Mezőgazdaság
Pollen – több, mint allergia
Méhcsaládokra alapozott biomonitoring kutatások a Soproni Egyetem
A környezeti terhelések (ipari eredetű szennyezések, mezőgazdasági eredetű terhelések, radioaktív szennyezések) megfigyelésére már több évtizede alkalmaznak úgynevezett bioindikátorokat. Napjainkban egyre szélesebb körben vonnak be méhcsaládokat a környezeti hatások értékelésébe. Alapvetően két csoportját különböztethetjük meg: egyik a méhcsaládok életjelenségeivel összefüggő paraméterek (aktivitás, mortalitás, hőmérséklet, páratartalom, stb.) valós idejű (real-time) megfigyelése és vizsgálata. Másrészt a méhek által gyűjtött különböző anyagok (nektár, propolisz, virágpor stb.) vizsgálatán alapuló.
Fotó: Soproni Egyetem
A Soproni Egyetem egy soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén található. (Ábra: SOE)
A Soproni Egyetemen 2015. óta foglalkozunk méhcsaládokra alapozott biomonitoringgal. Jelenleg hat különböző területen vannak kihelyezve méhcsaládok (Földesen, Harkán, Bajnán, a Soproni Egyetem Botanikus kertjében, Szombathelyen és Biatorbágyon).
Választásunk azért esett a méhekre, mert csak kellő diverzitás mellett tudják begyűjteni a fejlődéshez és a család túléléséhez szükséges anyagokat, a környezetükből gyűjtött anyagok mindegyike tartalmazhat szennyezőanyagot. Továbbá a méhcsaládok csak meghatározott területről gyűjtik be a fent említett termékeket és egész évben a vizsgálati területen élnek.
Méhészeti termékek, a pollen jelentősége
A méhészkedés legfőbb termékei a méz, a propolisz és a pollen.
Méznek nevezzük a növényi nektárból, vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából az Apis mellifera méhek által gyűjtött, saját anyagaik hozzáadásával átalakított, raktározott, dehidratált, lépekben érlelt természetes édes anyagot.
A propolisz, vagy méhszurok egy gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek a növények rügypikkelyein képződő enyves bevonatból gyűjtenek. Elsősorban védelmi célokra (szigetelés, ragasztás) használják, de a fertőtlenítésben is fontos szerepe van.
A pollen pedig egy hím gametofiton, amely a nyitvatermő és zárvatermő növények pollenzsákjában redukciós osztódással keletkező virágporszemek tömege. Egy méhcsalád akár 40-50 kg-ot is elfogyaszt évente a család és a fiasítás táplálására. Igazi szuperélelmiszer, mivel gazdag fehérjében, szénhidrátban, zsírokban, hamuanyagban, vízben és vitaminokban. Immunerősítő, gyulladáscsökkentő, valamint jótékony hatással van az emésztési és keringési zavarokra is.
A fogyasztók számára a méhészeti termékek minősége elsősorban érzékszervi tulajdonságaitól függ, ugyanakkor súlyos egészségügyi problémát jelentenek a méh állategészségügyben felhasznált gyógyszerek, a szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkező PAH vegyületek, valamint a virágforrások (elsősorban repce, napraforgó) növényvédőszeres kezeléséből származó szennyezések. Az élelmiszerként felhasznált méz összetétele folyamatosan változik a tárolás során, amit a minőség ellenőrzéshez használt paraméterek (diasztáz-aktivitás, hidroxi-metil-furfurol (HMF) tartalom, savfok, pH és elektromos vezetőképesség) mérésével nyomon lehet követni. A kémiai összetétel mérésén túl a különböző mono- és poliflórás mézek minőségének ellenőrzése során nagy szerepet játszik a pollenanalízis
A pollenanalízis számos tudományterületen nagy jelentőséggel bír. Eleinte a régészetben volt a legnagyobb szerepe, mivel információval szolgált az adott történelmi kor növényzeti és éghajlati jellemzőiről, valamint az ott élő népcsoport életmódjáról és táplálkozási szokásiról.
Méz esetében pedig alkalmazásával megállapítható a növényi eredet és a földrajzi származás, illetve az esetleges környezeti szennyezések (por, korom) és az erjedés mértéke is. Továbbá gazdasági előnye is jelentős mivel megoldást jelenthet napjaink egyik legnagyobb problémájára, a mézhamisításra. A mézek mindig számos különböző pollenszemet tartalmaznak, melyek egy része a nektár gyűjtése során a méh testére ragadva, másik része pedig a méhek által külön csomókban gyűjtött virágpor, mely főként a méhcsalád fiasításának táplálására szolgál. A pollen alakja, nagysága, mintázata egyedileg jellemző arra a növényre, amelyikről származik. Minden típusú természetes eredetű méznek megfelelő számú pollennel kell rendelkeznie és uralkodó mennyiségben, úgynevezett vezérpollenként a nektárforrás pollenjének kell szerepelnie. A fajtamézek minősítésében a pollenanalízis kiemelkedő szereppel bír, a gazdaságilag legjelentősebb mézek esetében számszerűsített határértékeket fogalmaz meg.
A növények nektár- és pollentermelése a legtöbb esetben eltérő arányú. Előfordulnak bőséges nektárt, de kevés pollent adó növények (pl.: Fehér akác, hársfélék, levendula). Kevés nektárt és sok pollent termelő fajok (pl.: szelídgesztenye). Ugyanakkor az is lehetséges, hogy egyaránt bőségesen, vagy éppen alig adnak nektárt és pollent is. Valamint vannak nektármentes rovarmegporzású és nektármentes szélmegporzású növények is.
Hazánk méztermeléséhez leginkább az akác, a repce, a napraforgó, a hárs, a facélia, a vegyes virágméz, illetve a szelídgesztenye járul hozzá. A továbbiakban az előbb felsorolt fajtamézekhez tartozó növények pollenjeit szeretném bemutatni.
Összességében elmondható, hogy a mikroszkóppal történő mézfajta és mézminőség azonosítás a napjainkban elérhető egyik legolcsóbb és leggyorsabb módszer. A komplex nagyműszeres analitikai vizsgálatok előtt mindenképpen érdemes elvégezni. Hátránya, hogy nagyon összetett tudást igényel, mivel a biológiai alapismereteken kívül ismerni kell a méhlegelőt, a méhészeti eljárásokat és a mikroszkópos technológiát is. További nehézséget okoz, hogy ugyanannak a növénynek a virágpora számos átmeneti formában mutatkozhat. Ez azzal magyarázható, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan változnak a pollenek, duzzadhatnak az aktuális gerjedtségi állapotuk függvényében.
Forrás: Dominkó Emese – Soproni Egyetem
Mezőgazdaság
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Vissza nem térítendő támogatásban részesülhe
A KAP Nemzeti Irányító Hatósága 2026. március 30-án tette közzé a 48/2026. számú közleményt, amely a „Működő minőségrendszerhez történő csatlakozás támogatása” (KAP-RD46-1-25) elnevezésű pályázati felhívás módosítását tartalmazza. Ez a módosítás jelentősen bővíti a támogatható tevékenységek és a pályázók körét, különösen az ökológiai gazdálkodás területén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei:
A módosítás elsődleges célja, hogy azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek támogatásban, akik a kérelem benyújtása előtt már rendelkeztek ökológiai tanúsítással, de tevékenységüket új termék előállításával bővítik. A korábbi szabályozás elsősorban az új csatlakozókat részesítette előnyben, a frissített felhívás azonban elismeri a már működő ökológiai gazdaságok fejlesztési törekvéseit is.
A legfontosabb változások
A közlemény alapján a felhívás szövege több ponton kiegészült:
- Már létező együttműködés támogatása: Az 1. célterület ökológiai termelésre vonatkozó részében (B pont) immár a már létező együttműködés keretében megvalósított új tevékenység is támogatható.
- Új tevékenység definíciója: Új tevékenységnek minősül, ha a termelő már rendelkezik ellenőrzési és tanúsítási szerződéssel, de egy olyan új termék előállításába kezd, amely megfelel az ökológiai minősítési rendszer előírásainak.
- Kedvezményezettek köre: A módosítás pontosítja, hogy mindkét célterület (uniós és nemzeti minőségrendszerek) esetében továbbra is támogatható az új együttműködés.
A pályázat háttere
A KAP-RD46-1-25 kódszámú pályázat célja a mezőgazdasági termelők ösztönzése a magasabb hozzáadott értékű és minőségű élelmiszerek előállítására. A támogatás formája továbbra is vissza nem térítendő, egyösszegű átalánytámogatás, amelynek mértéke 13 000 eurónak megfelelő forintösszeg egy 5 éves időszakra.
A támogatási kérelmeket kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani a Magyar Államkincstár felületén keresztül, több szakaszban. A módosított feltételek a közlemény megjelenését követően benyújtott kérelmekre már érvényesek.
További információ a felhívás módosításáról itt és a pályázat dokumentáció itt érhető el.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra
Mezőgazdaság
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
Az EFSA szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Az EFSA Élelmiszer-adalékanyagokkal és aromaanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (FAF Testület) szakmai véleményt adott ki a borsórost-koncentrátum (FIPEA) élelmiszer-adalékanyagként történő javasolt felhasználásának biztonsági értékeléséről.
Fotó: Pixabay
A FIPEA egy sárgaborsó (P. sativum) por, amely főként élelmi rostokból (pektinből és hemicellulózból) áll, valamint alacsony a fehérjetartalma.
A FIPEA előállítása során nagy hőmérsékletű hőkezelést alkalmaznak (> 100°C, >40 perc), amely csökkenti a potenciálisan nem kívánt anyagok mennyiségét (pl. lektin), miközben a rost kémiai szerkezete stabil marad.
A Testület arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználási szintek alkalmazása mellett nincs egészségügyi kockázat, tehát nincs szükség számszerű elfogadható napi beviteli érték (ADI) megadására a FIPEA esetében. Az értékelésben ugyanakkor maximum és javasolt felhasználási szintek kerültek meghatározásra 8 különböző élelmiszer-kategória esetében (1. táblázat).
1. táblázat. A borsórost-koncentrátum (FIPEA) javasolt maximális és felhasználási szintjei (mg FIPEA/kg élelmiszer).
| Élelmiszer -kategória | Javasolt maximális mennyiség (mg FIPEA/kg) | Javasolt felhasználási mennyiség
(mg FIPEA/kg) |
|
| 01.4 | Ízesített erjesztett tejtermékek, ideértve a hőkezelt termékeket is | 10 000 | 1 000 |
| 01.7.5 | Ömlesztett sajt | 10 000 | 1 000 |
| 01.8 | Tejpótlók, beleértve a tejfehérítőket is | 10 000 | 1 000 |
| 06.5 | Metéltek | 5 000 | 100 |
| 07.2 | Finom pékáruk | 10 000 | 1 000 |
| 13.2 | Az 1999/21/EK irányelvben meghatározott, különleges gyógyászati célra szánt élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 13.3 | A teljes napi élelmiszer-bevitel vagy egyes ételek helyettesítésére szolgáló élelmiszerek | 10 000 | 1 000 |
| 14.1.4 | Ízesített italok | 10 000 | 1 000 |
Habár a FIPEA még nem kapott E-számot, az EFSA véleménye elősegítheti a jövőbeni élelmiszer-adalékanyagként történő engedélyezését.
A FIPEA rosttartalom-növelőként és állományjavító anyagként használható például péksüteményekben, snackekben, leves – és szószkeverékekben, valamint vegetáriánus és funkcionális élelmiszerekben a rosttartalom növelése és az állományjavítás céljából.
Forrás: NAK / Dr. Szalóki-Dorkó Lilla
Mezőgazdaság
Természetes védelem a rágás ellen: Mire jó a birkagyapjú az erdőben?
Egy elfeledett, tudományosan is igazolt módszer a rágáskár ellen
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
A hazai erdőfelújításokban és fiatal telepítésekben a vad rágáskára állandó fejtörést okoz a gazdálkodóknak. Bár a kerítés és a különböző vegyszeres vadriasztók bevett eszközök, létezik egy elfeledett, ámbár tudományosan is igazolt módszer: a nyers birkagyapjú alkalmazása. Ez a megoldás nemcsak költséghatékony, hanem kettős védelmet is jelent a csemeték számára.
A lanolin és a juhszag riasztó ereje
A nyers, mosatlan gyapjú legfőbb értéke a benne lévő gyapjúzsír, vagyis a lanolin. Ez egy összetett, viaszos anyag, amely zsírsavakból és különböző alkoholokból épül fel. A lanolin mellett a nyers gyapjú megőrzi a juhokra jellemző egyéb mirigyváladékokat és illatanyagokat is, amelyek a szarvasfélék számára az összetéveszthetetlen „juhszagot” jelentik.
A vad számára ez a szag idegen és zavaró. Gyakran társítják a háziállatok vagy az ember jelenlétével, ami ösztönös elkerülő viselkedést vált ki belőlük. A nemzetközi szakirodalom, köztük Bernacka és munkatársai (2015) kutatásai igazolták, hogy a gyapjú illatanyagai már távolról jelzik a vadnak: a hajtás nem kívánatos táplálék. A szaglás útján történő riasztás nagy előnye, hogy az őz vagy a szarvas gyakran meg sem kísérli a rügyek megkóstolását, így a növény sértetlen marad. Ez a hatásmechanizmus hasonló a jól ismert faggyúalapú készítményekéhez (például a Trico-hoz), de a gyapjúszálak között az illatanyagok lassabban és tartósabban szabadulnak fel, így hosszabb védelmet nyújtanak. Az Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont (BFW) vizsgálatai szerint a juhgyapjú hatékonysága a téli rágás ellen vetekszik a drága kémiai szerekével (pl. bárányfaggyú alapú Trico), miközben nincs környezeti terhelése. A Bajor Állami Erdészeti Intézet (LWF) vizsgálata alapján a módszer 80-95%-os védelmet nyújt a téli rágás ellen, ami versenyképes a legmodernebb kémiai szerekkel is.
1. kép: Vezérhajtás védelem műanyag sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Mi sem szeretjük, ha szőr kerül a nyelvünkre: amikor a rágás élménye megszűnik
Ha a vad a szag ellenére lecsippentené a vezérhajtást, egy második, mechanikai hatással szembesül. A gyapjúszálak felülete mikroszkopikus szinten pikkelyes, ami a lanolin tapadósságával párosulva rendkívül kellemetlen érzést okoz a vad szájában.
A gyapjúszálak rátapadnak az állat nyelvére, ínyére és a fogai közé ragadnak. Mivel a szálak rugalmasak és szívósak, a vad csak nehezen tud megszabadulni a szájába került „szöszöktől”. Ez a negatív élmény gyorsan rögzül az állatban: a területen élő egyedek hamar megtanulják összekapcsolni a jellegzetes juhszagot a kellemetlen fizikai érzettel. Így a későbbiekben már a szag alapján elkerülik a gyapjúval védett növényeket, anélkül, hogy újra megpróbálnák megrágni azokat.
2. kép: Vezérhajtás védelem vadriasztó szerrel (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Miért érdemes fontolóra venni?
A gyapjú alkalmazása mellett szól, hogy egy teljesen természetes, lebomló anyagról van szó, használatával elkerülhető a vegyszerek alkalmazása, nem keletkezik mikroműanyag-szennyezés (mint a műanyag rácsok vagy sapkák esetén), és a védekezési folyamat végén értékes tápanyag kerül vissza a talajba, javítja szerkezetességét, elősegítve a vízvisszatartást. Bár a felhelyezése pepecselős kézi munkát igényel, az alacsony anyagköltség és a hosszú ideig tartó védelem miatt érdemi alternatívája lehet a hagyományos vadkárelhárítási módszereknek, különösen a környezeti szempontokat is szem előtt tartó gazdálkodásokban.
A gyapjú használata kiváló példája annak, hogyan válhat egy mezőgazdasági „melléktermék” értékes vadkármegelőzési eszközzé. Bár a manuális felhelyezés munkaerő-igényes, a technológia alacsony anyagköltsége és környezetbarát jellege miatt komoly alternatívát jelenthet a kisebb erdősítések vagy pótlások védelmében.
3. kép: Vezérhajtás védelem gyapjúval sapkával (forrás: Bajor Állami Erdészeti intézet)
Badarság, van benne valami?
Rendszeresen találkozni azzal a mondattal, melyet Albert Einsteinnek tulajdonítanak: „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.”, jelen esetben viszont egy régi megoldás felelevenítése mind a juhtenyésztők, mind pedig az erdőgazdaság számára gyümölcsöző lehet.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
A vadkárkezelés sikerének kulcsa az innovatív szemlélet és a gazdálkodók közötti együttműködés. A juhgyapjú alkalmazása egy olyan eszköz, amely nemcsak a facsemetéket védi, hanem a mezőgazdaság és az erdészet együttműködését is erősíti, hozzájárulva a vidék megtartó erejéhez és a természeti erőforrások felelős kezeléséhez.
Ha van releváns tapasztalata, kérjük ossza meg velünk a vadkar@nak.hu e-mail címen. Netán szabadon felhasználható gyapjúja, erdőtelepítésben érdekelt és nyitott lenne a gyapjúval való kísérletezésre? Írjon nekünk segítünk összekötni az érdekelteket!
Hivatkozások és felhasznált források:
- Bernacka et al. (2015): Application of sheep wool in preventing damage caused by deer in young forest plantations. (A legfontosabb lengyel tanulmány a gyapjú hatékonyságáról)
- BFW (Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont): Schafwolle als biologischer Verbissschutz. (Gyakorlati útmutató és hatékonysági vizsgálatok)
- LWF (Bajor Állami Erdészeti Intézet): Schutzmaßnahmen gegen Wildschäden. (Bajorországi tapasztalatok a biológiai rágásvédelemről)
- ConnGardener: Effective Fat-Based Deer Repellents. (A lanolin és faggyú alapú riasztás elméleti háttere)
Forrás: NAK / dr. Skobrák György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Zala vármegyei vadgazdálkodási pályázat
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer, Békés Vármegye, 2026.
Engedély nélkül gyűjtöttek agancsot
2026-ban is folytatódik az Országos őzgida- és fészekalj mentési akció-program
Az ökológiai gazdálkodók új lehetőségei a működő minőségrendszerhez történő csatlakozás című pályázati felhívásban
Új élelmiszer-adalékanyag a láthatáron: borsórost-koncentrátum (FIPEA)
A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Pest vármegyei pályázati kiírása
Kis sárszalonka a Csaba-réten
Agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2026.
Elkezdődött a költési szezon a vércséknél
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Pergetve fogtak harcsát
Dr. Majzinger István 65 éves
Élet születik – malacoznak a kocák
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában