Természetvédelem
Újrahasznosított hulladék a Tiszából
Az elmúlt hetekben 22 tonna hulladékot emeltek ki a Tiszából a folyó felső szakaszán, majd dolgoztak fel, ebből több mint 7 tonnányit újrahasznosítanak – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a PET Kupa szervezői.

Önkéntesek PET-palackokkal töltött zsákokat pakolnak le egy kishajóról a Tisza partján, Tiszaszőlős közelében 2020. november 11-én (Kép: SONLINE)
A bodrogi árhullám után a Tisza tetőzésével munkába állt a vízügy gépsora. Vásárosnaménynál a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság már nemcsak ukrán, hanem jelentős mennyiségű román szennyeződést is kitermelt, amely a Szamoson keresztül érkezett. A hulladék előválogatása a vásárosnaményi híd lábánál kiépített kármentesítési területen kezdődött el, ahol a vízügy választotta szét a főként uszadékfából álló szerves részt a szervetlen anyagoktól. A magas vízállás és a hideg időjárás ellenére csaknem 2000 köbméter anyagot, 80 százalékban uszadékfát mozgattak meg.
A PET Kupa akciócsoportja az így kitermelt és szétválasztott szervetlen anyagokat válogatta tovább különböző anyagfajtákra: a mérlege 3,3 tonna üveg, 160 kilogramm fém és 3,8 tonna műanyag, olyan újrahasznosítható anyag, ami visszakerül a körforgásba.
Ha a járványügyi intézkedések engedik, a PET Kupa idén nyáron a hagyományos felső-tiszai nagy futam mellett két kisebb hulladékgyűjtő versenyt is rendez: nyár elején a Tisza-tavon, ősszel pedig a Bodrogon. A csapatok jelentkezését március 15-ig várják a szervezők.
Forrás: SONLINE
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







