A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erdészeti szakemberei és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) munkatársai a fokozott erdőtűzkockázat miatt megkezdték az erdőtűzkockázat-értékelő rendszer működtetését.

Fotó: NÉBIH

A rendszer segítségével a szakértők naponta jelölik ki a tűzgyújtási tilalommal érintett területet, mérlegelve a várható időjárást, az erdei biomassza állapotát, valamint a megelőző időszak tűzeseteit. A jelenlegi fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nébih az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyeztetve, 2026. március 13-án 00:00 órától Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye egész területén elrendeli a tűzgyújtási tilalmat.

Az erdőkben és az erdők környéki területeken található avar nedvességtartalmát a napos, tavasziasan meleg időjárás nagymértékben csökkentette az utóbbi időszakban, ezzel jelentősen megnőtt a tűzveszély kockázata. Csapadék Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében a következő napokban sem várható.
A csapadékmentes időszakban a nappali felmelegedés hatására a gyúlékony, könnyű biomassza kiszáradt, így a gyepterületeken gyújtott tüzek gyorsan átterjedhetnek az erdőkre is. Ezt jelzik a veszélyeztetett vármegyékben megemelkedett szabadterületi tűzesetszámok és a leégett területek növekedése is. Mindezek indokolttá teszik a fokozott tűzveszély kihirdetését, valamint a tűzgyújtási tilalom életbeléptetése a két vármegye területére.

Az erdészeti és a katasztrófavédelmi szakemberek az erdőtűzkockázat-értékelő rendszer működtetésével elősegítik, hogy az egyes területeken a tűzgyújtási tilalom csak a feltétlenül indokolt ideig legyen elrendelve, emellett a korlátozás elrendelése és visszavonása gyorsabban kövesse az időjárás változásait.

Tavaszi erdőtüzek veszélye és megelőzésük

Magyarországon, az erdőtüzek csaknem 100 százaléka emberi gondatlanságból fakad! Az év folyamán két kiemelten tűzveszélyes időszakot lehet elkülöníteni. A tavaszi tüzek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek. A tűz terjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban.
A „gazosok”, nádasok, árokpartok meggyújtása, majd a tűz őrizetlenül hagyása nemcsak sok millió facsemete pusztulását okozza, hanem súlyos károkat okoz a tavasszal éledő természetnek, elpusztítva akár sok állatfaj kicsinyeit is.

A nem körültekintően végzett kerti növényi hulladékégetés is rendszeresen okoz erdő- és vegetációtüzet. Előfordul, hogy a tűzgyújtók nem számolnak az ugrótűzzel, és a szél az izzó zsarátnokokat, szikrákat messzire repíti, meggyújtva az erdőt, mezőt néha a szomszéd faházát is. Máskor a nem megfelelően eloltott kerti tűz (grillezés, bográcsozás, avarégetés után) másnap, harmadnap ugrótüzek forrásaként újraéled.

Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek, nehezebb őket eloltani. Mivel a tavaszi tüzek 100 százalékát mi, emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni leghatékonyabb védekezés az odafigyelés, a tűzgyújtási szabályok betartása.
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében. A korlátozás ideje alatt szintén nem szabad tüzet rakni a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken sem. Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva. A tilalommal nem érintett belterületeken is javasolt a zárt égésterű eszközök, elektromos vagy gázgrill használata, a nyitott égésterű szén- vagy fatüzelésnél ugyanis az égő zsarátnokok többszáz méterre is képesek elrepülni és meggyújtani a növényzetet.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak.

A hatóság kéri a lakosságot, hogy fokozottan ügyeljenek a tűzgyújtási tilalom betartására, hiszen felelős magatartásukkal hatalmas környezeti és vagyoni kárt előzhetnek meg!

1 másodperc odafigyelés 100 órás tűzoltást és 100 éves erdészeti helyreállítást előzhet meg!

Forrás: NÉBIH

A múlt héten kollégánknak sikerült két széki lile (Anarhynchus alexandrinus) egyedet megfigyelnie a Felső-Kiskunságban, ami idén a faj első észlelése a térségben. Ez a ritka, apró partimadár a kopár, gyér növényzetű szikes tavak partját kedveli, ahol főként talajon mozgó rovarokkal táplálkozik. 

A széki lile fokozottan védett madárfaj (fotó: Bárdos Tibor)

Állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ, száma Európában jelentősen megfogyatkozott. Magyarországon rendkívül ritka, azonban az utóbbi években megvalósult, célzott élőhely-kezelési tevékenységek hatására számuk növekedésnek indult. Több évtized után ismét 20 pár felett van a hazai költőállomány, azonban jelenleg csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén rendszeres a költése.

A faj fennmaradása jelentős mértékben függ a vakszikes élőhelyek megőrzésétől, a természetes vízjárás fenntartásától és a szabályozott legeltetéstől. A szikes tavak benádasodása és tartós kiszáradása veszélyezteti a fészkelő- és táplálkozóhelyeket. A széki lile különösen kedveli a legeltetett, rövid füvű területeket, ahol a külterjes állattartás ideális feltételeket biztosít számára.

A széki lile fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.

Forrás: KNP

A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén március 5-én észleltük az első, visszatérő fehér gólyát. A madár Körösladányban, egy élelmiszeráruház kéményén lévő, régóta lakott fészekhez érkezett vissza.

Fotó: Szegedi Fruzsina – KMNP