Keressen minket

Természetvédelem

Újrahasznosított hulladék a Tiszából

Az elmúlt hetekben 22 tonna hulladékot emeltek ki a Tiszából a folyó felső szakaszán, majd dolgoztak fel, ebből több mint 7 tonnányit újrahasznosítanak – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a PET Kupa szervezői.

Közzétéve:

Az elmúlt hetekben 22 tonna hulladékot emeltek ki a Tiszából a folyó felső szakaszán, majd dolgoztak fel, ebből több mint 7 tonnányit újrahasznosítanak – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a PET Kupa szervezői.

Önkéntesek PET-palackokkal töltött zsákokat pakolnak le egy kishajóról a Tisza partján, Tiszaszőlős közelében 2020. november 11-én (Kép: SONLINE)

Ha a járványügyi intézkedések engedik, a PET Kupa idén nyáron a hagyományos felső-tiszai nagy futam mellett két kisebb hulladékgyűjtő versenyt is rendez. A közlemény szerint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hatodszor vetette be a magyar fejlesztésű vásárosnaményi gépsort, amellyel a Tisza sodrásával érkező teljes hulladékmennyiség háromnegyedét sikerült megfogni.
A PET Kupa hulladékkezelő csapata 7,1 tonna hulladékot válogatott anyagfajtákra, csak PET-palackból hozzávetőlegesen több mint 300 ezret tömörítettek és báláztak be újrahasznosításra. A folyóáradások idején, januárban a PET Kupa csapatai elsőként a Bodrogon, Olaszliszka mellett vetették be hulladékgyűjtő hajójukat, a PET II-t. Az összehangolt munkát az önkormányzat, civilek és révészek is segítették. Ugyanitt GPS-jeladóval ellátott palackokat is elindítottak, hogy megfigyeljék a hulladéktorlaszok mozgását.

A bodrogi árhullám után a Tisza tetőzésével munkába állt a vízügy gépsora. Vásárosnaménynál a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság már nemcsak ukrán, hanem jelentős mennyiségű román szennyeződést is kitermelt, amely a Szamoson keresztül érkezett. A hulladék előválogatása a vásárosnaményi híd lábánál kiépített kármentesítési területen kezdődött el, ahol a vízügy választotta szét a főként uszadékfából álló szerves részt a szervetlen anyagoktól. A magas vízállás és a hideg időjárás ellenére csaknem 2000 köbméter anyagot, 80 százalékban uszadékfát mozgattak meg.

A PET Kupa akciócsoportja az így kitermelt és szétválasztott szervetlen anyagokat válogatta tovább különböző anyagfajtákra: a mérlege 3,3 tonna üveg, 160 kilogramm fém és 3,8 tonna műanyag, olyan újrahasznosítható anyag, ami visszakerül a körforgásba.

Ha a járványügyi intézkedések engedik, a PET Kupa idén nyáron a hagyományos felső-tiszai nagy futam mellett két kisebb hulladékgyűjtő versenyt is rendez: nyár elején a Tisza-tavon, ősszel pedig a Bodrogon. A csapatok jelentkezését március 15-ig várják a szervezők.

Forrás: SONLINE

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom

Természetvédelem

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének

Published

on

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.

Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

Tovább olvasom