Természetvédelem
Jeladós barátkeselyűt lőhettek le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektjének munkatársait a bolgár Green Balkans szervezet kollégái riasztották múlt héten, mert egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű Magyarország területéről küldött gyanús GPS adatokat.

Carlo,a méreg- és tetemkereső kutya a megtalált jeladóval (Fotó: Deák Gábor, MME)
Az MME méreg és tetemkereső egysége és a Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata néhány órán belül a megadott koordinátákhoz siettek, ahol sikerült megtalálni a madár jeladóját egy folyóparton.

Színes gyűrűvel jelölt bolgár barátkeselyűk (Fotó: Green Balkans)
A nyomkövető adatainak köszönhetően arra is hamar fény derült, hogy a madarat a jeladó helyétől több kilométerre meglőhették, ugyanis a keresőkutyás egység egyértelműen erre utaló nyomokat talált, így azonnal értesítette a rendőrséget.

A helyszínelés során több bűnjel is rögzítésre került és DNS mintát vettek a madár jeladójáról is, így bízhatunk benne, hogy a rendőrségi nyomozás során sikerül mielőbb felelősségre vonni az elkövetőt!

A helyszínelés során a feltételezett elkövető lábnyomait… (Kép: MME)
Barátkeselyű egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országból – így hazánkból is – kipusztultak az illegális pusztítás (mérgezés és lelövés), valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése következtében.

Továbbá barátkeselyű tollakat és vérnyomokat is találták (Fotó: Deák Gábor, MME).
Bulgáriában utoljára az 1950-es években történt ismert barátkeselyű fészkelés és 1985-ben hivatalosan is kipusztulttá nyilvánították. A Bright Future for Black Vulture (LIFE14NAT/BG/649, https://greenbalkans.org/VulturesBack/en/) természetvédelmi projekt keretében több tucat repatriált barátkeselyűt engedtek szabadon az elmúlt években, így jelentősen elkezdett javulni a faj helyzete. A projekt hatalmas sikere, hogy idén tavasszal három pár is fészkelni kezdett Bulgáriában, így több mint fél évszázad után telepedhetett meg újra a faj a balkáni országban.
Az “Ichera” névre keresztelt barátkeselyű Spanyolországban kelt ki egy természetes fészekből 2019-ben, ahol még abban az évben egy autó elütötte. A madarat helyi madárvédők megmentették, majd 2020-ban a visszatelepítési program keretében Bulgáriába szállították, ahol fél éves repatriációt követően idén márciusban engedték szabadon. Az elengedését követően egy hónapig Bulgáriában vándorolt, majd északnak vette az irányt és Szerbián és Románián keresztül érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol három nappal megérkezése után eltűnt.

A nyomkövetővel felszerelt barátkeselyű útvonala
“Minden szabadon engedett keselyű felbecsülhetetlen értéket képez a Balkán-félszigeten: a madarakat a spanyol Extremadura tartományból szállították Bulgáriába, hogy a rehabilitációs folyamatot követően visszatérjenek a vadonba. Mindent megteszünk, hogy elérjük a célt, sokszor nemzetközi partnerekkel is együttműködünk – például a romániai Milvus szervezet mesterséges etetőhelyeket és folyamatos megfigyelést biztosított az ideiglenesen ott tartózkodó madarainknak, most pedig az MME szakemberei segítették az eltűnt madár felderítését.” – mondta Simeon Marin, a Green Balkans munkatársa.
A keselyűk más dögevőkhöz hasonlóan fontos szerepet töltenek be az élővilágban, az állati tetemek fogyasztásával olyan kórokozók terjedését is szabályozhatják, amelyek súlyos állat- és népegészségügyi problémát jelentenek.
Magyarországon 1932 óta először és utoljára 2008-ban figyeltek meg egy barátkeselyűt, így különösen érdekes, hogy az eltűnt jeladós példány mellett a napokban egy másik példány is feltűnt az Alföldön. Ezen az utóbbi fiatal példányon nem volt gyűrű, így feltehetően egy természetes fészekaljból származik, és nem kizárható, hogy a jeladós eltűnt madárral együtt vándoroltak északra a Balkán-félszigetről.
A barátkeselyű fokozottan védett faj, így elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül. Rendkívül sajnálatos, hogy a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések ellenére a 21. században – több másik veszélyeztető tényező mellett – még mindig jelen van a védett fajok orvvadászata is hazánkban.
Forrás: MME
Természetvédelem
Érkeznek a szikes puszták kincsei — visszatértek az első széki lilék a Felső-Kiskunságba!
Két széki lilét figyeltek meg a Felső-Kiskunságban.
A múlt héten kollégánknak sikerült két széki lile (Anarhynchus alexandrinus) egyedet megfigyelnie a Felső-Kiskunságban, ami idén a faj első észlelése a térségben. Ez a ritka, apró partimadár a kopár, gyér növényzetű szikes tavak partját kedveli, ahol főként talajon mozgó rovarokkal táplálkozik.

A széki lile fokozottan védett madárfaj (fotó: Bárdos Tibor)
Állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ, száma Európában jelentősen megfogyatkozott. Magyarországon rendkívül ritka, azonban az utóbbi években megvalósult, célzott élőhely-kezelési tevékenységek hatására számuk növekedésnek indult. Több évtized után ismét 20 pár felett van a hazai költőállomány, azonban jelenleg csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén rendszeres a költése.
A faj fennmaradása jelentős mértékben függ a vakszikes élőhelyek megőrzésétől, a természetes vízjárás fenntartásától és a szabályozott legeltetéstől. A szikes tavak benádasodása és tartós kiszáradása veszélyezteti a fészkelő- és táplálkozóhelyeket. A széki lile különösen kedveli a legeltetett, rövid füvű területeket, ahol a külterjes állattartás ideális feltételeket biztosít számára.
A széki lile fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint.
Forrás: KNP
Természetvédelem
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra visszatért az első fehér gólya
Visszatért az első fehér gólya a Körös–Maros Nemzeti Parkba.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén március 5-én észleltük az első, visszatérő fehér gólyát. A madár Körösladányban, egy élelmiszeráruház kéményén lévő, régóta lakott fészekhez érkezett vissza.

Fotó: Szegedi Fruzsina – KMNP
A köztudatban úgy tartják, a fehér gólyák a „legmagyarabb” madarak, ugyanis többségük március 15-én tér vissza afrikai telelőhelyéről, az ősz közeledtével pedig augusztus 20-án távoznak a legnagyobb számban. Természetesen vannak korábban érkezők, ahogyan ez a körösladányi példány is.
A gólyapárok általában nem egyszerre jönnek, hanem előbb a hím tér vissza, s mire a párja megjelenik, addigra ő már kicsinosítja, kitatarozza a fészket. A tojó érkezésekor a párok rendkívül élénken kelepelnek, ezzel fejezik ki a viszontlátás feletti örömüket. A fészektatarozás után a párzás időszaka következik, melynek eredményeként május elején már az első gólyafiókákat is megpillanthatjuk a fészkekben.
Az igazgatóság illetékességi területén minden évben nagy számban költenek fehér gólyák, a Körös-Maros Nemzeti Park ugyanis kiváló táplálkozóhelyeket jelent számukra.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Hol töltötték 2025/2026 telét gyűrűs madaraink?
Idén is számos külföldi országba kirándultak a Magyarországon gyűrűzött madaraink
A Madárgyűrűzési Központba most télen is több tízezer megkerülési adat érkezett, melyek nagy része belföldi visszafogási adat, de a legizgalmasabb értesítéseket rendszerint külföldről kapjuk. Ezen a télen 474 jelölt madár, 686 megkerülési adata érkezett az MME által működtetett központba az országhatárainkon túlról. Ezek nagy része színes gyűrűs madarak megfigyelése, amelyeket távcsővel, teleszkóppal viszonylag könnyen lehet azonosítani kisebb-nagyobb távolságból is. Ez a szám még változni fog, mivel folyamatosan érkeznek a központba a megkerülési e-mailek, amiket folyamatosan dolgozunk fel.

A Madárgyűrűzési Központba eddig beérkezett magyar gyűrűs madarak külföldi megkerülései a 2025. december-2026. február közötti időszakból (forrás:MME)
Beléptünk a meteorológiai tavaszba, és érkeznek az első korai vonuló madarak, amelyek részben átvonulnak nálunk, részben haza érkeznek. Még nagyon sok vonuló madár a telelőterületen tartózkodik ebben az időszakban és később kezdik meg az utat a fészkelőterületük felé. Még néhány hét, és igazán nagy tömegben találkozhatunk ismét kedvenc madarainkkal.
A vadon élő madarakat madárgyűrűzők ezrei jelölik, és a szakemberek a gyűrűzött madarak megkerülései alapján rakják össze a madárvonulás mozaikját. Európa minden országában van madárgyűrűzési központ, ahol ezek az adatok összefutnak és egységes rendszerbe szerveződnek. Magyarországon 1908 óta van madárgyűrűzés, amit az 1970-es évek közepétől az MME szervez.
Ezen a télen a legtöbb alkalommal egy hazai jelölésű dankasirályt figyeltek meg, amit 2025. március 9-én, második éves korában gyűrűztek a gyáli szeméttelepen, és augusztus közepétől 39 alkalommal figyelték meg Lengyelországban, a Balti-tenger partján. Ez a madár az első életévében nagy távolságokra kóborolt, de az idei telén végig a tengerpart közelében maradt.

Magyar gyűrűs fehér gólya a Serengetiben (fotó: Pablo Moraga)
Az elmúlt télen további 33 hazai gyűrűs madárfaj megkerülési adatai érkeztek külföldről a központba, ebből a legtöbb színes jelölésű dankasirály, szerecsensirály, bütykös hattyú és nyári lúd volt. A legtávolabbi megkerülések fehér gólyához és szerecsensirályhoz köthetők. Három hazai, színes gyűrűs fehér gólya került meg Ománban, ezeket 2025-ben gyűrűzték Rimócon, Kiscsőszön és Marcaltőn. Az előző kettőt egy szeméttelepen figyeltek meg, a harmadik elpusztultan kézrekerült. Tanzániában, a Serengeti Nemzeti Parkban fényképeztek le egy magyar gyűrűs fehér gólyát, amit 2024-ben, fiókakorában gyűrűztek Bácsbokodon. Ezen a télen ez a legtávolabb – a gyűrűzési helyétól 5575 km-re – megkerült, magyar gyűrűs madár.

Magyar gyűrűs szerecsensirály (fotó: Andreas Goedecke)
Mauritániából, az Atlanti-óceán partvidékéről, egy színes gyűrűs szerecsensirályt jelentettek vissza, amit 2025-ben, fiókakorában jelöltek Székesfehérváron, a sóstói sirályszigeten. Ezt a madarat a kirepülését követően, júliusban Alsó-Szászországban is látták. A gyűrűzése és az afrikai megkerülése közöti távolság 4420 km, jelenleg a legtávolabb megkerült, hazai gyűrűs szerecsensirály a hazai madárgyűrűzési adatbankban.
Ezeken az eseteken kívül Afrikából a következő megkerülésekről kaptunk hírt az elmúlt hónapokban:
- egy 2020-ban, Sárbogárdnál gyűrűzött dankasirályt Tunéziában figyeltek meg;
- egy-egy hazai gyűrűs kanalasgémet Algériában és Egyiptomban, 22 példányt pedig Tunéziában, a hazai költőállomány legfontosabb telelőterületén figyeltek meg;
- egy tavaly, Kapuvárnál fiókaként jelölt nagy kárókatona Tunéziában, Djerba szigetén került kézre elpusztultan;
- egy tavaly, Jászboldogháza határában jelölt vörös vércsét Líbiában fogtak be és egy szintén 2025-ben, Nagynyárádon, fiókakorában jelölt seregély Algériában került meg sérülten, ami később elpusztult.
A 2026. év madara az énekes rigó. Külföldről ezen a télen két hazai gyűrűs példányt jelentettek vissza, mindkettőt Olaszországból, a hazai állomány legfontosabb telelőterületéről. Az egyiket Róma közelében, a másikat Szardínián lőtték le.
A telelés, és különösen a telelőhelyre és visszafelé történő vonulás egy nagy kihívás a vonuló madaraknak, az útról sok példány nem érkezik már vissza, de a sikeres madarak hamarosan fészkelőhelyet és párt választanak és egy új, egy másik kihívás elé néznek, megkezdve az utódok, az új utazók felnevelését.
Forrás: MME

