A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektjének munkatársait a bolgár Green Balkans szervezet kollégái riasztották múlt héten, mert egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű Magyarország területéről küldött gyanús GPS adatokat.
Carlo,a méreg- és tetemkereső kutya a megtalált jeladóval (Fotó: Deák Gábor, MME)

Az MME méreg és tetemkereső egysége és a Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata néhány órán belül a megadott koordinátákhoz siettek, ahol sikerült megtalálni a madár jeladóját egy folyóparton.

Színes gyűrűvel jelölt bolgár barátkeselyűk (Fotó: Green Balkans)

A nyomkövető adatainak köszönhetően arra is hamar fény derült, hogy a madarat a jeladó helyétől több kilométerre meglőhették, ugyanis a keresőkutyás egység egyértelműen erre utaló nyomokat talált, így azonnal értesítette a rendőrséget.

Jeladós barátkeselyűt lőttek le Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A helyszínelés során több bűnjel is rögzítésre került és DNS mintát vettek a madár jeladójáról is, így bízhatunk benne, hogy a rendőrségi nyomozás során sikerül mielőbb felelősségre vonni az elkövetőt!

A helyszínelés során a feltételezett elkövető lábnyomait… (Kép: MME)

Barátkeselyű egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országból – így hazánkból is – kipusztultak az illegális pusztítás (mérgezés és lelövés), valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése következtében.

Továbbá barátkeselyű tollakat és vérnyomokat is találták (Fotó: Deák Gábor, MME).

Bulgáriában utoljára az 1950-es években történt ismert barátkeselyű fészkelés és 1985-ben hivatalosan is kipusztulttá nyilvánították. A Bright Future for Black Vulture (LIFE14NAT/BG/649, https://greenbalkans.org/VulturesBack/en/) természetvédelmi projekt keretében több tucat repatriált barátkeselyűt engedtek szabadon az elmúlt években, így jelentősen elkezdett javulni a faj helyzete. A projekt hatalmas sikere, hogy idén tavasszal három pár is fészkelni kezdett Bulgáriában, így több mint fél évszázad után telepedhetett meg újra a faj a balkáni országban.

Az “Ichera” névre keresztelt barátkeselyű Spanyolországban kelt ki egy természetes fészekből 2019-ben, ahol még abban az évben egy autó elütötte. A madarat helyi madárvédők megmentették, majd 2020-ban a visszatelepítési program keretében Bulgáriába szállították, ahol fél éves repatriációt követően idén márciusban engedték szabadon. Az elengedését követően egy hónapig Bulgáriában vándorolt, majd északnak vette az irányt és Szerbián és Románián keresztül érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol három nappal megérkezése után eltűnt.

A nyomkövetővel felszerelt barátkeselyű útvonala

“Minden szabadon engedett keselyű felbecsülhetetlen értéket képez a Balkán-félszigeten: a madarakat a spanyol Extremadura tartományból szállították Bulgáriába, hogy a rehabilitációs folyamatot követően visszatérjenek a vadonba. Mindent megteszünk, hogy elérjük a célt, sokszor nemzetközi partnerekkel is együttműködünk – például a romániai Milvus szervezet mesterséges etetőhelyeket és folyamatos megfigyelést biztosított az ideiglenesen ott tartózkodó madarainknak, most pedig az MME szakemberei segítették az eltűnt madár felderítését.” – mondta Simeon Marin, a Green Balkans munkatársa.

A keselyűk más dögevőkhöz hasonlóan fontos szerepet töltenek be az élővilágban, az állati tetemek fogyasztásával olyan kórokozók terjedését is szabályozhatják, amelyek súlyos állat- és népegészségügyi problémát jelentenek.

Magyarországon 1932 óta először és utoljára 2008-ban figyeltek meg egy barátkeselyűt, így különösen érdekes, hogy az eltűnt jeladós példány mellett a napokban egy másik példány is feltűnt az Alföldön. Ezen az utóbbi fiatal példányon nem volt gyűrű, így feltehetően egy természetes fészekaljból származik, és nem kizárható, hogy a jeladós eltűnt madárral együtt vándoroltak északra a Balkán-félszigetről.

A barátkeselyű fokozottan védett faj, így elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül. Rendkívül sajnálatos, hogy a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések ellenére a 21. században – több másik veszélyeztető tényező mellett – még mindig jelen van a védett fajok orvvadászata is hazánkban.

Forrás: MME