Keressen minket

Természetvédelem

Magyar gyűrűs csízt fogtak be Iránban

2021. december 18-án, szombaton kora reggel Iránból keresték a Madárgyűrűzési Központot WhatsAppon. A bejelentő egy videót küldött, amiben egy magyar gyűrűs csízt tart a kezében – közölte az MME.

2021. december 18-án, szombaton kora reggel Iránból keresték a Madárgyűrűzési Központot WhatsAppon. A bejelentő egy videót küldött, amiben egy magyar gyűrűs csízt tart a kezében – közölte az MME.

Csíz (illusztráció) Fotó: Lukács Katalin Odett

Csíz (illusztráció) (Kép: Lukács Katalin Odett)

A csízt Iránban fogták december 17-én Siráz közelében. A gyűrűről készült video felvételen jól olvasható a gyűrűszám, így a madár egyedi azonosítása sikeresen megtörtént. Ezt a csízt 2021. október 9-én gyűrűzték Szabadegyháza határában (Fejér megye, Varga György).

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz. (Kép: MME)

A bejelentő tudta, hogy ez a megkerülési adat szenzációs az Európai ornitológusoknak, ezért nyomozta le a Magyar Madárgyűrűzési Központ elérhetőségét. A videofelvétel és a bejelentő elmondása alapján a magyar gyűrűs csíz elengedésre került.

Az elengedés pillanata. (Kép: MME)

A hazai madárgyűrűzési adatbankban ez az első megkerülési adat Iránból, ezidáig magyar gyűrűs madarat innen nem jelentettek a hazai madárgyűrűzési központba. Korábban hazai gyűrűs csízek Európán kívül Törökországban kerültek meg.

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz megkerülési térképe. (Ábra: MME)

A csíz eurázsiai elterjedésű énekesmadár faj, fenyvesekben, magasan fekvő égeresekben költ. Magyarországon ritka fészkelő a hegységeinkben, de nagy számban érkezik hozzánk a késő őszi időszakban. Az észak-európai állomány a telet a kontinens délebbi, nyugatabbi területein tölti. A Kaszpi-tenger déli partvidékéig nyúlik a csízek lehetséges telelőterülete, Irán déli részén ritka vendég, így a mostani megkerülés nem csak nekünk szenzációs, de az ottani madarászoknak is egy ritka adat.

További információ a csízekről a Tudástár Magyarország madarai oldalon.

Forrás: MME

Természetvédelem

Medveészlelés Acsa határában

Magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés

Duna-Ipoly Nemzeti Park: Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet.

Magányosan kóborló barnamedvét láttak a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén. (Kép: DINP)

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították meg a nemzeti parkot, a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. (Ábra: DINP)

Május 25-én, reggel, háromnegyed kilenckor jelezte az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalnál egy autós, hogy medvét látott áthaladni az Acsa és Püspökhatvan közötti közúton. Az Önkormányzat bejelentését követően a Pilisi Parkerdő szakemberei a helyszínre siettek, ahol a medve jelenlétének egyértelmű nyomait rögzítették, amiről haladéktalanul értesítették a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. A két szervezet szakemberei közösen folytatják a terület átvizsgálását. Az állat mozgásának nyomon követése és tartózkodási helyének pontos meghatározása érdekében a Pilisi Parkerdő folyamatos, 24 órás, valós idejű megfigyelést biztosító vadkamerákat helyezett ki. A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei azt javasolják, hogy a kirándulók jelenleg kerüljék el az Acsa és Püspökhatvan környéki erdőségeket.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a lakosság számára fontos információkat közzéteszi honlapján.

FRISSÍTÉS: 

A május 25-én Acsa és Püspökhatvan között észlelt barnamedve létezését immár egy Iklad közelében készült felvétel is bizonyítja. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ismét felhívja térség lakosságának és a kirándulók figyelmét, hogy ne látogassák a környék erdőségeit. Az erdőgazdaság és a nemzeti park szakemberei továbbra is fokozott ellenőrzéseket tartanak, hogy nyomon követhessék az állatot.

A valószínűleg magányosan kóborló medvét Iklad község határában, a helyi vadásztársaság leshelyének környékén kihelyezett vadkamera rögzítette ma hajnali három óra tájban. Az állat két órán keresztül tartózkodott a településtől keletre található erdőfoltban, mintegy húsz kilométerre a tegnapi észlelés helyszínétől, az Acsa és Püspökhatvan közötti úttól.

A Pilisi Parkerdő és Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fokozott figyelemre inti a környék – tehát a Galga-völgy déli, a Gödöllői-dombság északi része és a Cserhátajla – lakosságát és a kirándulókat, és kérik, hogy ne látogassák a környék erdeit.

Miközben a fokozottan védett fajok jelenléte természetvédelmi szempontból előnyös, hiszen elősegítik és támogatják az erdei ökoszisztéma természetes folyamatait, ugyanakkor az ember-természet konfliktusmentes kapcsolata, a házi- és haszonállatok védelme érdekében alapvető fontosságú feladat a ragadozók előfordulási helyeinek pontos ismerete. A Gödöllői Erdészet területén telepített vadkamerák folyamatos, 24 órás megfigyelési adatai, valamint a hivatásos vadászok és természetvédelmi őrök rendszeres ellenőrzései is ezt a célt szolgálják.

A vadon élő állatok az erdő természetes részei. Ám ha túrájuk, sétájuk során mégis találkoznának medvével, a következő viselkedési szabályok betartását javasoljuk:

  • A medve alapvetően békés természetű és csak nagyon ritka esetben kerül sor az emberrel való konfliktusra. Amennyiben medvét látunk, ne közelítsünk hozzá, legyen bármilyen korú az állat (a bocsok megközelítése leggyakrabban az anyaállattal való találkozást is magával vonja).
  • Ne tegyünk hirtelen mozdulatot, kerüljük a szemkontaktust és lassan, hátrálva távolodjunk el a helyszínről.
  • Ha olyan területen járunk, ahol medve is előfordulhat, érdemes nappal, társaságban és beszélgetve közlekedni, a zajt a legtöbb esetben elkerülik az állatok. Az erdőben való sátrazáskor az élelmiszereket mindig a tábortól távolabb eső fára függesszük fel, kerüljük az erős illatú élelmiszereket és a maradékot mindig szagmentesen csomagoljuk el.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Pilisi Parkerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kigyulladt a nádas és az aljnövényzet tegnap dél körül a Hortobágyon – VIDEÓVAL

A Faluvéghalma-major közelében keletkezett tűz terjedését a szél is gyorsította. A hajdúnánási, a tiszafüredi, a karcagi, a tiszaújvárosi és a mezőkövesdi hivatásos, valamint a balmazújvárosi önkormányzati tűzoltók fékeztek meg a lángokat, összesen huszonhat tűzoltó kilenc technikai eszközzel oltotta a tüzet. A tűzoltók ellentüzet is gyújtottak, hogy befolyásolni tudják a tűz terjedését, de a lángok nem álltak meg, továbbterjedtek. Az oltás mintegy kilenc órán át tartott, végül száznyolcvan hektár égett le.

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Videó:  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kihajtották a bivalyokat a fülöpszállási legelőkre – GALÉRIÁVAL

Fülöpszálláson kihajtották a bivalygulyát

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: A Fülöpszállás külterületén található Kígyós-háti Állattartó telepről kihajtottuk a bivalygulyáinkat a környékbeli legelőkre. Az egyik gulyának az 52-es főúton is át kellett kelnie, hogy eljussanak a Zab-széken lévő nyári szállásukra. A biztonságos áthajtást minden évben rendőrségi segítséggel oldjuk meg, hiszen ilyenkor a forgalmat le kell állítani néhány percre. Szerencsések voltak azok az autósok, akik közelről láthatták, ahogy a tekintélyt parancsoló külsejű állatok áttrappolnak az úton.

Fülöpszálláson kihajtották a bivalygulyát. (Kép: Kiss Mónika – Kiskunsági Nemzeti Park)

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

házi bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebb őshonos háziállatunk. Szívesen fogyasztja a más állatok által kevésbé kedvelt sást, nádat és egyéb vízinövényt, és igényli a vizes, dagonyázásra alkalmas helyeket. Ideális hát a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyek, a gépekkel nem kaszálható tómedrek, csatornapartok kezelésére. Legelésükkel és taposásukkal felnyitják a növényzettel benőtt tómedreket és nyílt vízfelületeket hoznak létre, megakadályozzák az özönnövények elszaporodását és a túlzott nádasodást. Ezzel hozzájárulnak a szikes mocsarakra jellemző, fajgazdag madárvilág visszatelepüléséhez. A legelés miatt a rövidebb füvű gyepek egyes madárfajok (godák, bíbicek, cankók, gulipánok) számára megfelelő költőhelyet és táplálékforrást biztosítanak.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság teljes bivalyállománya jelenleg 758 példány.

 

Képek: Kiss Mónika

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Tovább olvasom