Természetvédelem
Jeladós barátkeselyűt lőhettek le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektjének munkatársait a bolgár Green Balkans szervezet kollégái riasztották múlt héten, mert egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű Magyarország területéről küldött gyanús GPS adatokat.
Carlo,a méreg- és tetemkereső kutya a megtalált jeladóval (Fotó: Deák Gábor, MME)
Az MME méreg és tetemkereső egysége és a Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata néhány órán belül a megadott koordinátákhoz siettek, ahol sikerült megtalálni a madár jeladóját egy folyóparton.
Színes gyűrűvel jelölt bolgár barátkeselyűk (Fotó: Green Balkans)
A nyomkövető adatainak köszönhetően arra is hamar fény derült, hogy a madarat a jeladó helyétől több kilométerre meglőhették, ugyanis a keresőkutyás egység egyértelműen erre utaló nyomokat talált, így azonnal értesítette a rendőrséget.
A helyszínelés során több bűnjel is rögzítésre került és DNS mintát vettek a madár jeladójáról is, így bízhatunk benne, hogy a rendőrségi nyomozás során sikerül mielőbb felelősségre vonni az elkövetőt!
A helyszínelés során a feltételezett elkövető lábnyomait… (Kép: MME)
Barátkeselyű egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országból – így hazánkból is – kipusztultak az illegális pusztítás (mérgezés és lelövés), valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése következtében.
Továbbá barátkeselyű tollakat és vérnyomokat is találták (Fotó: Deák Gábor, MME).
Bulgáriában utoljára az 1950-es években történt ismert barátkeselyű fészkelés és 1985-ben hivatalosan is kipusztulttá nyilvánították. A Bright Future for Black Vulture (LIFE14NAT/BG/649, https://greenbalkans.org/VulturesBack/en/) természetvédelmi projekt keretében több tucat repatriált barátkeselyűt engedtek szabadon az elmúlt években, így jelentősen elkezdett javulni a faj helyzete. A projekt hatalmas sikere, hogy idén tavasszal három pár is fészkelni kezdett Bulgáriában, így több mint fél évszázad után telepedhetett meg újra a faj a balkáni országban.
Az “Ichera” névre keresztelt barátkeselyű Spanyolországban kelt ki egy természetes fészekből 2019-ben, ahol még abban az évben egy autó elütötte. A madarat helyi madárvédők megmentették, majd 2020-ban a visszatelepítési program keretében Bulgáriába szállították, ahol fél éves repatriációt követően idén márciusban engedték szabadon. Az elengedését követően egy hónapig Bulgáriában vándorolt, majd északnak vette az irányt és Szerbián és Románián keresztül érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol három nappal megérkezése után eltűnt.
A nyomkövetővel felszerelt barátkeselyű útvonala
“Minden szabadon engedett keselyű felbecsülhetetlen értéket képez a Balkán-félszigeten: a madarakat a spanyol Extremadura tartományból szállították Bulgáriába, hogy a rehabilitációs folyamatot követően visszatérjenek a vadonba. Mindent megteszünk, hogy elérjük a célt, sokszor nemzetközi partnerekkel is együttműködünk – például a romániai Milvus szervezet mesterséges etetőhelyeket és folyamatos megfigyelést biztosított az ideiglenesen ott tartózkodó madarainknak, most pedig az MME szakemberei segítették az eltűnt madár felderítését.” – mondta Simeon Marin, a Green Balkans munkatársa.
A keselyűk más dögevőkhöz hasonlóan fontos szerepet töltenek be az élővilágban, az állati tetemek fogyasztásával olyan kórokozók terjedését is szabályozhatják, amelyek súlyos állat- és népegészségügyi problémát jelentenek.
Magyarországon 1932 óta először és utoljára 2008-ban figyeltek meg egy barátkeselyűt, így különösen érdekes, hogy az eltűnt jeladós példány mellett a napokban egy másik példány is feltűnt az Alföldön. Ezen az utóbbi fiatal példányon nem volt gyűrű, így feltehetően egy természetes fészekaljból származik, és nem kizárható, hogy a jeladós eltűnt madárral együtt vándoroltak északra a Balkán-félszigetről.
A barátkeselyű fokozottan védett faj, így elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül. Rendkívül sajnálatos, hogy a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések ellenére a 21. században – több másik veszélyeztető tényező mellett – még mindig jelen van a védett fajok orvvadászata is hazánkban.
Forrás: MME
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.
Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.
Fotó: WWF
Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.
A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
