Természetvédelem
KITEKINTŐ: Több millió madarat ölnek meg Libanonban az illegális vadászok
Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan.
Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan. A pusztítás közepette mégis felcsillant egy halvány reménysugár: egy libanoni vadász együttműködött izraeli természetvédőkkel – ezzel példát mutatott arra, hogyan lehetne megvédeni ezeket a veszélyeztetett fajokat.
Miközben Izraelben élvezettel figyeljük az eget betöltő vándormadarakat, Libanonban egészen más a helyzet: ott tömeges és pusztító az illegális vadászat, különösen a vonulási időszakokban. A Committee Against Bird Slaughter (Bizottság a Madárirtás Ellen) nevű szervezet szerint évente milliószámra lőnek le madarakat Libanonban – ragadozókat, gólyákat és énekesmadarakat egyaránt.

Fotó: Committee Against Bird Slaughter
A legtöbb madarat élelemként ejtik el, de a ritkább fajokat – például a keselyűket és a sasokat – olykor túlélés esetén piacon is árusítják. Nemrég egy videó terjedt a közösségi médiában, amelyen felfegyverzett bandák láthatók, amint az észak-libanoni Arida faluban sportból lövik a gólyákat, miközben azok Európa felé tartanak költőhelyeikre.
Dr. Yoav Perlman, az izraeli Természetvédelmi Társaság Madármegfigyelő Központjának igazgatója kiemelte, hogy ez a probléma nem kizárólag Libanont érinti: „Izraelben egyfajta buborékban élünk. De a környező országokban – Libanonban, Szíriában, Szaúd-Arábiában, Jordániában és a Palesztin Hatóság területén – szervezett, nagyszabású, kereskedelmi célú vadászat folyik. Sok helyen kulturális gyökerei vannak ennek a szokásnak, a vadászatot terepjárókkal, lőfegyverekkel és kommunikációs eszközökkel végzik. Sajnos ez nem csak tavaszi vagy őszi probléma: egész évben tart – tavasszal, nyáron, ősszel és télen is. Libanonban talán azért kerül gyakrabban reflektorfénybe, mert ott különösen sok gólyát ölnek meg. De nem egyedi esetről van szó – a vadászat folyamatos, és legkönnyebb a nagyobb madarakat célba venni. Mindent lelőnek, ami mozog.”
Dr. Perlman hangsúlyozta, hogy az illegális vadászat súlyos hatással van a madárpopulációkra, amelyek közül sok már eleve csökkenőben van – ilyen például az európai gerle, a fürj, a barátposzáta, a sárgarigó vagy a közönséges fürj. „Már így is éghajlati és biodiverzitási válsággal nézünk szembe. A vándormadaraknak így is nehéz túlélniük – az illegális vadászat pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.”
Ezen a héten egy madarat, amelyet néhány nappal korábban gyűrűztek meg Jeruzsálemben, lelőttek. Szombaton egy fiatal barátposzátát – egy mindössze 18,5 grammos énekesmadarat – jelöltek meg a jeruzsálemi Nili és David Madárkutató Állomáson. Szerdán jelentés érkezett a libanoni Dlebta városából, Bejrúttól északkeletre, hogy a madarat ott elfogta egy helyi vadász. A vadász észrevette a madár lábán lévő fémgyűrűt, amelyen az X-640671 kód szerepelt, és önként jelentkezett Dr. Yosef Kiatnál, az izraeli Madárgyűrűzési Központ vezetőjénél.
„A vadász kezdeményezése abból fakadt, hogy megértette: ez az információ kulcsfontosságú a madarak nyomon követéséhez, megfigyeléséhez, kutatásához és védelméhez” – mondta Dr. Kiat. Yotam Bashan, a jeruzsálemi kutatóállomás igazgatója hozzátette: „Minden évben rengeteg vándormadarat ejtenek el Libanonban. Most azonban a várakozásokkal ellentétben ez a vadász úgy döntött, hogy együttműködik a természetvédelmi munkával, és közvetlenül felvette velünk a kapcsolatot.”
Forrás: Ynetnews
Van egy érdekes élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131









