható-e a varjúfészek?

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) alapján tilos a védett állatfajok – és így a vetési varjú – egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.

Azonban a jogszabályi előírásokat is figyelembe véve van lehetőség a vetési varjú lakott területeken történő riasztására, esetlegesen a fészkek eltávolítására, illetve a fészket tartó fák kivágására, vagy a lombkorona visszavágásos kezelésére, de minden esetben engedélyt kell kérni a területileg illetékes Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztályától.

Tehát a félreértések elkerülése végett szeretnénk leszögezni, hogy nem a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ad engedélyt a varjútelepek megsemmisítésére, azt a területileg illetékes Kormányhivataltól kell megkérni. Az Igazgatóságot a Kormányhivatal arra kéri fel, hogy véleményezze az engedélykérelmet.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakmailag támogatni fogja a hatósági határozat kiadását, amennyiben:

  • a tevékenység indokolt, azaz a varjak élettevékenysége olyan mértékben veszélyeztet más jogos érdeket – például tulajdonhoz való jogot nem mozdítható vagyontárgyak folyamatos, kárt okozó beszennyezésével, egészséges környezethez való jogot a rendszeres emberi tartózkodási helyül szolgáló területek intenzív piszkításával -, hogy az előidézett káros hatások már meghaladják a természetvédelmi közérdek védelmének pozitív hatásait;
  • költési időszakon kívül történik (a költési időszak március 15-től augusztus 15-ig tart);
  • vetési varjú és más védett faj egyedeinek elpusztítására nem kerül sor.

Érdemes ugyanakkor felhívni rá a figyelmet, hogy erős érdeksérelem hiányában, csupán azért, mert vannak olyan embertársaink, akiket zavar e nagyon intelligens, és az év nagy részében az ember számára is hasznos táplálkozású madarak látványa, hangja, nem támogatják automatikusan a magyar államigazgatási szervek a lakott területen található fészkek, fészkelőhelyek felszámolását.

Nemigen létezik olyan, ember közelében megtelepedő élőlény – beleértve például a kártevő rovarokat pusztító békákat és gyíkokat, vagy a valaha mindenki által szeretett fecskéket és gólyákat –, ami ne zavarna az emberek sokaságából legalább egyeseket olyannyira, hogy ezzel az állami hivatalokhoz fordulnak. A társadalom többsége azonban még mindig nem szeretne élettelen lakókörnyezetet maga körül, és tisztában van a természetes élővilág megőrzésének pozitív hatásaival, ezért a természeti értékeket szegényítő tevékenységeket nem lehet pusztán ellenszenvre alapozni, a hatóságokkal jóváhagyatni.

Ha valaki úgy érzi, hogy számos érintett lakos megalapozott, igazolt közérdeksérelemre hivatkozó panasza ellenére a varjak belterületi fészektelepeinek zavaró hatása ellen évek óta nem történik érdemi ellenintézkedés, az rendszerint nem a természetvédelmi kezelőn, vagyis a nemzeti park igazgatóságon múlik, hanem a szükséges hatósági engedélyek beszerzésének hiányán, valamint a nem kellően, illetve nem jogszerűen megtervezett védekezésen.

A leggyakoribb eset, hogy a fészkek, illetve fészkelőhelyek felszámolását olyankor kezdeményezik és akarják sürgősen végrehajtani, amikor azokban a lerakott tojásokat, a kikelt fiókákat gondozzák a szülőmadarak. Az ilyenkor végzett beavatkozások a tojások, fiókák pusztulását eredményeznék, ami utóbbiak esetében állatkínzás, és a természetvédelmi jogszabályok büntetőjogi következményekkel is fenyegető megszegése. A fészkek eltávolítását jogszerűen és emberségesen a fészkelési időszakon kívül lehet elvégezni, és ehhez időben kell megtervezni és engedélyeztetni a beavatkozást.

Mindannyiunk közös érdeke az ember és a természet minél harmonikusabb együttélése, de ebben akkor tudnak segíteni a természeti értékek kezelői, ha párbeszéd alakul ki a lakosság, a települési önkormányzatok és a megmaradt természeti értékek védői között!

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park (2019. április 15.)

Bővebb információ:  VETÉSI VARJÚ KONFLIKTUSKEZELÉSI TERV – Javaslatok a vetési varjúval, mint védett fajjal kapcsolatban keletkező konfliktushelyzetek egységes kezelésére/MME, 2008

Tovább olvasom