Természetvédelem
Európai madármegfigyelő nap a Fertőn
A madármegfigyelő programot a madártani szervezetek világszövetsége szervezi 1993 óta, melyhez számos európai ország, köztük Magyarország is csatlakozott az évek során.
Sopron média: A madármegfigyelő programot a madártani szervezetek világszövetsége szervezi 1993 óta, melyhez számos európai ország, köztük Magyarország is csatlakozott az évek során. Október másodikán, szombaton reggel nyolc órakor indul a megfigyelés. A Fertő keleti oldalán, a Borsodi-dűlő szikes élőhely-rekonstrukciós területén, a madármegfigyelő toronynál lesz a gyülekező.

A madármegfigyelő programot a madártani szervezetek világszövetsége szervezi 1993 óta (Kép: Sopronmedia.hu)
A kisgyermekes családoktól kezdve a tapasztalt madarászokig mindenkit várunk az eseményre, hisz utóbbiaknak is lesz részük új élményben. Készülünk énekesmadarak gyűrűzésére, így testközelbe hozzuk a madarakat a résztvevőkhöz, a gyermekek kézből el tudják engedni őket. Erős nagyítású távcsövekkel is készülünk, ezzel segítjük a madarak megfigyelését. A gyűrűzés egy környezetvédelmi tevékenység és a madárfajok védelmét szolgálja. A folyamat során a madarakra egyedi számozású alumínium gyűrűk kerülnek, a gyűrűkön lévő számsort és a betűket rögzítjük egy adatbázisban. Amikor visszafogásra kerülnek az állatok, akkor ezek azok az adatok, amikkel fel tudjuk térképezni a madarak vonulási útvonalait, telelőterületeit. Így sokkal jobban tudjuk védeni a fajokat, meg tudjuk előzni az egyedszámcsökkenést – mondta el dr. Gyimóthy Zsuzsa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület soproni csoportjának a tagja. A szervezet egyik célja, hogy bevonja a fiatalokat a tevékenységébe és természetközeliségre nevelje őket.

(Kép: Sopronmedia.hu)
A Fertő tó egy nagyon fontos madárvonulási hely, illetve egy összetett élőhely. A helyszínválasztás során fontos volt, hogy minél több madárfajt tudjunk bemutatni. Most az őszi vonulás időszaka van, néhány óra alatt 7-8 ezer madarat is észlelhetünk, melyek 40-45 különböző madárfajból adódhatnak. Rendszerint a legészakibb területeken fészkelők vonulnak legdélebbre. A vadludak vonulása is most zajlik, jelezve, hogy megérkezett az ősz. Hajnalban és este húznak a libák hangosan, nagyon szép látványt nyújtanak. Érkeznek a darvak is, ők is felhívják magukra a figyelmet. A vízimadarak számára a tó jelenti az éjszakázó helyet és költési időszakban a költőhelyet. A nemzeti park szabályozza ezeknek a területeknek a vízellátottságát, elárasztását, szárazon tartását, így segítik a madarak költését – tette hozzá dr. Gyimóthy Zsuzsa.
Fontos, hogy verseny is kapcsolódik az európai madármegfigyelő napokhoz. Egy online felületen lehet regisztrálni a megfigyelt madarakat, a helyszínt és a résztvevők számát. Ez alapján értékelik a résztvevő országokat, a legmagasabb számokat elérők nyernek! Magyarország az elmúlt években az első három helyen végzett.
Forrás: sopronmedia.hu
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala







