Mezőgazdaság
Tudományos eredmény magyar részvétellel a globális erdővédelem terén
Az erdőket fenyegető agresszív tuskógombák elleni biológiai védekezésen dolgoznak a Soproni Egyetem kutatói
A tuskógomba (Armillaria) világszerte az egyik legnagyobb károkat okozó erdőkárosító. Az elmúlt évtizedekben több gyors és látványos erdőpusztulást okozott középeurópai erdőkben is, Magyországon például a Keszthelyi-hegység erdőiben tarolt. A tuskógomba elleni védekezést alapozza meg az a nemzetközi kutatás, amely a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Joint Genome Institute (USA), az ausztráliai Western Sydney University és a Soproni Egyetem együttműködéséből született.

Fotó: Dr. Sipos György – Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem egy soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén található. (Ábra: SOE)
A tuskógombák nagyrészt az emberi szem számára láthatatlanul, a talajban vannak jelen és szinte mindenhol megtalálhatók. Az egészséges, jó védekezőképességű erdőkben a tuskógombák és a fák között egyfajta egyensúlyi állapot van, amely két ok miatt borulhat fel. Az egyik, ha az adott tuskógomba a faj agresszív változata, s az egészséges erdőben is támad és tarol. A másik, hogy a klímaváltozás negatív hatásai hazánkban is jól érzékelhetőek, elég a tavalyi hőségre és aszályra vagy az idei egyenetlen eloszlásban megjelenő csapadékra gondolni. Ezek a negatív hatások érzékenyen érintik az erdőket: általános egészségi állapotuk romlik, károsítók elleni védekezőképességük gyengül, teret adva ezzel a tuskógombák pusztításának.
„A Keszthelyi-hegység erdőit kezelő Bakonyerdő Zrt.-vel a tuskógomba-pusztítások után, 2016-ban kezdtük meg ezirányú kutatásainkat és projektjeinket. Ennek köszönhetően csatlakoztunk a tuskógomba nemzetközi kutatási programjához, és már 2017-ben publikáltunk egy kiemelkedő színvonalú cikket a Nature Ecology & Evolution folyóiratban, aminek világszerte rendkívüli visszahangja volt. (New York Times is beszámolt róla). A napokban pedig a legújabb eredményeinkről jelent meg egy meghatározó tudományos cikkünk a Nature Microbiology című szakmai folyóiratban. A mi kutatási területünk a tuskógombák genetikai hátterének feltérképezése. Ennek kiemelt jelentősége, hogy el tudjuk különíteni az erdővel egyensúlyban együtt élni képes tuskógombákat az agresszív, támadó, pusztítást okozó változatoktól.” – foglalta össze Dr. Sipos György, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karának kutatóprofesszora, a nemzetközi kutatás soproni szakmai vezetője.

Fotó: Dr. Sipos György – Soproni Egyetem
A nemzetközi tudományos projekt célja természetesen a tuskógombák elleni védekezés, az egészséges és a klímaváltozás negatív hatásai által romló erdők védelme. Tekintettel arra, hogy erdőről és
erdőkárosító faj elleni küzdelemről van szó, amelyben a vegyszeres kezelés nem csak a károsítót, hanem magát az erdőt és a benne található teljes ökológiai értéket pusztítja, csak biológiai védekezése jöhet szóba.
„A tuskógombák pusztítóképességét és virulenciáját nem csak a saját tulajdonságaik, genetikájuk határozza meg, hanem az őt és a gazdanövényt, azaz a fákat körülvevő egész mikrobiális, más gombákból és baktériumokból álló közösség is. Ebben a közösségben vannak olyan tagok, amelyek a tuskógombák agresszív támadókészségét erősítik, míg más tagok fékezik. Ezen a felismerésen alapszik egy új, természetbarát, úgynevezett „biokontroll” alapú védekezési stratégia, amellyel kapcsolatban intenzív és eredményes kutatást folytatunk a Soproni Egyetemen, a nemzetközi kutatási program szegedi partnereivel, az SZBK mellett a Szegedi Tudományegyetem TTIK Mikrobiológia tanszékével is szoros együttműködésben.” – mutatott rá Dr. Sipos György.
Az erdőket fenyegető agresszív tuskógombák elleni biológiai védekezés úgy a hazai, mint az európai és a globális erdőgazdálkodás számára kiemelt feladat, amely nagymértékben határozhatja meg ökológiai jövőképünket.
Forrás: Soproni Egyetem
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH













































































































































































































































































































































































































