Természetvédelem
126 éves „erdőkísérlet” a Mecsekben
Korabeli erdészek idegenhonos fafajt telepítettek be több mint egy évszázada a Mecsekben
A Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének területén érdekes kísérletet kezdtek több mint egy évszázada a korabeli erdészek: egy idegenhonos fafajt telepítettek be, főképp azért, mert bőséges fa nyersanyaghozamot vártak tőle. Mára kiderült, hogy ez a kísérlet sokkal többet megmutatott az eredeti célkitűzésnél.

Fotó: Mecsekerdő Zrt.
A Dél-baranyai-dombság lankáin, a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének kezelésében áll egy idős erdő, amelyet 1897-ben telepítettek a korabeli erdészek. A hazánkban abban az időben egyre tudatosabbá váló erdőgazdálkodás számára izgalmas volt egy-egy újonnan behozott fafaj meghonosítása, így ezen a területen a környéken jól ismert csertölgy és nemes tölgyek mellett vörös tölggyel erdősítettek. Az észak-amerikai fafajt az 1700-as években hozták be Európába, de az erdőgazdálkodás csak a XIX. század végén ismerte fel a benne rejlő gazdasági potenciált.
Az egérsípot a fényképre kattintva lehet elérni!
A vörös tölgy idegenhonos, de nem invazív fafaj: Észak-Amerikában őshonos, gyors növekedésű, őshazájában nagy termetű, összefüggő erdőségek állományalkotó fafaja. A Dél-baranyai-dombság jó termőhelyein a vörös tölgy 30 métert meghaladó magassággal, kifogástalan törzsalakkal és 70-80 cm-es mellmagassági átmérővel fejlődött. A lenyűgöző növekedés eredményeként vált az egykori erdősítés erdőkísérletté.
2023-ban a Mecsekerdő Zrt. a következő megállapításokra jutott a vörös tölggyel kapcsolatban:
- A vörös tölgy adaptálása sikeres volt: hazánkban őshonos tölgyekkel és más fajokkal (például kislevelű hárssal, mezei juharral, mezei szillel, virágos kőrissel és csertölggyel) kiválóan alkot elegyes erdőtársulást. Ebből az következik, hogy a Magyarországon állományt alkotó vörös tölgy ökológiai szempontból képes az elegyes erdők természetességi fokához közelíteni, így magas biodiverzitást biztosítani.
- A mecseki termőhelyen és klímában is gyors növekedésű, a hazánkban őshonos tölgyekhez képest kétszer-háromszor gyorsabban növekszik.
- A vörös tölgy mecseki termőhelyen és klímában mintegy 80-90 éves koráig egészséges, ezután rohamos minőség- és egészségiállapotromlás jeleit mutatja.
- A vörös tölgy elegyes erdő ökológiai szempontból gazdag, magas biodiverzitású élővilágot biztosító erdőket alkot. (A magas természetességi fokú erdőkre jellemző mennyiségű rovar-, gomba és mohafaj jelenléte figyelhető meg az erdőkben.)
- A vörös tölgy főfajú erdőállományban a hazánkban őshonos, a biodiverzitás és ökológiai érték szempontjából fontos kísérő növény- és állatfajok is megtalálják az élőhelyüket.
- A vörös tölgy jó minőségű, jól kezelhető, magas gazdasági értékkel rendelkező faanyagot termel.
A Mecsekerdő Zrt. összefoglalása szerint megállapítható, hogy a vörös tölgy-kísérlet sikeres volt, hiszen egy hazánkban jól fejlődőképes, gyors növekedésű, magas ökológiai értékű erdőket alkotó, értékes faanyagot nyújtó idegenhonos fafajt sikerült hazai körülmények közé adaptálni.
Az Erdőmánia Magazin vörös tölgy-kísérletről készített kisfilmje ezen a linken tekinthető meg.
Forrás: Mecsekerdő Zrt.
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









