Természetvédelem
Elültették az Akadémiai Emlékerdőben a kétszázadik hársfát
Az Akadémiai Emlékerdő története 2000-ben kezdődött, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. közreműködésével megalapította az emlékerdőt.
Az Akadémiai Emlékerdő története 2000-ben kezdődött, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. közreműködésével megalapította az emlékerdőt. Az akkor ültetett 175 hársfa alkotta legyezőszerű hálózat évről évre gyarapszik, jelképezve a tudomány világméretű, átfogó és az emberiséget szolgáló szerepét. Az emlékerdő nemcsak egy szimbolikus helyszín, hanem egy élő környezetvédelmi és oktatási kezdeményezés is, amely a fenntarthatóság és a természetvédelem értékeit hirdeti. Az itt ültetett fák és a bővülő hálózat rámutat arra, hogy a tudományos kutatások és az erdőgazdálkodás kéz a kézben járhatnak a környezeti tudatosság népszerűsítésében. Emellett az emlékerdő része azoknak a törekvéseknek, amelyekkel Magyarországon megőrzik és gazdagítják természeti értékeinket.
Fotó: TAEG Zrt.
“A Magyar Tudomány Ünnepe 2025-ben különös jelentőséggel bír, hiszen kétszáz éve annak, hogy gróf Széchenyi István egy esztendőnyi jövedelmét a magyar tudomány szolgálatába ajánlotta, megalapozva ezzel a Magyar Tudós Társaságot, a későbbi Magyar Tudományos Akadémiát. A jeles évforduló alkalmából november 2-án Nagycenken, Széchenyi sírjánál tisztelegtek az emlékezők, majd a hagyományokhoz híven elültették Sopronpusztán, az Akadémiai Emlékerdőben a kétszázadik hársfát.
A nagycenki megemlékezésen Freund Tamás, az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy Széchenyi célja nem pusztán egy tudós társaság létrehozása volt, hanem „a nemzet szellemi és erkölcsi irányának kijelölése”. Mint mondta, „az Akadémia valóban előmeneteli eszköz, a nemzet tanácsadója volt, és ma is az”. Hozzátette: „Széchenyi felismerte, hogy egy nemzet ereje nemcsak gazdasági kérdés, hanem szellemi fejlettségének tükre is. Azért alapította meg az Akadémiát, hogy a tudás a közjó szolgálatába álljon.”
A Nemzeti Örökség Intézetét képviselve Móczár Gábor főigazgató emlékeztetett: Az önismeret a legnagyobb bölcsesség, Széchenyi üzenete ma is irányt mutat. Szerinte „aki ismeri múltját, az érti jelenét, és magabiztosan építi jövőjét.” Hangsúlyozta, hogy a tudomány és az emlékezet egymást erősítve formálják a jövő Magyarországát, s hogy „kétszáz éve egy ember tett egy nemzetért, ma pedig a nemzet hajt fejet egy ember előtt.”
A nap második részében Sopronpusztán, az Akadémiai Emlékerdőben folytatódott az ünnepség. A vadászkürt hangja hívta össze az ünneplőket az emlékerdőbe, ahol 25 éve minden évben új hársfát ültetnek az Akadémia születésnapján. Az idei, 200. fa különleges szimbólumot hordozott. A tudomány folytonosságát és a nemzeti szellem élő erejét.
A rendezvényen prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora mondott köszöntőt, amelyben a tudomány és a szabadság összetartozását emelte ki: „Itt, az Akadémiai Emlékerdőben, a Páneurópai Piknik emlékhelyével szemben, ahol egykor emberek százai lépték át a szabadság határát, ma a tudomány szabadságát ünnepeljük.”
Fotó: TAEG Zrt.
Kollár László, az MTA főtitkára beszédét Széchenyi szavaival kezdte: “Ki fákat ültet, előre tudhatja hihetőleg, mily növések lehet s lenni fog, ha azon helyet, hova ülteti, előbb gondosan megvizsgálja.” Kollár László szerint az Akadémiai Emlékerdő az Akadémia szellemiségének élő jelképe, ahol a fák az egyéni tudományos teljesítményekhez hasonlóan együtt alkotnak nagyobb egészet. „Az erdő mindig több, mint a fák együttese. Lehet ez a tudomány szimbóluma is, ahol az egyéni munkából közös tudás, közös jövő születik.”
A beszédeket követően az ünnepségsorozat zárásaként a Soproni Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői közösen ültették el az Akadémiai Emlékerdő 200. hársfáját.”
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az elmúlt hetekben folyamatosan növekszik az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Fő pihenő- és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai-Begécsi halastórendszer, valamint a környező mocsarak és vizes élőhely-rekonstrukciók. Jelenleg több mint 36 000 vadlúd tartózkodik nálunk.
Nagy lilikek. Fotó: Tóth Imre
Hasonló tömeg már három éve nem volt. Zömük most is nagy lilik, de nyári lúdból is mintegy 2000 példány van jelen. A ritkább fajok közül néha felbukkan 4-5 példány kis lilik és 8-10 példány vörösnyakú lúd is. Táplálkozni általában nagyobb távolságra is kijárnak, de gyakran megfigyelhetők a vizes élőhelyek közelében lévő legelőkön is, amint az őszi esőktől kizöldült gyepeken legelnek.
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a nyílt tundrán költ, s összesen 5 alfaja ismert. Hozzánk kisebb részben a skandináviai, nagyobb részben a szibériai populációból származók érkeznek. Az őszi-tavaszi vonulás során hazánkban a nagy lilik a leggyakoribb vadlúdfaj. Gyakran nagy tömegekben át is telel az egyre enyhébb teleken.
A nagy lilik közeli rokona a kis lilik, amely világviszonylatban is veszélyeztetett faj. Eurázsia északi részén költ, Skandináviától egészen a Csendes Óceánig. A skandináv állomány részben a Hortobágyon fordul elő, míg a Kis-Sárréten a szibériai állomány madarai vonulnak át.
A nyári lúd a házi lúd őse. Eurázsia jelentős részén elterjedt, de a fenti vadludakkal ellentétben azoknál délebbre, így hazánkban is fészkel. A magyarországi állomány az utóbbi években növekszik. A vonulás során a nagyobb csapatokat a tőlünk északabbra költő állomány adja.
Fekete az ég a libától. Fotó: Tóth Imre
A vörösnyakú lúd az egyik legszínesebb vadlúd, már az ókori egyiptomi művészetben is gyakran ábrázolták. Szibéria északnyugati tundráin fészkel. A faj vonulási útvonala az elmúlt évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban egyre gyakoribb vendég.
Körös-Maros Nezeti Park
Természetvédelem
Élőhely-teremtés Sződligetnél
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. A Duna folyam szabályozása következtében csökkent a Dunai élőhelyek változatossága. A parti zóna meglehetősen egyhangú, kevés öböl, mellékág, kavicspad tagolja. A jelentős és gyakori hullámverés miatt ugyanakkor erősen zavart. Mindez kedvezőtlen hatással van a Duna élővilágára – elsősorban a halakra és a különféle vízi gerinctelen szervezetekre – ezért ahol lehetőség van rá, természetvédelmi célként kell kitűzni a parti zóna változatosságának növelését, illetve a hullámverés hatásának csökkentését – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Élőhely kialakítása történt az 1675-1676 fkm térségében található sarkantyúk átvágásával. Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
A nemzetközi és a hazai gyakorlathoz, illetve kedvező tapasztalatokhoz igazodva part menti, áramló vizű, változatos élőhelyet kívánunk kialakítani Sződligettel szemben, két sarkantyú parthoz közeli végének megnyitásával. A hullámzás elleni védelmet részben a sarkantyúk megmaradó része, részben pedig a köztük kialakított alacsonyabb kavicszátony biztosítja. A várható élőhelyi sajátosságokat számítógépes, háromdimenziós numerikus hidrodinamikai modellezés segítségével becsülték meg, így lehetőségük volt arra a szakembereknek, hogy a várhatóan kialakuló vízmélységek, áramlási sebességek és a medermorfológia alakulásának ismeretében a tervezett beavatkozást az áramláskedvelő halak élőhelyi igényeihez optimalizálják. Az élőhely kialakítás részletesebb megalapozását az „Élőhely-átalakítás tervezése a Dunán (1676 fkm) – hullámzástól védett, parti zóna kialakítása két sarkantyú térségében.” című POSZTEREN lehet megismerni, amely a XI. Magyar Haltani Konferencián került bemutatásra, illetve itt letölthető – tájékoztatott a Duna-Ipoly Nemzeti Park.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Természetvédelem
POLICE: A szlovákokkal közösen – helikopterrel az illegális fakitermelés ellen – VIDEÓVAL
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint folytatódik a bűnmegelőzési célú járőrözés Bárna, Cered, Zabar és Szilaspogony térségében. Az akcióhoz a Szlovák Köztársaság bűnüldöző szervei is bekapcsolódtak, míg magyar oldalról a műveletet a Készenléti Rendőrség és a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálatának helikoptere is támogatta. 
Az akcióba a Szlovák Köztársaság bűnüldöző szervei is bekapcsolódtak. Forrás: POLICE
A zavarosban halászó fatolvajok, a környezetszennyezők és a természetet járművekkel rongálók úgy gondolhatják, hogy bűnös tevékenységüknek ideális terepet biztosítanak azon erdőterületek, amelyek több vármegyével és Szlovákiával is határos, De nem!!!
Megérkezett a légitámogatás. Forrás: POLICE
Három vármegye rendőrségének, valamint polgárőrszervezeteinek, erdészeteinek és természetvédőinek, továbbá a Szlovák Köztársaság bűnüldöző szervével folytatott akciósorozat új szintet lépett, amikor a rendszeres drónos, lovas, gyalogos és terepjárós ellenőrzésekhez csatlakozott a Készenléti Rendőrség, valamint a polgárőrség lovas egységei és a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálatának helikoptere is.
Az akcióban a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálatának helikopterét is bevetették. Forrás: POLICE
Eligazítás. Forrás: POLICE
A lovas és gyalogos egységek az őket irányító, hőkamerával felszerelt „égi szem” segítségével rendszám nélküli terepjárókat, jogosítvány nélküli sofőröket, az erdő felé kétkerekű kiskocsit húzó fiatalokat ellenőriztek, és intézkedtek velük szemben.
Nehéz elbújni. Forrás: POLICE
Az ilyen jellegű látványos és demonstratív ellenőrzés célja a jogsértések megelőzése, azonban a kevésbé látványos, de annál hatásosabb, erdészekkel és természetvédőkkel közös megfigyelések és intézkedések is folyamatosak, és nem csak ezeken az erdőterületeken, hanem vármegyeszerte.
POLICE
Csatlakozz te is a Wild Hungary csoporthoz! Kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szegedi adventi vásárban lépett fel a Kiss Ferenc Vadászkürtegyüttes
Látványos vadlúdvonulás a Kis-Sárréten
Élőhely-teremtés Sződligetnél
POLICE: A szlovákokkal közösen – helikopterrel az illegális fakitermelés ellen – VIDEÓVAL
Mentés a ködben
AM: A gazdálkodók számíthatnak a kormányra szárazsággal szembeni küzdelemben
A kecskefűz az Év fája 2026-ban
Még lehet pályázni – Listás süllő a felső Sebes-Körösből
Sikeresen újraegyesítették a csatornával kettévágott szikes tavat a Kiskunságban
BAKONYERDŐ: Pusztulnak a kőrisek a Koloska-völgyben
Rapsic testvérpár bilincsben
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Drog helyett tigriskölyköt találtak
Myxomatózissal kapcsolatos tájékoztatás
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Zergék Vas vármegyében
Afrikai sertéspestist azonosítottak elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten
Ludaskása, ahogy Sántáné Kormos Éva készíti
Vadászati lehetőség: Nyúlvadászatot hirdet Biharnagybajom – MEGNÉZTÜK
