Az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége a kék vércse (Falco vespertinus) őszi gyülekezése a Kárpát-medencében található síkvidéki élőhelyeken. A madarak augusztus közepétől kezdve október elejéig csapatokba verődve járják a táplálékban gazdag alföldi élőhelyeket, mielőtt nekivágnak a közép-afrikai telelőhelyeket megcélzó több ezer kilométeres útnak.

Kék vércsék a Hortobágyon. Fotó: Szilágyi Attila

Napközben általában csak néhány tíz egyedből álló táplálkozó csapataival találkozhatunk egyszerre szerte a pusztákon, illetve a mezőgazdasági területeken, ahol gerinctelen (szárnyas hangyák, egyenesszárnyúak, szitakötők) és gerinces (mezei pocok) prédaállataik nagyobb mennyiségben megtalálhatóak.

Beszállófákon töltik az éjjelt a kék vércsék. Fotó: Szilágyi Attila

A nap végéhez érve ezek a kisebb-nagyobb kék vércse csapatok összegyűlnek egy adott helyen, ahol az éjszakát közösen töltik, és mielőtt végleg nyugovóra térnek a madarak látványosan köröznek a kiszemelt éjszakázóhely felett. Ezek az éjszakázóhelyek általában kisebb erdők, facsoportok vagy szárnyékerdők.
Az éjszakázóhelyek pontos felderítése kiemelt természetvédelmi feladat, mivel itt a szakemberek viszonylag pontosan meg tudják számolni a madarakat, ezáltal nyomon tudják követni a vonuló madarak állományváltozását.

Soha nem látott mennyiségben gyülekeznek a kák vércsék a Hortobágyon. Fotó: Szilágyi Attila

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk egyik legjelentősebb kék vércse fészkelő- és gyülekezőhelye, emiatt prioritást élvez a faj helyi állományának megőrzése és a megfelelő táplálkozóterületek biztosítása. Hortobágy-szerte 8-10 éjszakázóhely is kialakulhat, amelyeket kollégáink hétről-hétre felkeresnek a vércsék pontos számontartása végett. A Hortobágyon egy minimum 5000 egyedet számláló éjszakázóhely alakult ki, amely messze a legnagyobb valaha ismert éjszakázóhely a Kárpát-medencében!

A kék vércsék fokozottan védett madarak. Fotó: Szilágyi Attila

A kék vércse fokozottan védett faj hazánkban, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Írta: Borza Sándor
Fotó: Szilágyi Attila
Természetvédelmi Őrszolgálat

Szeptember 2-án délelőtt két kuhi bukkant fel a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Magyarországon most először fordult elő, hogy egyszerre, egymás mellett két kuhit sikerült megfigyelni. A kabasólyom méretű madár könnyen határozható. Felül világos kékesszürke, fekete szárnyfedőkkel, alul fehér. Kézevezői feketések, karevezői sötétszürkék. Nagy, borostyánvörös szeme meglehetősen feltűnő.

A szavannák, félsivatagok, galériaerdők és mezőgazdasági területek fészkelő madara egyre gyakoribb vendég hazánkban. A Körös-Maros Nemzeti Park területén először 2022 decemberében jelent meg, s több mint négy hónapig maradt nálunk. Már ez is mutatta, hogy megfelelőnek találta az élőhelyet, a korábban Magyarország területén előforduló példányok ugyanis rendszerint csak egy-két hétig maradtak egy adott területen.

Az idén május 8-án a nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén már vendégeskedett egy kuhi. Akkor május végéig voltak megfigyelések róla. Szeptember 2-án délelőtt előbb egy példányt észleltünk egy száraz fa koronájában, majd nagy meglepetésünkre közvetlen mellé leszállt egy másik kuhi is. Később a térségben vadásztak, csupán néhány száz méterre távolodtak el egymástól.

A kuhi Afrika és Dél-Ázsia egyes területein igen gyakori. Költőfajként megjelent már Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. A főleg rovarokkal, gyíkokkal, esetleg apró emlősökkel, madarakkal táplálkozó kuhi nálunk is megtalálja a zsákmányát, esély van tehát rá, hogy a jövőben egyre több példány bukkan majd fel hazánkban.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
Borítókép és fotó: Őze Péter

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131