Természetvédelem
Már letölthető a KÉKTÚRA app első nyilvános kiadása
Régóta várt és hiánypótló alkalmazást fejlesztett a Magyar Természetjáró Szövetség. Az idei Kéktúrázás Napjának résztvevői által már letesztelt KÉKTÚRA alkalmazás elősorban a kéktúrázóknak készült, de számos praktikus térképes és terepi funkciója miatt mindenki hasznát veheti, aki túrázni indul. Mostantól mindkét nagy mobiltelefonos platformra letölthető a hivatalos KÉKTÚRA app első nyilvános kiadása. Ilyen komplex, sokfunkciós túraapp Magyarországon eddig még nem készült. – tájékoztatott Kektura.hu.

Már elérhető az új App.
Az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát (gyűjtőnevük: KÉKTÚRA) üzemeltető Magyar Természetjáró Szövetség az Aktív Magyarország támogatásávalkifejezetten a kéktúrázók igényeire szabva fejlesztette a mobilappot.kifejezetten a kéktúrázók igényeire szabva fejlesztette a mobilappot.
Ez számos funkcióban megmutatkozik: az útvonaltervező például alapbeállításként a hazai turistatérkép tetszőleges két pontja között a KÉKTÚRA vonalára tervez, és igény esetén automatikusan hozzáadja a köztes bélyegzőhelyeket, garantáltan mindig a legfrissebb, aktuális adatok jelennek meg a szakaszoknál és bélyegzőhelyeknél, megtalálhatóak benne az útba eső látnivalók és szállások, valamint saját túranyilvántartást is lehet vele vezetni.

Tartalmak már 1999-től
Nem utolsósorban az appal elérhetővé vált a digitális bélyegzés, akár a nyomtatott, akár a mostantól szintén megvásárolható digitális igazolófüzetekbe. A személyes, térképes nyilvántartás kedvéért pedig feltölthetőek az appba a korábban, hagyományos módon megszerzett bélyegzők is.
A digitális bélyegzés lehetőségét már régóta szerették volna biztosítani, hiszen sokaknak vonzó lehet, hogy nem kell az igazolófüzetet is magukkal vinniük, ha már a telefonjuk úgyis mindig kéznél van. Amennyiben valaki most kezdi a kéktúrázást, akár teljes egészében csak digitális bélyegzésekkel is teljesítheti a mozgalmakat, de arra is lehetősége nyílik, hogy a már meglévő igazolófüzetét beregisztrálva a biztonság kedvéért papír alapon és digitálisan egyszerre folytassa a bélyegzést.
Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen megmarad a hagyományos bélyegzés is, a digitális teljesítés tehát csak egy alternatíva, amivel nem kötelező élni.

Bakancsot fel, irány a Kéktúra!
Nektek, veletek: a kéktúrázók által tesztelve
A KÉKTÚRA app sok kéktúrázó számára nem ismeretlen már, mivel két alkalommal is széles körű tesztelésre bocsájtottuk, mielőtt most nyilvánosan elérhetővé tettük. Először az októberi Kéktúrázás Napja résztvevői próbálhatták ki az alkalmazást, és a lehetőséggel a tesztverziót letöltve több mint 1200-an éltek is. Másodjára a nyilvános élesítés előtt egy héttel kértük őket arra, hogy a javított verziót is minél többet próbálják ki, és újra osszák meg velünk a tapasztalataikat.
Nagy örömünkre túlnyomó többségében konstruktív, részletesen dokumentált visszajelzéseket kaptunk, amelyek egytől egyig rendkívül hasznosnak bizonyultak. Ezeket összegezve bizonyos funkciók működésén módosítottunk, hogy a használatot a jobb felhasználói élmény érdekében gördülékenyebbé tegyük, és a kéktúrázók tényleges igényeihez igazítsuk, a jelzett hibákat pedig igyekeztünk kijavítani. A tesztelőktől beérkezett sok remek ötletből többet megvalósítottunk, illetve van köztük olyan is, amit majd a későbbi fejlesztések során tervezünk beépíteni az appba.
“Ezúton is nagyon köszönjük mindenkinek, aki részt vett a KÉKTÚRA app tesztelésében, és ezzel hozzájárult, hogy minden kéktúrázó praktikusabb, jobban működő eszközt kapjon a kezébe!”

A KÉKTÚRA app főbb funkciói
Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ilyen komplex, sokfunkciós túraapp Magyarországon eddig még nem készült. Mint minden, ennyire összetett funkcionalitást biztosító app esetében, érdemes időt szánni a felület és az egyes szolgáltatások működésének alapos megismerésére. Az appban ugyanis ennyi minden van:
– Magyarország teljes turistatérképe ikonos jelzésű turistautakkal, offline mentési lehetőséggel (külön az alaptérkép, a domborzat és a jelzett utak rétege)
– Az egész KÉKTÚRA mindig friss nyomvonala az aktuális bélyegzőpontokkal
– A KÉKTÚRA szabályai, összes szakasza és leírásuk, a bélyegzőhelyek közötti szakaszok adataival (megfordítható irányban is)
– Látnivalók, szálláshelyek az útvonal mentén ismertetővel, fotókkal
– Univerzális útvonaltervező, rávezetési lehetőséggel a KÉKTÚRA nyomvonalára: az ország tetszőleges két pontja között rátervezhetsz a kék sávra, és automatikusan beterveztetheted az útba eső bélyegzőhelyeket is (a rávezetés kikapcsolható)
– Navigáció a választott útvonal mentén akár hangutasításokkal
– Útvonalrögzítő számtalan finomhangolási lehetőséggel
– Bekapcsolható értesítések a közeli bélyegzőpontokról
– Személyes túranyilvántartó: bélyegzések, a már megtett és a még hátralévő szakaszok mutatása a térképen a teljesítéskori nyomvonallal, statisztikák (külön a bélyegzések és az útvonalrögzítések alapján, az egyes igazolófüzetek szintjén és azok felett)
– A nyomtatott igazolófüzetbe korábban beütött bélyegzők utólagos feltöltése a túranyilvántartóba
– Hivatalosan elfogadott digitális bélyegzési lehetőség (nyomtatott vagy digitális igazolófüzetbe is), akadályoztatás esetén igazolás szelfivel.
– Digitális igazolófüzet beszerzése
– A pozíciód opcionális élő megosztásának és a helyzetét megosztó többi kéktúrázó követésének lehetősége a térképen (névvel vagy anonim módon)
– Iránytű, barometrikus magasságmérés, az aktuális helyzeted megosztása segítségkéréshez
– Hírek, cikkek a KÉKTÚRÁRÓL
– Aktuális terepi figyelmeztetések és problémabejelentő felület
– Alapvető időjárási adatok a térképen
– A KÉKTÚRA összes útirányjelző táblája a tartalmával együtt
– Távolság- és területmérés a térképen
– GPX letöltés/feltöltés (nyersen vagy az útvonal navigálhatóvá alakításának lehetőségével)
– Saját felhasználói fiók létrehozása
– Kapcsolt felhasználói fiókok saját telefonnal nem rendelkező gyerekek számára
– A kedvenc helyek mentése
– Külön vízszintes és tabletnézet
– Magyar vagy angol nyelvű felhasználói felület
– Letöltés és az első lépések
– Az app Androidot és iOS-t futtató készülékekre tölthető le – nemcsak mobiltelefonokra, hanem akár tabletekre is, amelyekhez külön nézet készült. A Google Play Store-ban és az Apple App Store-ban keresd a „KÉKTÚRA (hivatalos)” nevű appot.

A térképről elérhető iránytű mutatja a nap helyzetét, a napnyugta időpontját és az aktuális helyzeted is az esetleges segítségkéréshez
FIGYELEM
Az első indítás a KÉKTÚRA és a térkép alapadatainak letöltése miatt hosszabb ideig tarthat, de ne add fel! Csak pár perc türelmet kérünk. A letöltés menetét a nyitóképernyő alján nyomon tudod követni. Javasoljuk, hogy ilyenkor kapcsolódj egy wifi-hálózathoz.
Azt ajánljuk, hogy ne a terepen, éles helyzetben ismerkedj meg a KÉKTÚRA appal, hanem először regisztrálj, és ismerkedj meg a felülettel otthon. Amit mindenképpen javaslunk:
Engedélyezd a helyadatok elérését a telefon beállításaiban (a „Mindig engedélyezett” beállítás biztosítja az optimális működést)
Szintén a telefon beállításában kapcsold ki az akkumulátorkímélő módot a KÉKTÚRA apphoz (a „Nincs korlátozás” vagy „Ne optimalizálja” a megfelelő beállítás). Különben a telefon kilőheti az alkalmazást a háttérből, amikor le van kapcsolva a képernyő, így sem a navigáció, sem az útvonalrögzítés nem fut tovább. Ez a lehetőség minden készüléken máshol érhető el, de jellemzően a telefon beállításai között, az Alkalmazások listáján kell megkeresned a KÉKTÚRA appot, és az Akkumulátor(használat) opcióra bökve a „Nincs korlátozás”, „Ne optimalizálja” vagy a „Háttérben futás engedélyezése” lehetőséget kell választanod. Az is lehet, hogy a beállításokban először az Akkumulátor / Akkumulátorhasználat optimalizálása listából kell kiválasztani az appot, és utána lehet beállítani ezt.
Hozz létre egy felhasználói fiókot.
Az appon belül töltsd le a térképet offline használatra a domborzattal és a turistautakkal együtt (Beállítások / Térkép és helyzetmegosztás). Ezt lehetőleg olyankor tedd meg, amikor épp wifi-hálózathoz csatlakozol.
A betűméretet állítsd az ízlésedhez (Beállítások / Általános). Kikényszerítheted nemcsak a kenyérszöveg, hanem a gombokon megjelenő betűk méretének növelését is.
A síkon való átlagos gyaloglási sebességedet állítsd át, ha szükséges (Beállítások / Útvonaltervezés és navigáció, az alapbeállítás 5 km/ó). Az app ez alapján becsüli meg a várható menetidődet a tervezésnél és navigáció közben.
Csekkold le, hogy a térképen (a jobb felül elérhető rétegválasztó gombon) be vannak-e kapcsolva a jelzett turistautak, ha szeretnéd látni ezeket.
Regisztráld be az igazolófüzete(i)det a fiókodban. Ehhez nyomtatott füzet esetén fel kell töltened egy-egy fotót a kitöltött személyes adataidat tartalmazó oldaláról („Tulajdonosi adatok”), valamint arról, amelyen a füzet sorszáma látható – amennyiben eltér az előbbitől, ami a régebbi kiadású füzetekre jellemző.
A menüben még számtalan beállítási és finomhangolási lehetőséget találsz, ezeket is érdemes áttanulmányozni, valamint a GYIK menüpontban elolvasni a gyakran felmerülő kérdéseket és válaszokat.
Feltett szándékunk a jövőben ennél is tovább fejleszteni a KÉKTÚRA appot, illetve hamarosan a kektura.hu honlapon is elérhetővé tesszük a személyes túranyilvántartót. Nektek is köszönhetően már rengeteg ötletünk van, de természetesen kíváncsian várjuk a továbbiakat is! Reméljük, az appot a felkészülés során és menet közben is hasznosnak találjátok majd – tájékoztatott a Kéktura.hu.
A hivatalos KÉKTÚRA app az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ támogatásával készülhetett el, amit ezúton is köszönünk!
Forrás:
KÉKTÚRA
Természetvédelem
Rétihéja támadt a kislibákra
Szabó Zoltán természetfotós élménybeszámolója az ürbői halastavakról:
Az ürbői halastavaknál épp egy daloló kékbegyet próbáltam fotózni, amikor a szemem sarkából hirtelen mozgásra lettem figyelmes. Azonnal a zaj irányába fordítottam az objektívet, és nem mindennapi jelenet tárult elém: tőlem nem messze egy barna rétihéja a nyári ludak csibéire vadászott.

Fotó: Szabó Zoltán természetfotós – Agro Jager News
Sikerült megörökítenem a ragadozó elszántságát és a menekülő csibék rémületét. A jelenet drámaisága szinte leírhatatlan volt – ritka pillanat, amelyhez nemcsak éberség, hanem komoly szerencse is kellett. Jókor voltam jó helyen.
A történet végül váratlan fordulatot vett: az egyik nyári lúd visszatért, és határozott fellépésével megzavarta a rétihéját. A csibék ezt kihasználva a nádas sűrűjébe menekültek, így megmenekültek a támadás elől.
Írta és fényképezte: Szabó Zoltán természetfotós
Szabó Zoltán természetfotós Facebook oldala itt érhető el!
Természetvédelem
Költőszigetet kaptak a küszvágó csérek
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei és önkéntesek új költőszigetet készítettek a Töreki-halastavakon.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Töreki-halastavak helyi jelentőségű természetvédelmi terület madárfaunája reményeink szerint idén új költőfajjal, -fajokkal bővül.

Fotó: BfNPI
Fontos információ a területtel kapcsolatban, hogy a Töreki-halastavakon a horgászat, a fürdőzés és a vízisport-tevékenység szigorúan tilos!
Az egykor horgásztóként funkcionáló 10-es tavon ott maradt, mára már funkciójukat vesztett, olykor illegálisan használatba vett horgászstégeket munkatársaink tavaly októberben civil segítséggel a tóból eltávolították. A 10 különböző méretű stég remek lehetőséget kínált arra, hogy azokat megmunkálva, átalakítva egy közel 33 négyzetméteres szigetként kerüljenek vissza tavasszal a vízbe. Az újrahasznosítás révén minimális költségből megvalósítható volt a költősziget.
A tél folyamán a stégek átalakítását sikerült terv szerint véghezvinni és a sziget vasszerkezete március végére elnyerte végleges formáját. Az elemeket megerősítették és azonos magasságúvá alakították a tó vízszintjéhez igazítva.
Április 10-én helyi civilek segítségével megkezdődött a vízrebocsátás. Először vízre került a 10 db stég, melyeket a vízben a résztvevők összecsavaroztak, ezzel stabil alapot biztosítva a fedőrétegnek. Ezek után a fedőréteg első részeként egy fémhálót helyeztünk el a szerkezeten. Ezt követően kapta meg a sziget a peremét egy 12 centiméter magas karima formájában.

Fotó: BfNPI
11-én első körben beszállításra került körülbelül 150 db 2 és fél méteres palló, melyek hosszanti és keresztirányú fedésben kerültek a platformra összecsavarozva, majd következett egy réteg geotextil lefektetése. Legvégül pedig körülbelül 2 köbméternyi elegyengetett sóder került rá, ideális terepet biztosítva a csérek számára. A beszállítást csónakokkal végeztük.
A sziget körülbelül 4 és fél – 5 tonna össztömegű lett.

Fotó: BfNPI
Hogy miért is volt erre szükség?
A küszvágó csér (Sterna hirundo) hazai- és világállománya az elmúlt években jelentősen csökkent. Ennek a fokozottan védett madárfajnak a hazai állományát 2015-2017-es adatok alapján 560-870 párra becsülték. Igazgatóságunk működési területén mindössze két állandó és egy alkalmi költőhelye ismert. A Balaton déli partján elhelyezkedő Irmapusztai-halastavakon található hazánk egyik legnagyobb telepe. Reményeink szerint ezzel a szigettel hozzá tudunk járulni a költőállomány növekedéséhez. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk. Addig is türelmesen várjuk a madarakat. Az első példányok már visszatértek az Egyenlítőn túlról.
Költések esetén fontos, hogy a sziget ne működjön ökológiai csapdaként. Ezért a napokban a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársai búvó- és árnyékoló helyeket helyeznek el a szigeten a fiókák számára, ezzel is védve őket a levegőből érkező veszélyek, ragadozók ellen. A küszvágó csérek fiókái korán elhagyják a fészket, sok esetben a vízbe menekülnek veszély esetén. Annak érdekében, hogy vissza tudjanak jutni a szigetre, fiókás időszakban felhelyezésre kerülnek feljáró, vízen lebegő pallók. Ezek gyorsan rögzíthetők, helyüket a munkálatok során előkészítettük, ezzel is minimalizálva a későbbi zavarás mértékét. A fiókák kikeléséig a madarak zavartalanul tudnak költeni, hiszen a feljárók nélkül a víz felől érkező ragadozók sem tudnak feljutni a szigetre, hogy kiegyék a tojásos fészkeket.
Végezetül szeretnénk megköszönni az MME Dél-balatoni helyi csoportjának és a Törekiért Egyesület önkénteseinek az önzetlen segítséget! Kiemelten köszönetet szeretnénk mondani Keszler Zoltánnak a tervezési és lakatosi munkákért, valamint Papp Ferencnek a geotextilért.

Fotó: BfNPI
A munkálatokban részt vettek
– a BfNPI részéről:
Péntek István, Schleer Tamás, Szász Bence, Dr. Szinai Péter
– civil részről:
Gál László, Gál Péter, Keszler Zoltán, Mészáros András, Varga Alex, Palaticz Péter, Panyi Enikő, Papp Ferenc, Papp Lambert, Papp László, Tóth Tamás, Veress Viktor
Új csérsziget-fotók: Gál László, Papp Ferenc, Panyi Enikő, Péntek István
Küszvágó csér – korábbi fotók: Magyari Máté és Mészáros András (BfNPI)
Forrás: Péntek István –BfNPI
Természetvédelem
A Dévaványai-Ecsegi pusztákra megérkeztek az első szalakóták
Április 16-án szalakótákat figyeltek meg Gyomaendrőd és Szarvas között.
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületére április közepén visszatértek afrikai telelőhelyükről az első szalakóták. Most még a területfoglalásra koncentrálnak, de hamarosan a költést is megkezdik.

Fotó: Szél Antal István – KMNP
Az első példányt április 16-án láttuk Gyomaendrőd és Szarvas között. A szalakótákra jellemző, hogy amikor telelőhelyükről visszatérnek, akkor rendszerint egyedülálló fáról, magaslatról figyelik a környezetüket, onnan vadásznak. Április 20-án egy újabb példányt is megfigyeltünk a Dévaványai-Ecsegi pusztákon. A szalakóták a kék vércséktől, vagy a seregélyektől eltérően nem csapatosan, hanem magányosan vonulnak.
A Körös-Maros Nemzeti Park területi adottságai, a néhány öreg fával tarkított, gyepes területek kiválóan megfelelnek a szalakóták igényeinek. Ők ugyanis tipikus sztyeppi madarak, nem szeretik az erdőségeket. A már megérkezett példányok egyelőre még csak a területüket foglalják, költésük május elején kezdődik.
A szalakóták többsége a nemzeti park szakemberei által kihelyezett költőládákban költ, egy részük pedig természetes faodvakba, vagy harkályok, seregélyek elhagyott odvaiba rakja le 4-6 tojását. Rengeteg rovart elfogyaszt, fő táplálékai az egyenesszárnyúak, de a gyíkokat, kisebb békákat is megfogja.
Magyarországon a jégmadár és a gyurgyalag mellett a szalakóta az egyik legszínesebb madár. Kékeszöldes színével igazi ékessége a puszta élővilágának.
Forrás: KMNP

