Ezentúl sokkal biztonságosabb körülmények között költhet az a hamvas rétihéja-pár, mely a Vasegerszeg közelében található gabonaföld területén épített fészket. A fokozottan védett, földön fészkelő madárpár közül csak a tojó kotlik a tojásokon, miközben a hím hordja számára a táplálékot és két etetés között őrzi a területet.

A hímek ilyenkor általában egy-egy karón vagy ágon ülnek, de ritkább esetben az is előfordulhat, hogy ilyenkor a villanyoszlopokon őrködnek vagy pihennek. Széles szárnyfesztávolságuk miatt a villanyoszlopok veszélyesek lehetnek számukra. Ilyen problémát észleltek az Őrségi Nemzeti Park szakemberei is Vasegerszegen egy mezőgazdasági területen, ahol a hím rétihéja előszeretettel használta pihenőként az ott lévő villanyoszlopok szigetelőit. Mivel az érintett oszlopok nem voltak madárvédelmi burkolattal ellátva, a nemzeti park igazgatósága az E.ON szakembereihez fordult segítségért.

• Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON Hungária Csoport hálózatos szakemberei példaértékű összefogásának köszönhetően rekordidőn belül madárvédelmi burkolat került a villanyoszlopokra
• Vasegerszeg térségében 4 oszlopon összesen 18 szigetelőre helyeztek el azonnal burkolatot az E.ON szakemberei annak érdekében, hogy a közelben fészkelő hamvas rétihéja-pár biztonságosabban költhessen
• A hamvas rétihéja hazánkban fokozottan védett madárfaj, költőállománya mindössze 45-60 pár
• Az energiaszolgáltatót az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei keresték meg a kéréssel

„Ez a munka is jól mutatja, hogy a természeti értékek megóvása, a madarak védelme egyetlen módon, az érintettek összefogásával lehet hatékony és eredményes. Számunkra, műszaki szakemberek számára a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú, hiszen ők ismerik a legjobban a védendő madarak szokásait. Számos programunk és hosszú évekre visszanyúló partneri kapcsolatunk, együttműködésünk van madárvédelmi témában mind itt a régióban, és az ország számos pontján, ahol szolgáltatóként jelen vagyunk. A hosszú távú együttműködéseink mellett igyekszünk az ilyen, ehhez hasonló egyedi kérésekben is segíteni, akár szakemberekkel, eszközökkel, akár anyagi támogatással, hiszen a madárvédelem fontos szerepet tölt be az E.ON mindennapi életében” – mondta Pászli Balázs, E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. Győri Üzemének területi üzemeltetési irányítója.

Az energiaszolgáltató a megkeresést előre sorolva pár napon belül megszervezte és beütemezte a munkálatokat, és június 20-án, hétfőn az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel együttműködve madárbarát burkolattal látták el az érintett 4 villanyoszlopot. A szigetelőkre helyezett burkolat megvédi az oszlopra repülő madarakat az esetleges áramütésektől, így ezentúl biztonságosabb környezetben élhetnek és költhetnek.

„A hamvas rétihéja a nagy nyílt térségek, nedves rétek madara, de kisebb arányban mezőgazdasági területeken, szántóföldi kultúrákban is fészkel. Így történt ez annak a párnak az esetében is, amely Vasegerszegtől nem messze egy gabonatáblában kezdett költésbe. Amikor tapasztaltuk, hogy a hím madár előszeretettel ül ki a fészekhez közeli középfeszültségű oszlopokra, igazgatóságunk megkereste az E.ON szakembereit a madárvédelmi munkálatokkal kapcsolatban, akik készséggel álltak rendelkezésünkre. A környékbeli madarászokkal együttműködve alternatív kiülőhelyek felkínálásával is igyekszünk csökkenteni az áramütés kockázatát, ugyanakkor a megnyugtatóbb megoldást a megfelelő burkolatok felhelyezése jelenti. Reményeink szerint az E.ON Hungária Csoport gyors beavatkozásának köszönhetően most számottevően mérséklődnek a szülőmadarakra és leendő utódaikra leselkedő veszélyek és a pár sikeres költéssel gazdagítja majd a faj állományát” – mondta Kutschi Péter, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi terület-felügyelője.

A madarak védelme áramhálózati szempontból rendkívül összetett feladat, az E.ON Hungária Csoport elkötelezett a minél szélesebb együttműködésre alapuló megoldások megtalálásában. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett a nemzeti park igazgatóságokkal és a kormányhivatalokkal is rendszeresen együttműködik és egyeztet annak érdekében, hogy hálózata minél inkább madárbarát legyen. A vállalat sok száz madárvédelmi beavatkozást végez évente működési területén, az újonnan létesített villamos hálózatai egytől-egyig madárbarát módon épülnek, és a már meglévők veszélytelenné alakításán is folyamatosan dolgoznak. Arra is figyelnek, hogy az áramellátás zavartalan biztosítása mellett a természeti környezetet is óvják.

Az E.ON idén is számos új gólyafészek-tartót helyezett ki, amelyre fonott fészekalap is került, hogy vonzó helyet jelentsen a tavasszal újra hazánkba érkező fehér gólyák számára. Az új fészektartókkal összesen már több mint 2800 fészektartó várja a fészkelő madarakat az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózatán.

Idén a védett és fokozottan védett madarak védelme érdekében a Mosonmagyaróvár-Mosonszolnok-Újrónafő vonalon egy nagyobb lélegzetvételű projekt keretében 7 kilométeren bontja el a vállalat a középfeszültségű szabadvezetéket és föld alatt elhelyezett kábellel oldja meg a környék áramellátását. A beruházás tervezett összköltsége 280 millió Ft.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal is rendszeresen együtt dolgozik az energiavállalat, többek között a vörös vércsék számának növelését célzó programban: az E.ON szakemberei eddig több mint 100 vörös vércse költőládát szereltek a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira.

Forrás: E.ON Hungária Csoport

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

Rizmayer György feleségével a 2000-es évek elején telepedett le Kútágapusztán, amely Nógrád megyében, Zabar mellett található a Mátrában.  A négy gyermekes család falusi turizmussal foglalkozik; az év minden napján fogadják a vendégeket a vadregényes tájon. A falusi turizmus mellett az állattenyésztés is közel áll a Rizmayer család szívéhez.

Hét évvel ezelőtt, jó barátja, a Váraszói tavak gazdája, hívta fel és segítséget kért tőle. Egy gímszarvastehén borja beleesett az egyik tóba. Hiába mentették ki, a gímtehén magára hagyta. Így került 2015-ben a családba, Rozi, a gímszarvasborjú, akit több mint fél éven keresztül, egymást váltva, etetett a Rizmayer család apraja, nagyja.

Naponta négy-öt alkalommal adtak neki kecsketejet, napi szinten körülbelül hátom litert. Az idő előrehaladtával tehéntejjel folytatták a nevelését. Rozi a család tagja lett, szabadon ki- és bejár a kútágapusztai birtokon. Mindig a tanyához közel élt, a szürkefarkasnak kinéző, nagytestű kóborkutyák miatt, több esetben inkább a tanya közeli erdőkbe húzódott.

2021. őszén azonban, a bőgésben, a hét éves tehén egy hétre eltűnt, de előtte egy szerelmes gímszarvasbika többször megjelent a birtokon. A legidősebb lánya, Regina figyelmeztette édesapját: Rozi talán vemhes lehet. Gyuri nem vette komolyan, pedig voltak erre utaló jelek. 2022. június 22-én délelőtt Regina, Renáta, és Rebeka szóltak apjuknak, hogy Rozival valami baj van, jöjjön és segítsen. Nem tudják, mi történik vele….

Gyuri azonban már nem egyszer látott ilyet. Elkezdődött az ellés.  A lányoknak igaza volt – mosolygott közben Gyuri, aki mind a négy gyerekénél bent volt a szülőszobán. Barátja, Robi segített mindenben, aki egy közeli tehenészetben sokáig dolgozott.

Eleinte minden jól indult, de a folyamat nagyban lelassult, és Rozin látszódott, hogy szenved. Gyuri ekkor, – mint egy sokat látott veterán, – bekapcsolódott a szülésbe. Mindent, amit a gyermekei születésénél ellesett, megpróbált. Rozi tudta, hogy segíteni próbál rajta a gazdája, mert mindeközben, ahol érte, nyalta.

Rizmayer György attól félt, hogy a borjú és a tehén is belepusztul, mert a borjú mindenáron bent akart maradni.

Közel egy órás vajúdás után, azonban feltűnt a borjú feje és lábai. Ekkor Gyuri egy határozott mozdulattal, mint az állattenyésztésben bevett gyakorlat, kihúzta a borjút. A család legkisebb tagja, Ricsi eközben az egész folyamatot megörökítette.

A borjú szerencsére női ivarú, nagyon picike még, alig nyolc kilogrammos. A család örül, mert a mostani borjút nem nekik, hanem Rozinak kell felnevelnie a Kútágapusztai birtokon, ahol, ha megnő, szabadon jöhet-mehet, mint Rozi, akit Gyuri mentett meg hét évvel ezelőtt – tudta meg az Agro Jager News.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók és videó: Rizmayer György 

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Lakatos Krisztián, a Szigetköz Fotóműhely alapítója a minap a Szigetközben vaddisznómalacokat fényképezett, a Ásványráró környékén. Sétált a parton. Az egyik helyen hangos röfögésre figyelt fel.

A fényképezőgépét azonnal kézbe vette, és várta mi fog történni. Legnagyobb meglepetésére a röfögés egyre fokozódott. Hatalmas kondára számított, de a semmiből vaddisznómalacok tűntek fel a szeme előtt, akik a kánikulai melegben vízparton fürödtek. Mivel vélhetően nem találkoztak még emberrel, egy pár pillanat erejéig hagyták magukat fényképezni. A következő másodpercekben a malacokat elnyelte az ember számára áthatolhatatlan sűrű – tudta meg az Agro Jager News.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Lakatos Krisztián – Szigetköz Fotóműhely

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu