Természetvédelem
Globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak Budapesten
A magyar uniós elnökség keretében a Várkert Bazárban került sor a globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó EU tanácsi munkacsoport informális ülésére.
A magyar uniós elnökség keretében a Várkert Bazárban került sor a globális nemzetközi környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó EU tanácsi munkacsoport informális ülésére. A magyar elnökség kiemelt célja, hogy a tanácsi munka keretében, minden tagállam álláspontját figyelembe véve olyan közös uniós álláspontok szülessenek, melyek alapján az Európai Unió kellő ambíciószintet képviselve, egyúttal minden körülményt és lehetőséget figyelembe vevő rugalmas hozzáállással lehet jelen a globális környezetvédelem jövőbeli irányait meghatározó nemzetközi tárgyalásokon.
Fókuszban a műanyagok. Fotó: © Hungarian presidency
A megbeszélések középpontjában az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésével (UNEA) kapcsolatos kérdések, valamint a készülő, a műanyagszennyezés megállítását célzó globális ENSZ egyezmény kormányközi tárgyaló bizottsága ötödik tárgyalási ülésszakának (INC5) uniós szintű előkészítése és Bangkokban tartott ülésszakok közötti szakértői munka fejleményeinek megtárgyalása álltak.
A szakértők eredményes és inspiráló eszmecserét folytattak az ENSZ égisze alatt aktuálisan zajló globális környezetvédelmi ügyek vonatkozásában. A megtárgyalt kérdéskörök közt kiemelt helyet kapott az ENSZ környezetvédelmi programjának jelenleg kialakítás alatt álló, 2026-27-es időszakra szóló munkaprogramja és a 2026-2029-es terminusra vonatkozó középtávú stratégiája, az ENSZ környezetvédelmi közgyűlése 2025 decemberében megrendezésre kerülő 7. ülésszakának vezértémája és az ENSZ jelenleg tárgyalás alatt álló, a műanyagszennyezés megállítását célzó globális egyezménye.
Fókuszban a műanyagok. Fotó: © Hungarian presidency
A műanyagszennyezés megállítását célzó készülő egyezmény november végén esedékes 5. tárgyalási ülésszaka sorsdöntő fontosságú lehet a műanyagszennyezés problémájának jövőben történő, globális szintű kezelése szempontjából.
Elnökségi Kommunikációs és Informatikai Főosztály
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezúton szeretne reagálni az elmúlt két hét történéseire, melynek kapcsán a egyesületünket is érte elmarasztalás.
A háttér
A szeptember közepi hideg és csapadékos időjárás a hazánk területén tartózkodó fecskék tömeges legyengüléséhez és pusztulásához vezetett. Ezen haváriahelyzet közepette a Zala megyei helyi csoportunk vezetői a legyengült fecskék mentésébe és etetésébe kezdtek a Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomáson megjelenő laikus önkéntes segítők közreműködésével. Szeptember 16-án ebben a helyzetben érkezett egy hatósági ellenőrzés a gyűrűző állomásra, ami bár jogszerű volt, véleményünk szerint mind időzítésében, mind a megtett intézkedések egy részében szerencsétlen és indokolatlan volt. Ezt egyes önkéntesek széles körben kezdték támadni és részinformációk alapján a kialakult helyzetről a média teljesen félrevezető tájékoztatást adott.
Fenékpuszta
A Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomást az MME Zala Megyei Helyi Csoportja működteti, ahol a madármentés a madárgyűrűző állomás önkéntes, civil vezetőinek döntése volt, a madármentés nem tartozik az MME tevékenységi körébe. Egy ideje világossá vált számunkra, hogy a megfelelő engedélyek és körülmények hiánya miatt a madármentés Fenékpusztán nem folytatható, a Helyi Csoport vezetősége, majd az MME Elnöksége is úgy döntött, hogy a mentési tevékenységet fel kell számolni.
A felszámolási munka számos nehezítő körülmény miatt elhúzódott, és az MME el kell ismerje a felelősségét abban, hogy a helyzet mindenki számára megnyugtató rendezését nem tudta kellő időben elérni. Ha ez a folyamat a határozatban szabott határidőig befejeződik, akkor az egyébként jogosan elrendelt, ám időzítésében mindenképp áttervezést igénylő hatósági intézkedésre sem lett volna szükség, és ez a szerencsétlen egybeesés megelőzhető lett volna. Az MME vezetése az egész Egyesület nevében is sajnálatát fejezi ki emiatt.
Az MME országos madármentésre nem berendezkedett természetvédelmi szervezet, ezért madármentés témában leginkább hiteles szakmai tanáccsal tudja ellátni a lakosságot. A lakosság tájékoztatásán és a környezeti nevelési programjainkon túl tevékenységeink elsődleges célja, hogy Helyi Csoport-hálózatunkkal és más szakmai szervezetekkel együttműködve olyan fajmegőrzési és élőhelyvédelmi programokat valósítsunk meg, amelyekkel hosszú távon tudjuk biztosítani hazánk madarainak fennmaradását. Tagjaink és támogatóink is a hitelességünk miatt tartanak ki 50 év óta mellettünk, amelyet ezúton is köszönünk, továbbá köszönjük a nagyszámú, laikus madárbarát munkáját is, amely felbecsülhetetlen értékű!
Őszintén reméljük, hogy a munkatársainkat ért fenyegetések ellenére továbbra is az elmúlt 50 évünk sikereit figyelembe véve fogják megítélni egyesületünket. Egyúttal tisztelettel kérünk mindenkit, hogy bármelyik hibás vagy hibásnak vélt felet kíméljék meg a további szóbeli vagy írásbeli fenyegetésektől, meghurcolástól, mert egyetlen egyedet vagy fajt sem lehet agresszív fenyegetésekkel megmenteni, kizárólag összefogással és magas szintű szakmai munkával van erre lehetőség.
Az MME tevékenységét az Éves jelentésünk részletesen bemutatja, a 2023-as év jelentése itt érhető el: https://mme.hu/sites/default/files/2024-05/mme-eves-2023_web.pdf
A korábbi évek tevékenységeit bemutató éves jelentések az Átláthatóság menüpontunkban érhető el: https://mme.hu/atlathatosag
Madármentés téma az MME oldalán: https://mme.hu/madarmentes
Fecskevédelem téma az MME oldalán: https://mme.hu/fecskevedelem
Forrás: MME
Természetvédelem
Össztársadalmi jelentőséggel bír a természet-helyreállítás
A természet-helyreállítási rendelet végrehajtásához már a folyamatban lévő, a nemzeti park igazgatóságok által végrehajtott élőhely-rekonstrukciós projektek is hozzájárulnak – mondta Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár Tatán, a magyar elnökség keretében megrendezett Természetvédelmi Igazgatók informális ülésén.
Az uniós országok természetvédelmi igazgatói szeptember 30. és október 2. között gyűltek össze Tatán. A háromnapos informális ülés kiemelt kérdése volt a 2024. augusztusban hatályba lépett természet-helyreállítási rendelet tagállami végrehajtása, illetve annak pénzügyi, tervezési, érdekeltségi, valamint szektorokon átnyúló vonatkozásai.
A 2021–2027-es európai uniós költségvetési időszakban a nemzetipark-igazgatóságok aktív részvételével 102 projekt végrehajtását tervezzük, összesen 140 ezer hektár célterülettel – ismertette Rácz András, aki elmondta, ezek a projektek hozzájárulnak a természet-helyreállítási rendelet végrehajtásához, melyek döntően az állami tulajdonú, és a nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében lévő területeken valósultak, illetve valósulnak meg.
Az államtitkár kiemelte, uniós csatlakozásunk óta az Európai Regionális Fejlesztési Alap felhasználásával nemzetipark-igazgatóságaink 479 európai uniós finanszírozású projektben valósítottak meg aktív élőhely-rekonstrukciós, illetve a kezeléseket megalapozó intézkedéseket összesen 326 ezer hektáron, vagyis a magyarországi Natura 2000 hálózat nagyjából 15 százalékát kitevő területen.
Magyar Elnökség
Az Ecology and Evolution szaklapban frissen publikált magyar kutatás szerint a hím parlagi sasokat jobban tizedelheti a mérgezés, mint a tojókat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), együttműködésben az Állatorvostudományi Egyetem Molekuláris Ökológia Kutatócsoportjával és a nemzetipark-igazgatóságokkal már több mint két évtizede követi nyomon a hazánkban fészkelő parlagi sasok túlélését. Ennek legfontosabb oka, hogy az elmúlt évtizedekben több mint száz példány esett az illegális mérgezések áldozatául.
A parlagi sasok félénk és zavarásra érzékeny madarak, ezért nagyon nehéz őket hagyományos módszerekkel egyedileg azonosítani. Ebben áttörést jelentett az a magyar-spanyol tudományos együttműködés során 2005-ben kidolgozott módszer, amely lehetővé teszi, hogy akár egyetlen vedlett tollból is megfelelő mennyiségű és minőségű DNS-t lehessen kivonni.
Ennek segítségével a fészkek környékéről évente gyűjtött vedlett tollakból a kutatócsoport munkatársai DNS-ujjlenyomatot készíthettek. Így minden évben megállapítható a költő madarak kiléte és a sokéves adatsorokból a túlélési rátájuk is megbecsülhető. Egy újonnan publikált tanulmányban azt mutatták ki, hogy a hazánkban költő parlagi sasok túlélése miként függ a mérgezéstől, amely a mai napig az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a fokozottan védett fajra nézve.
Összesen több mint 600 költő parlagi sas (208 hím és 411 tojó) életét követték nyomon az egyedi DNS-ujjlenyomatokkal a vizsgálat 12 éve alatt (2011-2022). Az azonosított hímek jóval alacsonyabb számának az volt az oka, hogy hímektől kisebb eséllyel sikerült vedlett tollat gyűjteni, mivel a költési időszakban főleg a hímek vadásznak, így kevesebb időt töltenek a fészek környékén és kisebb eséllyel hullatják el ott a tollukat. Annak érdekében, hogy a hímekről is elegendő mennyiségű adatot szerezzenek, sok esetben apasági vizsgálattal állapították meg a hímek kilétét a fiókáik DNS-mintáit felhasználva.
Az eredmények alapján a hazánkban költő parlagi sasok éves túlélése általánosságban véve magas (92%), azonban mindkét ivar túlélésében csökkenés volt kimutatható azokban az években, amelyekben nagyobb mértékű volt a mérgezések előfordulása. Az eredmények arra is utalnak, hogy a hímek túlélési rátája a tojókénál erőteljesebben csökkent a mérgezések hatására. Különösen igaz volt ez a 2011-2012-es időszakra, amelyre kifejezetten nagymértékű mérgezés volt jellemző.
A talált ivari különbséget több tényező is okozhatja. Egyrészt, valószínűleg fontos szerepet játszik benne a már előbb említett viselkedésbeli különbség, azaz, hogy a hímek többet vadásznak a költési időszakban, mint a tojók, így feltételezhetően több lehetőségük is van mérgezett tetemmel vagy prédával találkozni. Másfelől a hímek valamivel kisebb termetűek mint a tojók, és emiatt feltehetően kisebb dózisú méreg elfogyasztása is elegendő a pusztulásukhoz.
Az eredmények megerősítik a mérgezések negatív hatását a parlagi sasok populációjára, alátámasztva ezáltal, hogy a mérgezéses esetek felderítése és megelőzése nagy jelentőséggel bír a fokozottan védett parlagi sas megőrzése szempontjából.
A fajmegőrzési programot és a genetikai vizsgálatokat az Európai Unió LIFE Nature programja támogatta (Helicon LIFE és PannonEagle LIFE, www.parlagisas.hu).
Forrás: Zsinka Bernadett PhD-hallgató – MME
***
A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.